Sikeres volt az első műtét, amit szuperprecíz robotsegéddel végeztek emberen

Először hajtottak végre emberen robot segítségével „szupermikroműtétet”, vagyis a milliméter alatti tartományban végzett sebészeti beavatkozást. A Maastrichti Egyetem kutatói a teszthez húsz nyiroködémás (limfödémás) nőt rendeztek két csoportba – ez a nyirokkeringési zavar a végtagok duzzanatával jár, és a mellrákműtét velejárója lehet. Mind a húsz nőn ugyanazt a beavatkozást hajtották végre, de az egyik csoportot teljesen manuálisan, a másikat pedig a robotasszisztens segítségével műtötték.

A robotasszisztens a műtőbenFotó: Mulken et al., 2020 / Nature Communications

A holland MicroSure által fejlesztett mikrosebészeti robotasszisztens, a MUSA használatát elsősorban kis méretű szöveteken végzett precíziós műtétekhez javasolják, például érsebészeti beavatkozásokhoz gyermekeknél, ujj- és kézreplantációs műtétekhez vagy egyes plasztikai sebészeti eljárásokhoz. A MUSA a világ első olyan sebészeti robotja, amely nyílt mikrosebészeti eljárásokhoz is használható, és akár a 0,3 milliméternél kisebb átmérőjű ereken végzett nyiroksebészeti eljárások elvégzését is lehetővé teszi.

A műtőasztal fölé emelt MUSA precíziós sebészeti eszközeit pedálokkal, valamint csipeszhez hasonlító kontrollerekkel lehet irányítani, és a rendszer elsődleges szerepe, hogy a sebész kezeinek apró remegését kiküszöbölje. Amikor például az orvos egy centiméterrel elmozdítja a kontrollert, akkor a robotkar csak 0,1 milliméterrel mozdul arrébb.

MUSA, a sebészeti robotasszisztensForrás: MicroSure

A robotasszisztens segítségét igénybe vett csoport tagjai valamivel gyorsabban gyógyultak, amikor a kutatók felmérték a páciensek állapotát a műtét után, de a teszt célja nem a robot fölényének demonstrálása volt, hanem a MUSA biztonságos működésének bizonyítása. Így az sem jelent különösebb problémát, hogy a robottal végzett műtétek átlagosan 115 percet vettek igénybe, míg a színtiszta emberi beavatkozások csak 81 percet. A kutatók szerint mindkét időtartam az „egészen elfogadható” kategóriába esik, ráadásul minden egyes robotikus műtét gyorsabb volt az előzőnél.

A robotikus sebészet persze nem új jelenség, a legnépszerűbb rendszert, a Da Vincit húsz éve engedélyezte az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA), és bár 1 milliméteres pontossággal lehet a segítségével műtéteket végezni, nem bizonyult jobbnak az embereknél, így a 2 millió dolláros ára nem feltétlenül éri meg a kórházaknak. A MUSA-hoz hasonló szuperprecíz rendszerekkel azonban lehetőség nyílik olyan beavatkozásokra, amelyeket a sebészek önmagukban nem képesek elvégezni.

Neked is fontos, hogy hitelesen tájékozódj tudományról, technológiáról, klímaharcról: az emberiség jövőjéről? Nekünk az. Támogasd a munkánkat Te is!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: