Pécsi virológusok szerint Nyugat-Európából származnak az első magyar koronavírus-genomok
„Hazánkban egyelőre azt láthatjuk, hogy a nyugat-európai gócpontokból származnak az eddig megismert szekvenciák. Hollandia-Svájc és Spanyolország, amennyiben a háttéradatokat is vizsgáljuk, ezekből az országokból ismertek a magyar vírusok legközelebbi rokonai” – írta Facebook-oldalán a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának virológiai kutatócsoportja. Hangsúlyozták: ez a jelenlegi legvalószínűbb földrajzi becslés, nem országokra, inkább régiókra kell gondolni, és újabb adatok alapján még változhat.
A COVID-19-járvány okozója, a SARS-CoV-2 közel 30 ezer bázispárból álló genomját már január elején feltárták, és azóta a világ különböző pontjain sikerült szekvenálni, Magyarországon ez először éppen a Pécsi Tudományegyetem virológusainak sikerült. A vírus RNS-éből kiderül, hogy milyen fehérjék építik fel a kórokozót, ez pedig segít megérteni annak működését, ezzel lehetővé téve hatásos ellenszerek vagy oltások kifejlesztését.
Járványintézkedések vírusgenomra alapozva
A virológusok is azt írják, a vírusgenom sokféle információt szolgáltat a kutatók számára, és azok közül talán az a leglátványosabb, amikor a vírus családfáját vizsgálhatják. „Minden egyes mutáció, amit a Kínából elindult vírus különféle földrajzi helyeken, különféle emberekben felhalmoz, egyfajta lenyomatként használható, ha meg akarjuk fejteni, hogy honnan érkezett.”
Ez azért különösen hasznos, mert jósolni lehet belőle a járvány kiterjedésére: Washington államban például az utalt a járvány észrevétlen nagyobb kiterjedésére, hogy két vírus rokonsági foka rendkívül szoros volt, pedig 6 hét eltéréssel vették a mintákat.
A vírusgenom-vizsgálatokat a cselekvési tervekbe is be lehet vonni: Finnországban a helyi belföldi terjedés helyett folyamatos és ismételt behurcolásokat jelzett több földrajzi régióból a vírusok genomikai vizsgálata – és a döntéshozók ekkor vezették be a szigorúbb határőrizetet.
A magyar adatokkal kapcsolatban a két vizsgált genom alapján tett földrajzi becslés azt mutatja, hogy a nyugat-európai gócpontokból, közelebbről Hollandiából és Svájcból, valamint Spanyolországból származnak az eddig megismert szekvenciák.
A pécsi virolgóusok mindenki figyelmébe ajánlják a Nextstrain interaktív genomikai térképét. Az ott berajzolt vonalak Genffel és Északnyugat-Spanyolországgal kötik össze Budapestet.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
