Négy oldala van, és nem kockát, hanem inkább – ahogy a neve is mutatja – labdát formáz az az új magyar háromdimenziós mechanikus logikai játék, amelyet a 2004-ben Emmy-díjra jelölt Szabolcs János díszlet- és látványtervező talált ki pár évvel ezelőtt, és amelynek prototípusát a Qubitnek is módja volt a napokban kipróbálni.

A LavosBall néven nemzetközi szabadalmaztatás alatt álló játéknak ugyanaz a lényege, mint az ifjabb Rubik Ernő által 1974-ben feltalált, külföldön is világhírű klasszikus kockának: addig kell tekergetni a négy oldal elemeit, amíg minden oldal azonos színű lesz. Csakhogy itt nem kockák, hanem egymással összekapcsolt, diszkoszt formázó nyolc (4 + 4) korong alkotja az ettől szokatlanul organikusnak tetsző játékszert.  

Az elnevezés nem a találmány tudományos hátterére, hanem a feltaláló művésznevére utal. „Egy filmforgatáson voltunk egy elég eldugott helyen, amit heti egy repülőjárat kötött össze a civilizált világgal. A produkció transzportmenedzsere olyan sikeresen írta át a nevemet a jegyfoglaláshoz, hogy abból valamilyen rejtélyes logika alapján Jan Lavos lett, innentől kezdve használom a Lavos művésznevet” – mondta a látványtervező.  

A jól sikerült bűvésztrükk élménye

A LavosBall újszerűsége, hogy nem a descartes-i három tengelyű koordináta-rendszer szabályaira épül. A labdát ugyanis nem három egymásra merőleges, hanem négy egymással 120 fokos szöget bezáró tengelyre felfűzött háromosztatú színes korong alkotja, amelyeket önmagukban is el lehet forgatni, de közepüket egyszerre megnyomva a diszkoszok kifordulnak, az oldalak színe pedig helyet cserél a fonákjával. Az utóbbira, a szerkezet sajátos működési mechanizmusa ad lehetőséget. A bonyodalmas leírásnál többet mond az alábbi gif:

„Egy tetraéderekből álló, négyoldalú, háromdimenziós reklámajándék-tárggyal kezdődött, ezzel az origamiban is ismert hexa-flexagonnal kezdtem el bíbelődni, aztán tovább gondolni, hogyan lehetne komplexebb, többféle módon elforgatható, játékként is izgalmas formát létrehozni” – mondta a feltaláló. 

A kísérletezésekből három évvel ezelőtt született meg az első prototípus, amelynek szabadalmi eljárás alatt lévő mechanikáját volt a legnehezebb létrehozni, mivel annak az a lényege, hogy az elemek bármelyikének elmozdítása hatással van az összes többi mozdítható elem pozíciójára. „Aki eddig látta, a jól sikerült bűvésztrükkökhöz hasonlította az első élményeit, vagyis, hogy bár nem érti, de újra és újra meg szeretné vizsgálni mi is történik a kifordításkor” – büszkélkedett a feltaláló.

Permutációk és variációk

„A 12 darab mozgó alkatrész sajátos térbeli hálózatot alkot, véges számú elemek hálózatát, amelyben egyenként minden elem hatással van egyenként a többi elemre is” – mondta a tervező, aki szerint a LavosBall kirakásának logikája ugyanakkor nem különbözik a Rubik-kockákétól, sőt a variációk száma jóval kevesebb is, mint a klasszikus 3x3-as játék esetében. Ott a variációk száma 4,3 x 10¹⁹ , míg az ő labdája 3,9 x 10⁷ számú variációt tud.

Fejtörést a szokatlan négytengelyes elrendezés jelenthet, amely kétség kívül másfajta térlátást, illetve térbeli gondolkodást követel meg a rejtvényfejtőktől, mint a hagyományos descartes-i koordinátarendszert követő szerkezetek. 

Hogy a szélesebb közönség mennyire lesz vevő találmánya újszerűségére, még nem tudni. A környezetbarát műanyagtechnológián alapuló sorozatgyártást a feltaláló és munkatársai az Indiegogón futó, a feliratkozás fázisánál tartó kampánnyal, közösségi finanszírozással szeretnék megvalósítani. 

Korábbi kapcsolódó cikkeink: 

Tabudöntögető magyar ruha a menstruációs fájdalom ellen

Radó Nóra TECH 2020. január 14.

Két magyar tervező nemrég nyert támogatást egy szenzoros ruhadarab kifejlesztésére, amely enyhíti a Magyarországon minden hatodik nőnek komoly gondot okozó menstruációs fájdalmat. Az úgynevezett femtech az egészségügyi innováció egyik leggyorsabban növekvő szegmense, ami azt is mutatja, hogy lassan ledőlnek a női higiénia körüli évezredes tabuk.

Mesterséges intelligenciát eresztettek rá az évezredes játékokra, hogy megtudják, hogyan kell játszani velük

Dippold Ádám tudomány 2019. október 21.

Társasjátékok és táblajátékok már évezredek óta léteznek, de nem mindegyik futott be olyan szerencsés karriert, mint a sakk: az egyiptomi szenet vagy a kelta fidchell szabályairól nem maradt fenn semmilyen adat. A meglévő leletek alapján a kutatók a mesterséges intelligencia segítségével próbálják megfejteni, hogyan kell játszani velük.

Minecraft-szervert indított a Vatikán

Bodnár Zsolt TECH 2019. december 3.

A jezsuita ötletgazda szerint nem a játék a cél, hanem a közösségépítés, ami a reményei szerint a való életbe is kiterjed majd.