Kétmillió olyan helyet azonosítottak a NASA kutatói az Északi-sarkon, ahol metán szivárog a talajból. Az Északi-sarkvidék sebezhetőségét vizsgáló kutatócsoport 2017-ben több száz repülőút során járta be régiót; a gépeket olyan infravörös érzékelőkkel ruházták fel, amelyek kiszúrják a metánszivárgásokat. Az erről szóló tanulmányt a múlt héten hozták nyilvánosságra a Geophysical Research Letters című folyóiratban.

Az eredmények a klímaváltozás egyik legaggasztóbb aspektusára mutatnak rá: ahogy a fagyott talaj olvadni kezd, az ott hibernálódott anyagok – köztük az erősen üvegházhatású metán – kiszabadulnak a légkörbe. A kutatásban mintegy 52 ezer km²-es területet vizsgáltak meg, és azokat a helyeket minősítették metán-hotspotoknak, ahol legalább 3000 részecske/millió volt a gáz koncentrációja a levegőben.

Az infravörös technológiát alapvetően arra használják, hogy ember alkotta létesítmények metánkibocsátását vizsgálják, most először vetették be az Északi-sarkon, ahol eddig a kutatók a körülmények miatt csak nagy nehézségek árán tudtak hasonló megfigyeléseket tenni. 

A kutatók azt is megfigyelték, hogy a legtöbb metánszivárgás nagyobb vízfelületek közelében észlelhető, ami annyira nem is meglepő, mivel a folyóvíz ott könnyebben a fagyott talajrétegek közé jut. Arra azonban egyelőre nem találtak magyarázatot a tudósok, hogy miért éppen a víztől mért 40 méteren belül találhatók ezek a szivárgások – ezt egyébként akkor figyelték meg, amikor 2018-ban lábon is bejárták két metánszivárgásoktól övezett tó környékét.

Miért baj ez?

A metánszivárgás nem nevezhető éppen jó jelnek: az Északi-sarkvidék háromszor olyan gyorsan melegszik, mint a Föld mérsékelt égövi tájai, és ez a rapid melegedés előbb-utóbb ahhoz vezet, hogy felolvadnak az ott található fagyott talajrétegek. A permafroszt felső fél méteres rétege nyaranta amúgy is megolvad, de a klímaváltozás hatására ennél jóval mélyebben is megindult az olvadás. A kiszabaduló metán erősen fokozza az üvegházhatást, ezáltal tovább növeli a globális felmelegedést, és így tovább. Az nyilvánvaló, hogy ez felgyorsítja a klímaváltozást, de hogy mennyire, az jelenleg is intenzív kutatómunka tárgya.

A permafroszt olvadásával egyébként nemcsak metán, hanem különféle vírusok is kiszabadulhatnak, és ahogy az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal tavalyi jelentéséből kiderült, már a szén-dioxid-szivárgás is megindult. A permafroszt olvadása emellett azért sem üdvös, mert komoly infrastrukturális károkat okoz: az évszázad közepére a sarkvidéki épületek harmada lesz veszélyben amiatt, mert szó szerint ingoványos talajra épült.

A 2017-es berepüléseken szerzett adatok arra is jók lesznek, hogy a kutatók pontosíthassák a jelenleg érvényes klímamodelleket, de félő, hogy nem a megnyugtató irányba.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Lépfene, himlő, szén-dioxid: ha felolvad a permafroszt, nekünk annyi

Dippold Ádám tudomány 2018. augusztus 21.

A sarkköri olvadással egyre több metán és szén-dioxid kerül a légkörbe, ezzel is gyorsítva a globális felmelegedést. Ha ez nem lenne elég, a melegedő idő miatt mélyfagyasztott betegségek is felszínre kerülhetnek: Szibériában a lépfene és a bubópestis is felütötte a fejét, és ki tudja, mi rejtőzik még a jég alatt.

Az évszázad végére kiolvad az Egyesült Államok nukleáris szemete Grönlandon

Dippold Ádám tudomány 2019. szeptember 16.

Az Egyesült Államok a hidegháború csúcspontján Grönlandon is létesített egy titkos támaszpontot. A Jégféreg projektben nukleáris reaktort is telepítettek a jégpáncél alá. A hadsereg 1967-ben feladta a bázist, a szemetet meg hátrahagyta, hadd lepje be a hó és a jég. Csakhogy a jég most elolvad.

Hatvanhat tonna széklet szakadhat Alaszka nyakába a klímaváltozás miatt

Dippold Ádám tudomány 2019. április 3.

A Denali Észak-Amerika legmagasabb hegye, évente több mint ezer hegymászó próbálja meghódítani a csúcsát, mindeközben pedig óhatatlanul maguk után is hagynak valamit. Ez a valami most a klímaváltozás miatt kiolvad.