A rovarirtók funkcionálisan károsítják a poszméhek agyát

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A lárva korukban neonikotinoidoknak kitett poszméhek agya lassabban fejlődik és kisebb lesz, mint a rovarirtóktól mentes állományok tagjai – derült ki a londoni Imperial College kutatóinak friss tanulmányából. 

A neonikotinoidokat tartalmazó növényvédő szerek méhekre gyakorolt negatív hatásait átfogó, magyarországi vizsgálatokat is tartalmazó kutatási eredmények már 2017-ben felvetették. Az úgynevezett csávázásra, vagyis a vetőmagok növényvédelmi kezelésére használt neonikotinoidok a csírázást követően szívódnak fel a növekvő növényben, és fejtik ki rovarölő hatásukat a növényt fogyasztó kártevőkre. Ezek a szerek kis mennyiségben az adott növény nektárjába és pollenjébe is bejuthatnak, és bár a virágokat látogató hasznos rovarokat közvetlenül el nem pusztítják, termékenységük csökkenését, valamint tájékozódási zavarokat okozva rájuk nézve is károsak.

A kutatók a Phys Biology folyóiratban márcus 3-án megjelent tanulmányukban mikrotomográfiás (mikro-CT) felvételekkel bizonyították a neonikotinoidok negatív idegrendszeri hatását poszméhekben (Bombus). 

Poszméhagy képe egy mikro-CT-felvételenFotó: Dylan Smith/ Imperial College London

Fejlődésben lévő szervezetek

A kutatók több mint száz, különféle kolóniából származó poszméhének gombatest (corpora pedunculatum) nevű agyterületét vizsgálták, azt a részt, amely az érző, asszociatív és mozgató funkciókért felel. 

A mikro-CT-felvételek azt mutatták, hogy azok az egyedek, amelyek fejlődésük során neonikotinoid tartalmú táplálékot fogyasztottak, kisebb gombatestet fejlesztettek, és ezzel párhuzamosan szignifikánsan csökkent tanulási képességeket mutattak. A kutatók ezt úgynevezett szaglástesztekkel ellenőrizték – egyszerűbben megfogalmazva azt vizsgálták, hogy a vizsgált poszméhek megtalálják-e az adott pollenhez tartozó virágokat. 

Meglepő volt, hogy azok a poszméhek, amelyekkel felnőtt korukban etettek neonikotinoid tartalmú táplálékot, kevésbé sínylették meg a vegyszeres kezelést, és bár tanulási képességeik átmenetileg csökkentek, idővel visszazökkentek a régi kerékvágásba, és idegrendszeri elváltozást sem mutattak. Ahogy azoknak az egyedeknek az agya is egészségesen fejlődött, amelyek lárvaként nem voltak kitéve a peszticideknek.

Virágport szállító poszméhFotó: Joël Héras/Biosphoto

Visszafordíthatatlan károsodás

A kutatók szerint aggasztó, hogy a peszticidekkel szennyezett táplálékkal etetett lárvák funkcionálisan károsodott agyú felnőtt egyedekké növekednek, a neonikotinoidok hatása pedig tartósnak és visszafordíthatatlannak tűnik.

A csökkent tanulási képességek alapvetően befolyásolják az egyedek és a kolóniák életben maradási esélyeit. Tudni kell ugyanis, hogy a poszméhek térbeli tájékozódása az égbolt polarizációs mintázatán alapszik, amely derült, részben felhős, borult és ködös időben egyaránt biztos iránytűt jelent a rovarok számára. Ennek segítségével meg tudják becsülni a nektárforrás és a fészek közötti repülési irányt és távolságot, de az út megtételéhez szükséges bioüzemanyag mennyiségére is következtetni tudnak. Utóbbit azért kell szinte tökéletes pontossággal tudniuk, hogy a lehető legtöbb pollennel vagy nektárral térhessenek vissza családjukhoz. Útközben csak annyival több mézet szívnak fel a szükségesnél, ami 100-150 méter többletút megtételéhez elegendő. Rájuk nézve tehát már egy kisebb tájékozódási zavar és egy rövid kerülő is végzetes lehet, az útvesztőben kiürülő mézhólyagjukkal ugyanis nem jutnak vissza fészkükbe. Mindez pedig alapja lehet a kolónia-összeomlásnak is nevezett drasztikus egyedszám-csökkenésnek.

Az eredmények annak fényében még aggasztóbbak, hogy egy idén februárban publikált tanulmány szerint az elmúlt 25 évben átlagosan 30 százalékosra tehető az európai és észak-amerikai poszméh-populációk csökkenése.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző hat újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó korábbi cikkeink: