Irtózatos karbonlábnyoma van az edzőcipőnek
Dübörög a világon az edzőcipőbiznisz: 2018-ban a világon nagyjából 58 milliárd dollárt költöttek kizárólag edzőcipőkre, és nagyon valószínű, hogy 2024-re ez az összeg körülbelül 88 milliárdra fog emelkedni.
Az edzőcipők piaca már rég nem csak a sportolókra terjed ki: a sima, hétköznapi darabok mellett megjelentek a luxustermékek is, a klasszikus darabok mellett pedig már a Diorhoz hasonló márkák is megjelentek a piacon – egy-egy pár cipőért pedig már csillagászati összegeket kérnek. Az Adidas a Yeezy limitált kollekcióival direkt a gyűjtőket célozta meg, ezek a cipők százezer forintos ár fölött kelnek el, de a Nike-nak is vannak hasonló termékei.
Évente több mint 23 milliárd pár cipőt gyártanak, a legsűrűbben használt alapanyagok pedig súlyosan környezetszennyezőek. Amikor az 1800-as években megjelent az edzőcipő (teniszcipő, krikettcipő), a legnagyobb újdonságnak a gumitalp számított – ezt azóta modern, nehezen lebomló anyagok váltották fel, ez pedig a környezettudatos vásárlóknak egyre nagyobb problémát jelent.
Amber J. Keyser edzőcipőkutató szerint a szabadidőcipők piacát növelte a gyermekmunka szabályozása is: mihelyst a fiatalok nem dolgoztak éjjel-nappal, több szabadidővel is rendelkeztek, ezt pedig sporttal töltötték, az 1900-as évek elejére pedig egyre többen hordtak teniszcipőt már a teniszpályán kívül is.
Nincs fenntartható fast fashion
A divatipar egyéb termékeinek előállítása is óriási szén-dioxid-kibocsátással jár, nem csoda, hogy a vásárlók egyre inkább érdeklődnek a fenntartható anyagokból készült divatcikkek iránt, ezek előállítása viszont nem egyszerű feladat.
Tavaly nyáron a Zara tűzött ki fenntarthatósági célokat a divatiparban: vállalták, hogy 2025-ig kizárólag fenntartható alapanyagokból készítik a termékeiket, megújuló forrásokból fedezik a gyártás és az adminisztráció energiaigényét, és hulladékmentessé teszik a létesítményeiket. Ez ugyan jól hangzik, de még mindig nem elég: Elizabeth L. Cline újságíró szerint nem létezik olyan, hogy fenntartható fast fashion, és mindaddig nem is fog ilyesmi létrejönni, amíg a jelenlegi üzleti modellek érvényesülnek.
A fenntartható cikkek iránti igény viszont növekszik, erről pedig a divatcégeknek is tudomást kell venniük: Matt Powell iparági szakértő szerint főleg a fiatalok körében egyre népszerűbbek a fenntartható megoldások, az ilyen technikával készült termékekért pedig a többség még hajlandó is többet fizetni.
Komoly vállalások, szerény eredmények
Tansy Hoskins cipőügyi szakértő szerint azért is visszás a helyzet, mert a szabadidőcipők azt ígérik, hogy összekötik az embert a természettel – miközben megmérgezik a bolygót. Már magában a bőripar is súlyos környezeti terhet jelent, nem is beszélve a polimerekből készült talpról és a gyártáshoz felhasznált nejlonról. Az igényekre a Nike és az Adidas is reagált, az utóbbi óriáscég 2012 óta dolgozik a műanyaghulladék visszafogásán, és vállalták, hogy 2020-ban a termelésük felét újrahasznosított műanyagból fedezik.
A környezetbarát edzőcipő eddigi legnagyobb ellensége az ár: Isabella Colombo, a Timberland női cipő részlegének vezetője szerint az újrahasznosított anyagok drágábbak, mint a hétköznapi műanyagok. A megoldás az lehetne, ha az emberek kevesebbet vásárolnának, így kevesebb szemét is kerülne a környezetbe – ehhez viszont az iparnak is át kell alakulnia, a gyűjthető-eldobható cipők helyett pedig szűkebb, de tartósabb kollekciókkal kellene előállniuk.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
