Magyarország az uniós átlagnál jóval kisebb arányban költ a környezetvédelemre
Az EU-s kormányok kiadásai átlagosan a bruttó hazai termék, a GDP 46,7 százalékára rúgnak; ez az arány 2012 óta stabilan csökken, akkor még 49,7 százalék volt. Magyarországon éppen az uniós átlaggal egyező, 46,7 százalékos volt a ráfordítás 2018-ban, derül ki azokból a GDP-ráfordításokra vonatkozó adatokból, amelyeket csütörtökön tett közzé az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. A hivatal a tagállamok által kötelezően szolgáltatott adatokból dolgozik.
A teljes uniót nézve látható, hogy a GDP legnagyobb részét – átlagosan 19,2 százalékot – a szociális támogatásokra fordították a kormányok 2018-ban, utána az egészségügy (7 százalék), a közszolgáltatások (6 százalék), majd az oktatás következik (4,6 százalék), de majdnem azzal azonos hányad (4,2 százalék) jut a gazdaság támogatására. A közrendre és közbiztonságra, a védelemre, valamint a kultúra, az egyházak és rekreáció egy kategóriába vett támogatására 1 és 2 százalék közötti ráfordítás jut a teljes GDP-ből. A környezetvédelemre, valamint a lakhatási és közösségi szolgáltatásokra annál is kevesebb.
A magyar kormány gazdaságra, közszolgáltatásokra, közrendre, kultúrára és egyházakra költ nagyvonalúan
Magyarország néhány kategóriában kilóg a sorból: Görögországban és nálunk a legmagasabb a ráfordítás például az általános közszolgáltatásokra: a GDP 8,3 százaléka (ebbe az oktatás és az egészségügy nem tartozik bele, ott nem vagyunk toplistásak), ami 2 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot.
A bruttó hazai termékből nálunk kiemelten támogatják a gazdaság szereplőit, bár ebben Ciprus a bajnok, ahol a GDP 9,9 százalékát fordítják erre, míg a második helyezett Magyarországon csak 7,7 százalék landol a cégeknél (az EU-s átlag 4,2 százalék).
A közbiztonságra és a közrendre is sokat áldoz a GDP-ből a magyar kormány: Bulgária 2,5, Horvátország 2,4, a harmadik helyezett Magyarország pedig 2,3 százalékot fordított erre a célra 2018-ban (az unióban 1,7 százalék az átlag).
Kifejezetten magyar specialitás, hogy a GDP nagy hányadát költi a kormány kultúrára, egyházakra és rekreációra (ezt egy közös zsebbe számolja az Eurostat): 3,2 százalékos ráfordítással magasan vezetünk, utánunk Észtország jön 2 százalékkal. A magyar kormány ráfordításai így néztek ki 2018-ban a teljes GDP százalékában:
Környezetvédelem és társadalmi egyenlőség
Az Eurostat külön vizsgálta a környezetvédelemre szánt ráfordításokat is. Ebben a rangsorban a 2018-as adatok alapján Magyarország Dániával, Írországgal és Ausztriával van egy ligában, hátulról a harmadik a GDP 0,4 százalékával. A bruttó össztermékből Finnország fordítja a legkevesebbet, Hollandia pedig a legtöbbet környezetvédelmi célokra.
Egy másik adatsorból az derül ki, hogy a 20–64 éves társadalom mekkora hányadát fenyegeti szegénység vagy társadalmi kirekesztés: ebből a szempontból Magyarország a középligába tartozik, nagyjából minden ötödik embert fenyeget a lecsúszás (19 százalék), míg az EU-átlag 21 százalék. A statisztikából kiderül, hogy az EU-tagállamból érkezettek körében 29 százalékra, míg az unión kívülről érkezett bevándorlóknál már 45 százalékra nő azoknak az aránya, akiket elszegényedés vagy a kirekesztettség fenyeget.
Magyarország specialitása ebben a témakörben, hogy nálunk a nem EU-tagállamból érkező bevándorlók jobban beilleszkednek, mint az uniós vendégek; ez a statisztika aligha független az EU-n kívüli országokból, például Szerbiából és Ukrajnából érkező külhoni magyarok sikeres integrációjától.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: