Két különböző vírus egyesülésével is létrejöhetett az új koronavírus

Az elmúlt három hónapban, a tudományos közösség példátlan erőfeszítésének köszönhetően sikerült feltárni a világjárványért felelős SARS-CoV-2 vírus legfőbb jellemzőit, valamint biológiai és genetikai hátterének egy részét, amely információk elengedhetetlenek a potenciálisan hatásos védőoltások, gyógyszerek fejlesztésénél.

A koronavírus eredetével kapcsolatban viszont még mindig nagy a bizonytalanság. Egy januári tanulmány szerint a Vuhanban koronavírus-fertőzéssel elsőként kórházba került 41 ember közül 27-en, vagyis a kezdeti betegek kétharmada megfordult a Huanan halpiacon 2019 decemberében, de a vuhani kórház kutatói február végén azt közölték, hogy a legelső fertőzött személy nem járt a piacon. Egy későbbi kutatás aztán a vírusgenom szekvenálása után arra jutott, hogy az új típusú koronavírus még 2019 novemberében alakulhatott ki.

A két legnépszerűbb teória értelmében vagy denevértől, vagy tobzoskától származtatható a vírus, de Alexandre Hassanin evolúcióbiológus, a párizsi Sorbonne Egyetem docense most arról írt, hogy akár mindkét tábornak igaza lehet, és a SARS-CoV-2 egy kiméravírus.

A genomban a kulcs

A SARS-CoV-2 közel 30 ezer bázispárból álló genomját már január elején feltárták, és azóta a világ különböző pontjain sikerült szekvenálni (Magyarországon éppen szombaton jelentették be a Pécsi Tudományegyetem virológusai), ami segít a kutatóknak nyomon követni a vírus alakulását, felfedni annak eredetét, és az ellenszer létrehozásához elengedhetetlen információkkal szolgál.

A teremtés csodája, a patkósdenevérFotó: Jean-Francois Noblet/Biosphoto

A genomok összehasonlító elemzése során kiderült, hogy a mostani járványért felelős SARS-CoV-2 a Betacoronavirus nemzetségbe tartozik, és nagyon hasonlít ahhoz a SARS-CoV vírushoz, amely 2003-ban 29 országban jelent meg, miután 2002 novemberében először fedezték fel a kínai Kuanktung tartományban – a SARS-járványban 8098 fertőzést és 774 halálesetet regisztráltak. A SARS-CoV-ról megállapították, hogy patkósdenevérektől (Rhinolophus) származik, de az álcás pálmasodró (Paguma larvata) nevű cibetmacskaféle közvetítésével került az első fertőzött ember szervezetébe.

A 2003-as SARS-járvány óta számos béta-koronavírust fedeztek fel, többek közt azt a RaTG13-at, amelyet a Rhinolophus affinis nevű patkósdenevérből izoláltak 2013-ban a kínai Jünnan tartományban, és amely genetikailag 96 százalékos egyezést mutat a most tomboló SARS-CoV-2 vírussal. Ez alapján nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy az új koronavírus is denevértől származik.

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Nem sokkal később ugyancsak kínai kutatók jelentették be, hogy jávai tobzoskákból (Manis javanica) és fertőzött emberekből vett vírusminták genetikai összehasonlítása során 99 százalékos egyezést mutattak ki, ezt azonban egy későbbi felülvizsgálat (ahogy azt a Qubiten is megírtuk) tévesnek nevezte, és a teljes genomokat tekintve csak 90,3 százalékos egyezést állapított meg, így továbbra is a denevérelmélet maradt a legvalószínűbb.

Denevér + tobzoska + ? = SARS-CoV-2

A tobzoskából vett koronavírusban azonban van egy olyan szekvenciarész, amelyre igaz a 99 százalékos hasonlóság: a napkoronához hasonló tüskéket létrehozó S fehérje azon részében, amely a gazdasejthez való kapcsolódásért felelős (RBD). Ez az emberi sejtek felszínén található ACE-2 receptorhoz kapcsolódik, így jut be sejtbe, ahol aztán megsokszorozza magát, és fertőzni kezd.

A kelet-ázsiai piacok sztárja, a tobzoskaFotó: ROSLAN RAHMAN/AFP

A patkósdenevérből izolált RaTG13 vírus S fehérjéjének azonos része ezzel szemben csak 77 százalékos egyezést mutat az emberi koronavírussal, vagyis a tobzoskából vett koronavírus sokkal nagyobb eséllyel képes bejutni az emberi sejtekbe, mint a denevérvírus.

Ezek a genom-összehasonlító elemzések arra engednek következtetni, hogy a SARS-CoV-2 két különböző vírus genetikai rekombinációjával jött létre, vagyis kiméravírusról van szó. Egy március 19-én közzétett kínai előzetes tanulmány szerint az is rekombinációra utal, hogy amíg az S fehérje aminosav-szekvenciáinak tekintetében a jünnani denevérvírussal egyezik leginkább (97,43%) a SARS-CoV-2, addig az RBD szekvenciáját tekintve a kuangtungi tobzoskavírussal (96,68%).

Forrás: Huang et al., 2020

Hogy egy ilyen rekombináció megtörténhessen, a két különböző koronavírusnak egyszerre kell megfertőznie ugyanazt a szervezetet. Az így létrejött új vírus pedig már fajok között is terjedhet, és a kutatók szerint már csak az a kérdés, hogy a denevér- és tobzoskavírusok egyesülése milyen gazdasejtben zajlott – denevérben, tobzoskában vagy épp egy egyelőre ismeretlen, harmadik állatban.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: