„Ez a válság más, mint a korábbiak” – nyílt levélben sürgetnek radikális intézkedéseket magyar közgazdászok
Eddig 103 magyar közgazdász írta alá azt a nyílt levelet, amelyben amerikai kollégáik mintájára arra kérik a magyar döntéshozókat, hogy minél előbb hozzanak komolyabb gazdaságpolitikai lépéseket négy területen:
- Befektetés az egészségügyi rendszerbe,
- a vállalatok támogatása a munkahelyek megőrzése érdekében,
- a nehéz helyzetbe kerülő háztartások támogatása,
- a pénzpiacok működésének segítése.
A magyar közgazdászok javaslatai csaknem pontról pontra megegyeznek azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a Prinz Dániel csütörtökön vetett fel a Qubiten megjelent írásában. A mostani levél aláírói arra kérik a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy fogadjanak el kibővített gazdasági csomagot, amely a lehető leggyorsabban segít a bajba jutott magyar embereknek és vállalatoknak. „A legfontosabb, hogy minél előbb lépjünk, nehogy túl késő legyen” – írják.
A levelet olyan ismert gazdaságpolitikai szakemberek is aláírták, mint Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke, Herczog László volt szocális és munkaügyi miniszter, Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank volt vezérigazgatója és a Magyar Bankszövetség volt elnöke, Oblath Gábor, a Költségvetési Tanács és a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának volt tagja, Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke, Neményi Judit, a monetáris tanács volt tagja és Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal volt elnöke.
Az aláírók között tanszékvezetők és oktatók is bőven szerepelnek: a hazai egyetemek és intézetek közül a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Közép-európai Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetőit, kutatóit, oktatóit, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központ Közgazdaság-tudományi Intézete, a Budapest Intézet, a Kopint-Tárki és a Pénzügykutató Zrt. kutatóit és elemzőit.
Az aláírások az aláírók személyes véleményét és nem az intézmények véleményét tükrözik - jegyzik meg a nyílt levélhez csatolt közleményben. A levélhez a magyar.kozgazdaszok.levele@gmail.com címre küldött levélben csatlakozhatnak további közgazdászok.
A levél általánosan fogalmaz, de az aláírók olyan irányt javasolnak a döntéshozóknak, amelyet például a Qubiten Prinz Dániel, a Harvard Egyetem PhD-hallgatója is javasolt, azaz: minden lehetséges ponton meg kell erősíteni az egészségügyi rendszert, hatalmas erőforrásokat kell mozgósítani a munkahelyek védelmében, a társadalmi védőhálót pedig radikálisan meg kell erősíteni és ki kell terjeszteni, hogy ezzel segítsék a bajba jutottakat. A levél aláírói között csak az intézkedések fő irányában, és nem a konkrét cselekvés mikéntjében van egyetértés.
Íme a levél teljes szövege:
Mint írják, a járvány terjedésének lassításához, rövid távon jelentősen korlátozni kell a gazdaság működését, ami miatt kevesebben tudnak dolgozni, és csökken a fogyasztás – emiatt rengeteg magyar megélhetése kerül veszélybe.
A magyar kormánynak napokon belül döntenie kell, milyen gazdaságpolitikai eszközökkel próbál érdemben segíteni a helyzeten. Ezeknek a döntéseknek jelentős hatásuk lesz a gazdaság működésére a válsághelyzet alatt. Befolyásolni fogják azt is, hogy a különböző társadalmi rétegek mennyit éreznek meg a visszaesésből. Ezeknek a döntéseknek hosszú távon arra is hatásuk lesz, milyen gazdaságpolitikai lehetőségek maradnak, amikor véget ér a járvány, és elindul az ország újjáépítése.
„Ez a válság más, mint a korábbiak – írják –, egy vírus terjedését próbáljuk a gazdaság működésének korlátozásával lassítani. Ezért a korábban használt gazdaságpolitikai eszközök nem elegendőek. Miközben elsődlegesek a közegészségügyi intézkedések, a gazdaságpolitikának két sürgős teendője van: elő kell segíteni a magyarok fizikai és anyagi biztonságát, és meg kell akadályozni, hogy a gazdasági rendszerünk összeomoljon. Ha megtesszük ezeket a lépéseket, akkor rövid távon a magyar gazdaság teljes erejét a járvány legyőzésére használhatjuk, hosszabb távon pedig könnyebben indíthatjuk majd újra a gazdaságot, amikor véget ér a járvány.”
