Félmilliárd mézelő méh pusztult el Brazíliában az elmúlt három hónapban

2019.08.21. · tudomány

A brazíliai Rio Grande do Sul szövetségi államban 400 millió méhtetemet találtak: a méhészek négy államból jelezték a kolóniák tömeges pusztulását, egész Brazíliában pedig több mint 500 millió méh pusztult el az elmúlt három hónapban – közölte a BBC környezetvédelmi forrásokra hivatkozva.

Kutatók a neonikotinoid és a fipronil tartalmú rovarirtó szerek használatával magyarázzák a tömeges pusztulást. 

Mint arról tavaly beszámoltunk, az ilyen hatóanyagú rovarirtókat az Európai Unió területén betiltották, mivel súlyosan károsítják a méheket. Brazíliában azonban a környezetvédők tiltakozása ellenére feloldották ezen rovarirtók tilalmát.

Elpusztult dolgozó
photo_camera Elpusztult méhdolgozó Fotó: PATRICK PLEUL/dpa Picture-Alliance/AFP

A Greenpeace friss jelentése szerint Brazíliában brutális mértékben emelkedett az elmúlt három évben a rovarirtók használata: 193 olyan szert regisztráltak, amelyek szabadföldi alkalmazása az Európai Unióban már szigorúan tiltott.

Méhgyilok

A neonikotinoidokat tartalmazó növényvédő szerek méhekre gyakorolt negatív hatásai ma már jól ismertek. A Science-ben két éve publikált kutatási eredmények szerint az úgynevezett csávázásra, vagyis a vetőmagok növényvédelmi kezelésére használt neonikotinoidok a csírázás után szívódnak fel a növekvő növényben és fejtik ki rovarölő hatásukat a növényt fogyasztó kártevőkre. Ezek a szerek kis mennyiségben az adott növény nektárjába és pollenjébe is bejuthatnak, és bár a virágokat látogató hasznos rovarokat közvetlenül el nem pusztítják, termékenységük csökkenését, valamint tájékozódási zavarokat okozva rájuk nézve is károsak.

A méhek térbeli tájékozódása az égbolt polarizációs mintázatán alapszik, ez derült, részben felhős, borult és ködös időben is biztos iránytű a rovarok számára. Ennek segítségével meg tudják becsülni a nektárforrás és a kaptár közötti repülési irányt és távolságot, de az út megtételéhez szükséges „bioüzemanyag” mennyiségére is következtetni tudnak. A tápanyagszükségletet azért kell szinte tökéletes pontossággal megbecsülniük, hogy a lehető legtöbb pollennel vagy nektárral térhessenek vissza a kaptárba. Útközben csak annyival több mézet szívnak fel a szükségesnél, amennyi 100-150 méter többletút megtételéhez elegendő. Rájuk nézve tehát már egy kisebb tájékozódási zavar és egy rövid kerülő is végzetes lehet, az útvesztőben kiürülő mézhólyagjukkal ugyanis nem jutnak vissza kaptárjukba. 

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) javaslatára 2019-ben már az Európai Unió teljes területén tilos a neonikotinoidok szabadföldi használata, és kizárólag állandó üvegházakban engedélyezik ezen szereket. A rendelkezés tavaly decemberben lépett hatályba Magyarországon.

Világválság 

A Maryland Egyetem méhészeti kutatóintézetének naprakész adatbázisa szerint Egyesült Államokban idén télen a kolóniák 40 százaléka elpusztult, de tömeges méhpusztulásokat jelentettek a közelmúltban a Dél-Afrikai Köztársaságtól Oroszországig. 

A 2008-ban a Berni Egyetem Méhegészségügyi Intézete által – az angolul colony lossnak nevezett kolóniapusztulások nyomán – COLOSS néven életre hívott nemzetközi kutatóhálózat az elmúlt két évtizedben egyre aggasztóbbá váló tendenciák kiváltó okait vizsgálva tavaly 25 ezer méhészet adatait és tapasztalatait gyűjtötte össze. Az információk elemzése megerősítette azt, amit a méhészek már évek óta szajkóznak: a házi-, más néven nyugati mézelő méh (Apis mellifera) európai populációit sújtó pusztulások többféle, egymással összeadódó káros hatás következményei. A negatív folyamat pedig, a hullámzó mértékek ellenére, állandósulni látszik. A COLOSS adatai szerint 33 európai országban, valamint Algériában, Izraelben és Marokkóban a mézelő méhkolóniák száma 16 százalékkal csökkent 2017-18 telén.

Kapcsolódó cikkeink:

link Forrás
link Forrás