Megújulóból áramot: Magyarország utolsó előtti az Európai Unióban

Újabb energetikai statisztikával rukkolt elő szerdán az Eurostat: azt vizsgálta, a teljes elektromosáram-fogyasztás mekkora hányada származik megújuló forrásból az unióban és a tagállamokban. 

Jó hír, hogy az arány az unióban évről évre nő, bár a rendelkezésre álló legfrissebb adatok éppen nem mutatnak fergeteges bővülést: a 2017-es 31 százalékról 2018-ra 32 százalékra nőtt a megújulók hányada az EU-s áramfogyasztásban.

Az Európai Unió statisztikai hivatala a múlt héten még a teljes energiafogyasztáson belül vizsgálta a megújulók hányadát. Míg azon a listán nem is áll olyan rosszul Magyarország (bár a megújulók aránya 2015 óta csökken a teljes energiafogyasztásban), ha csak a villanyáramra szűkítik a kört, márt nincs okunk büszkeségre 8 százalékkal:

Grafika: Eurostat

A részletes adatokból kiderül, hogy Magyarországon ez arány lassacskán, de növekedett az elmúlt években: a 2009-es 6,958 százalékról kapaszkodtunk fel 2018-ra 8,289 százalékig. A 2010-es évek elején némi csökkenés állt be, és 2013-ra is csak 6,6 százalékig sikerült visszakapaszkodni, de azóta – egy 2016-os megtorpanást leszámítva – növöget a megújulók aránya a villamosságtortában. 

A ma egyedüliként utánunk kullogó Málta 2018-ban az elektromos áram 7,688 százalékát fedezte csak megújuló forrásból, de jóval mélyebbről is indult: náluk 2010-ben még kevesebb mint fél ezrelék alatt volt az arány. Igaz, hogy Máltának nincs atomerőműve, Magyarországnak viszont igen, ami a bruttó hazai villamosenergia-előállítás felét biztosítja, és a következőképp részesül a teljes energiatortából:

Forrás: OECD

Magyarországon eközben az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás az egyik legalacsonyabb Európában, de a Sandbag klímapolitikai elemzőműhely szerdai jelentése szerint ez csak úgy lehetséges, hogy a teljes áramfogyasztás egy részét az Ukrajnából és Szerbiából érkező importáram fedezi

Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy itthon a megújuló energiaforrások között 93 százalékos részesedéssel a biomassza dominál, ahogy az OECD 2018-as országjelentésében megállapította. Ez azt jelenti, hogy nem a nap- vagy a szélenergia számít meghatározó megújulónak, hanem az energiafűtől az erdészeti hulladékon (például a brikettált forgácson) át a közerdőkből kivágott szociális tűzifáig terjedő fűtőanyagok.  

Szél hajtotta Európa

A megújulók közül a szél- és a víz számít jelenleg a legfontosabb energiaforrásnak, ha az Európai Unió fogyasztását nézzük: a megújuló forrásból származó áram 36 százalékát szél-, 33 százalékát pedig vízerőművekben állították elő 2018-ban. 12 százalékot ad a napenergia, 10 százalékot a bioüzemanyagok elégetése, 9 százalék további megújuló forrásokból származik.

Grafika: Eurostat

Az elmúlt évek növekedése nagyrészt a szélerőművek bővüléséből fakad, de a többi forrást is növekvő mértékben használják Európában, kivéve a vízenergiát, aminek az előállítása nagyjából 10 éve stagnál.

Mint a fenti ábrából is kiderül, Ausztriában az áram 73 százaléka származik már megújuló forrásból, második Svédország, ahol 66 százalék, de Dánia, Lettország és Portugália áramellátása is már többségében megújuló forrásokra támaszkodik. A kevesebb mint 10 százalékos csoportba az utolsó előtti Magyarország mellett Ciprus, Luxemburg és Málta fér be.

Neked is fontos, hogy hitelesen tájékozódj tudományról, technológiáról, klímaharcról: az emberiség jövőjéről? Nekünk az. Támogasd a munkánkat Te is!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: