Akármilyen jó tarsolylemezt találok Ukrajnában, nem kezdhetek egyből térképet rajzolni a magyarok vándorlásáról

2020. március 9.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

A magyarok eredetének legfrissebb régészeti és genetikai irányvonalait járt körül a januári Qubit Live #3 a Trip Hajón. A korai magyar történelem régészeti kutatásainak legújabb eredményeit Türk Attila régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója ismertette.

2007-től kezdődtek azok a régészeti kutatások az ukrajnai Dnyeper régióban, ahonnan olyan leletek kerültek elő, amelyek kapcsolatot mutattak a honfoglaló népek és az Urál-térség jellegzetességeivel is, és az utóbbi években a Kaukázus északi térségében is kezd kibontakozni egy nagyon izgalmas, magyargyanús leletkör. Türk az előadás módszertani bevezetőjében arról is beszélt, hogy sokkal körültekintőbben kell a régészeti leleteket értékelni, különösen kontextusukból kiragadva, például egy Ukrajnában vagy Moldáviában talált hiteles tarsolylemez „nem jogosíthatja fel a régészeket arra, hogy a magyarok vándorlását jelező nyilakkal egyből térképeket kezdenek el rajzolni”.

Türk Attila előadását teljes egészében megnézheted az alábbi videón:

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

István királyé-e a Szent Jobb? Mikor kezdődött igazából a honfoglalás? Ilyen volt a Qubit Live #3

István királyé-e a Szent Jobb? Mikor kezdődött igazából a honfoglalás? Ilyen volt a Qubit Live #3

Bodnár Zsolt tudomány 2020. január 21.

Harmadik élő eseményünkön megismertük a legújabb régészeti, genetikai, archeogenetikai és történettudományi eredményeket a honfoglalás kori magyarokról és távolabbi őseinkről, négy neves kutató tolmácsolásában. Az utóbbi években felgyorsult kutatások már olyan eredményeket hoznak, amelyek alapján át kellene írni a tankönyveket.