A montreali McGill Egyetem kutatói olyan módszert dolgoztak ki, amely egy jelentős természet- és egy égető környezetvédelmi problémára is megoldással szolgál. 

A Vice magazin számolt be róla, hogy tavasztól kezdik meg gyártani azt a bioműanyagot az egyetem egyik laboratóriumában, amelyet az Észak-Amerika nyugati partvidékének természetes élővilágában komoly károkat okozó, invazív parti tarisznyarák (Carcinus maenas) kitinpáncéljából állítanak elő.

A tavaly márciusban publikált technológia lényege a poliszacharidok közé tartozó hosszú láncmolekula, a kitin (C₈H₁₃O₅N) átalakítása a kitozán néven ismert, számos más növényvédelmi és humán egészségügyi felhasználási területe mellett műanyagalapanyagként is használható poliszachariddá.

A McGill Egyetem még támogatókat kereső programja a kísérleti fázisnál tart ugyan, de a környezet- és természetvédők szerint úgy ütne egy csapással két legyet, hogy azon az élővilág, köztük az emberek is csak nyerhetnének. 

Kapcsolódó korábbi cikkeink:

Gombákkal és vírusokkal számolnák fel a 6000 kilométer hosszú európai hangyavárat

Vajna Tamás tudomány 2019. június 25.

Az Európában 6000 kilométeren át húzódó várrendszerben élő, szuperkolóniát alkotó argentin hangyák két évtizede foglalkoztatják a kutatókat. A honos fajokat kiszorító invazív rovarok ellen eddig a védekezés esélye sem volt meg. Finn kutatók nemrég gombák és vírusok bevetését javasolták a dél-amerikai rovarokkal szemben.

A Lego 2030-ig áttér a bioműanyagokra

Qubit.hu gazdaság 2020. február 10.

A dán játékgyártó összes felhasznált játékalapanyagának mindössze 2 százaléka volt biológiai eredetű 2019-ben.

Mentsd meg a természetet, egyél invazív fajokat!

Dippold Ádám tudomány 2019. május 27.

A mókusnál és a nyúlnál egyszerű a helyzet: ha már betelepítettük őket, akár fel is zabálhatjuk a populációt, mert úgy szaporodnak, mint ha nem lenne holnap. Egy frissen megjelent szakácskönyv ebben segít eligazodni. De ki eszi meg az óriásvarangyokat?