Miniatűr emberi agyakkal kísérleteznek a Nemzetközi Űrállomáson

Az agykutatás noninvazív módszerei közül a miniagyak mesterséges létrehozása tűnik az egyik leghatékonyabbnak, és egy kutatócsoport most áttörést ért el ezen a területen: olyan aktivitást mutatnak a több százezer sejtből összeálló, borsószem méretű miniagyak, amilyet az emberi egyedfejlődés során is meg lehet figyelni.

A miniatürizált szervet a Kaliforniai Egyetem egyik kutatóközpontjában hozták létre bőrsejtből módosított őssejtekből, majd egy csomagban felküldték a Nemzetközi Űrállomásra, az ISS-re, ahol a miniagyakat kifejlesztő, és azokat a San Diegó-i laborjából vizsgáló Alysson Muotri szerint a szervet alkotó sejtek elkezdtek „őrült módon szaporodni”.

Egy koraszülött agyi jeleihez hasonlítanak a mesterséges agyhullámok

A kutatók egyszerű agyhullámokat (az idegi aktivitás összetett mintáit) rögzítettek a szerv vizsgálata közben, amelyek egy koraszülött csecsemőéhez hasonlóak. A New York Times szerint a tudomány ezzel nagy lépést tett afelé, hogy legalább részben tudattal rendelkező életet lehessen mesterségesen létrehozni.

10 hónapos, borsószem méretű miniagyakForrás: Trujillo et al., 2019 / Cell Stem Cell

A neurobiológusok egyszerre ünneplik a felfedezést és intik óvatosságra a kutatókat. „Minél közelebb jutunk [Muotri] céljához, annál nagyobb valószínűséggel kapunk olyan agyat, amely képes olyan érzelmekre, mint a fájdalom, a szenvedés vagy a nyomorúság” – mondta a lapnak Christof Koch, a seattle-i Allen Brain Institute elnöke.

„A rezgések feltűnő vonása, hogy kitörésekben jelentkeznek: a hálózat az idő nagy részében inaktív, és 10-20 másodpercenként, spontán történik egy aktivitási roham. Ez leginkább a koraszülöttekre jellemző agyi aktivitásra hasonlít” – magyarázta a Gizmodónak a kutatócsoport egyik tagja, Richard Gao. A kutatók be is tanítottak egy algoritmust arra, hogy felismerje a koraszülött csecsemők EEG-adataiban a kiugró tulajdonságokat, és hasonlítsa össze a miniagy fejlődésével: 25-40 hét után már nem tudott különbséget tenni a koraszülött EEG és a mesterséges szerv között.

Az egyik miniagy keresztmetszeteFotó: HO/AFP

Etikai dilemmák

A kísérlet természetesen erkölcsi kérdéseket is felvet. Bár a Gizmodónak nyilatkozó Arnold Kriegstein, a Kaliforniai Egyetem (San Francisco) neurológusa szerint a miniagyakról jelenlegi állapotukban nem lehet elmondani, hogy tudattal rendelkeznének, Muotri máshogy áll a kérdéshez: „eredetileg azt válaszoltam volna, hogy nem hiszem, hogy lenne tudatuk, de az az igazság, hogy nem tudjuk bizonyítani egyik állítást sem, mert még nincsenek rá módszereink.”

A kutató ezért októberben több tudóssal, filozófussal és etikussal összeül az egyetemen, hogy megvitassák a hasonló technológiák jövőben felmerülő erkölcsi kérdéseit. „Én minden technológiával, mondjuk a vérátömlesztéssel, a szervátültetéssel vagy akár csak az autókkal kapcsolatban is azt gondolom, hogy lehet jóra és rosszra is használni, de azt mi, vagyis a társadalom határozza meg, hogy mi a jó, és mi a rossz. Szerintem ez lesz a helyzet a miniagyakkal is” – fejtette ki Muotri.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Magyar kutatók titkos élete: nappal tudós, este bűvész

Kevesen gondolnák, hogy a magyar tudományos élet prominens képviselői szabadidejüket bűvésztrükkök gyakorlásával és előadásával töltik. Összeegyeztethető a megtévesztésen alapuló varázslás a tényeket szentként tisztelő tudománnyal? Gáspár Merse Előd fizikus és bűvész négy elismert magyar kutatóval beszélgetett a nagy trükkről.