Az aláírók szerint mindenekelőtt gyorsan kell cselekedni, „hogy megakadályozzuk a családokat és a vállalatokat tönkretevő csődhelyzetek kialakulását. Azonnal olyan intézkedések meghozatalára van szükség, amelyek képesek ezt megakadályozni. A vállalati mérlegek valószínűleg máris tragikus képet mutatnak. Már látjuk a munkahelyek megszűnését azoknál a cégeknél, amelyeknek fel kellett függeszteniük a tevékenységüket. Ezzel együtt a gazdaság termelési kapacitásai is zuhannak. Nem ringathatjuk magunkat abba az illúzióba, hogy ezek a károk pillanatok alatt visszacsinálhatók: azoknak a gazdasági kapcsolatoknak és folyamatoknak az újraépítése, amelyek most széthullanak, sok időbe és pénzbe fog kerülni. Ha nem lépünk időben, és nem sikerül megmentenünk ezeket a munkahelyeket, annak következményei az egész ország életét meg fogják határozni a következő években.
Ahhoz hogy később gyorsabban indulhasson újra a gazdasági növekedés, az alábbi lépések megtételére kérjük a magyar kormányt és az Országgyűlést:
1. Fektessünk be az egészségügyi rendszerbe! Akár jelentős költségeket is vállalva érjük el, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő eszközök, védőfelszerelések és tesztek. Ezzel a gazdaságot is megmentjük: akár több hónappal megrövidítve a gazdasági leállást, hosszabb távon ezek az intézkedések minden forintot megérnek. Rövid távú gazdasági áldozatok árán meg kell állítanunk, vagy legalább le kell lassítanunk a járvány terjedését, hogy hosszútávon a gazdaság nyerjen.
2. Támogassuk a vállalatokat! Rengeteg egyébként jól működő cég állami segítség nélkül nem fogja túlélni a gazdasági válságot, mert nem fogja tudni fizetni a béreket és más költségeket. Ezért segíteni kell nekik a bérek kifizetésében vagy a fizetés nélküli szabadságolások finanszírozásában. Csak akkor tudjuk gyorsan újraindítani a gazdaságot, ha az emberek nem veszítik el a munkahelyeiket. Ha a válság miatt tömegesen mennek csődbe cégek és építik le a munkavállalóikat, akkor sokkal nagyobb lesz a visszaesés, és lassabban fog újraindulni a gazdaság.
3. Támogassuk a nehéz helyzetbe kerülő embereket! A válság miatt rengetegen vesztik el a munkájukat és a megélhetésüket. Segítenünk kell nekik, hogy továbbra is biztosítani tudják a mindennapi megélhetésüket. Ezért akár költségvetési tételek átcsoportosítása vagy az államháztartás egyenlegének romlása árán is, állami forrásból kell fizetni a béreiket, közvetlenül pénzt kell nekik juttatni és ki kell terjeszteni a munkanélküli ellátást. Akiknél szükséges, el kell halasztani a hitelek visszafizetését, a lakbérek és adók befizetését. Támogatni kell az önkormányzatokat, hogy helyben tudjanak segíteni.
4. Segíteni kell a pénzpiacok működését, hogy tovább tudják hitelezni a cégeket.”
A levél végén a közgazdászok azt írják: „mindannyian, akik rengeteg kérdésben – az újraelosztás megfelelő mértékétől kezdve a szabad kereskedelem hatásán át a monetáris politika szerepéig – vitatkozunk egymással, egyaránt hiszünk abban, hogy most jött el az a pillanat, amikor nem kérdés: az államnak el kell kezdenie hatalmas pénzeket fordítania a gazdaság támogatására. Olyan helyzetben vagyunk, amikor komolyabb gazdasági élénkítő csomag nélkül esélyünk sincs arra, hogy hosszabb távú gazdasági károk nélkül átvészeljük ezt az időszakot – ezért szakmai felelősségünk tudatában csak azt tudjuk kérni a döntéshozóktól, hogy fogadjanak el egy minél szélesebb körű gazdasági csomagot. Ezzel a levéllel amerikai kollégáink amerikai döntéshozóknak írt levelét követjük.
A csomagnak elegendő támogatást és hitelt kell nyújtania azoknak a vállalkozásoknak és embereknek, akiknek megélhetésére a járvány közvetlenül hatással van. Nincs időnk arra, hogy a csomag nagyságát patikamérlegen méricskéljük, viszont fontos, hogy inkább bőkezű, mintsem szűkmarkú megoldást találjunk. A túl csekély segítség nem menti meg a csőd szélére sodródott vállalatokat és embereket. Egy olyan intézkedés, ami csak keveseken segít, elkerülhető károkat okoz a társadalomban. Egyrészt, a közegészségügyi megelőző intézkedések betartását veszélyezteti – nem fog otthon maradni az, akinek a munkától való távolmaradása a családja mindennapi megélhetését veszélyezteti. Másrészt, az amúgy nyereségesen működő vállalkozások megszűnése tovább késlelteti a gazdasági kilábalást.
Arra kérjük a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy fogadjanak el egy kibővített gazdasági csomagot, ami a lehető leggyorsabban segít a bajba jutott magyar embereknek és vállalatoknak. A legfontosabb, hogy minél előbb lépjünk, nehogy túl késő legyen."
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
