Ez lenne az új Rubik-kocka?

Négy oldala van, és nem kockát, hanem inkább – ahogy a neve is mutatja – labdát formáz az az új magyar háromdimenziós mechanikus logikai játék, amelyet a 2004-ben Emmy-díjra jelölt Szabolcs János díszlet- és látványtervező talált ki pár évvel ezelőtt, és amelynek prototípusát a Qubitnek is módja volt a napokban kipróbálni.

LavosBall néven nemzetközi szabadalmaztatás alatt álló játéknak ugyanaz a lényege, mint az ifjabb Rubik Ernő által 1974-ben feltalált, külföldön is világhírű klasszikus kockának: addig kell tekergetni a négy oldal elemeit, amíg minden oldal azonos színű lesz. Csakhogy itt nem kockák, hanem egymással összekapcsolt, diszkoszt formázó nyolc (4 + 4) korong alkotja az ettől szokatlanul organikusnak tetsző játékszert.  

Az elnevezés nem a találmány tudományos hátterére, hanem a feltaláló művésznevére utal. „Egy filmforgatáson voltunk egy elég eldugott helyen, amit heti egy repülőjárat kötött össze a civilizált világgal. A produkció transzportmenedzsere olyan sikeresen írta át a nevemet a jegyfoglaláshoz, hogy abból valamilyen rejtélyes logika alapján Jan Lavos lett, innentől kezdve használom a Lavos művésznevet” – mondta a látványtervező.  

A jól sikerült bűvésztrükk élménye

A LavosBall újszerűsége, hogy nem a descartes-i három tengelyű koordináta-rendszer szabályaira épül. A labdát ugyanis nem három egymásra merőleges, hanem négy egymással 120 fokos szöget bezáró tengelyre felfűzött háromosztatú színes korong alkotja, amelyeket önmagukban is el lehet forgatni, de közepüket egyszerre megnyomva a diszkoszok kifordulnak, az oldalak színe pedig helyet cserél a fonákjával. Az utóbbira, a szerkezet sajátos működési mechanizmusa ad lehetőséget. A bonyodalmas leírásnál többet mond az alábbi gif:

Forrás: LavosBall

„Egy tetraéderekből álló, négyoldalú, háromdimenziós reklámajándék-tárggyal kezdődött, ezzel az origamiban is ismert hexa-flexagonnal kezdtem el bíbelődni, aztán tovább gondolni, hogyan lehetne komplexebb, többféle módon elforgatható, játékként is izgalmas formát létrehozni” – mondta a feltaláló. 

A kísérletezésekből három évvel ezelőtt született meg az első prototípus, amelynek szabadalmi eljárás alatt lévő mechanikáját volt a legnehezebb létrehozni, mivel annak az a lényege, hogy az elemek bármelyikének elmozdítása hatással van az összes többi mozdítható elem pozíciójára. „Aki eddig látta, a jól sikerült bűvésztrükkökhöz hasonlította az első élményeit, vagyis, hogy bár nem érti, de újra és újra meg szeretné vizsgálni mi is történik a kifordításkor” – büszkélkedett a feltaláló.

3D-s átnézeti rajz a négy tengelyű testrőlFotó: Lavos ball

Permutációk és variációk

„A 12 darab mozgó alkatrész sajátos térbeli hálózatot alkot, véges számú elemek hálózatát, amelyben egyenként minden elem hatással van egyenként a többi elemre is” – mondta a tervező, aki szerint a LavosBall kirakásának logikája ugyanakkor nem különbözik a Rubik-kockákétól, sőt a variációk száma jóval kevesebb is, mint a klasszikus 3x3-as játék esetében. Ott a variációk száma 4,3 x 1019 , míg az ő labdája 3,9 x 107 számú variációt tud.

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Fejtörést a szokatlan négytengelyes elrendezés jelenthet, amely kétség kívül másfajta térlátást, illetve térbeli gondolkodást követel meg a rejtvényfejtőktől, mint a hagyományos descartes-i koordinátarendszert követő szerkezetek. 

Hogy a szélesebb közönség mennyire lesz vevő találmánya újszerűségére, még nem tudni. A környezetbarát műanyagtechnológián alapuló sorozatgyártást a feltaláló és munkatársai az Indiegogón futó, a feliratkozás fázisánál tartó kampánnyal, közösségi finanszírozással szeretnék megvalósítani. 

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: