25-40 százalékkal több metánt eregetünk a légkörbe, mint eddig gondoltuk

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Az iparosodás előtti időszakhoz képest már duplájára nőtt az üvegházhatású metán (CH4) molekulaaránya a Föld légkörében – állítják amerikai, ausztrál, angol és új-zélandi légkörkutatók és klimatológusok a Nature-ben megjelent tanulmányukban

A fosszilis tüzelőanyagok bányászata és felhasználása a metánkibocsátás legnagyobb antropogén forrása, ám a hozzájárulásának pontos mértéke erősen vitatott. A kutatók most szénizotópos módszerrel mérték fel a metán légköri arányát, amely alkalmas rá, hogy megkülönböztesse az állatok emésztése és a szerves anyagok bomlása miatti biológiai, valamint a vulkanikus folyamatok okozta geológiai eredetű, illetve az ipari tevékenység következtében felszabaduló kibocsátást.

Vizsgálataik azt mutatják, hogy az eddigi számítások legalább 25–40 százalékkal alulbecsülték az antropogén metánkibocsátást. A magashegyi gleccserek, a grönlandi jégmezők több mint 12 ezer évvel ezelőtti zárványainak elemzése azt mutatta, hogy az elmúlt 300 évben egyértelműen az emberi tevékenységből származó, de nem biológiai eredetű metán szintje növekedett drasztikusan. 

Metán (CH4) molekulamodellFotó: Science Photo Library

Emlékeztetőül: a metán hússzor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid (CO2). Nemrég derült ki az is, hogy az Északi-sarkvidék milliónyi pontján szivárog a metán a felmelegedés miatt kiolvadó permafrosztból.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó korábbi cikkeink: