A magyar gazdaság három területén van szükség azonnali beavatkozásra a járvány miatt

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A koronavírus miatt nem csak a magyar egészségügyi rendszerben várhatók problémák, de a magyar gazdaság is nagyon nehéz helyzetbe kerülhet. Ez a korábban nem tapasztalt helyzet korábban nem használt gazdaságpolitikai lépéseket igényel. Az egyre szélesebb szakmai konszenzus szerint fiskális oldalon három területen érdemes beavatkozni. 

  1. Minden lehetséges módon meg kell erősíteni az egészségügyi rendszert.
  2. Hatalmas erőforrásokat kell mozgósítani a munkahelyek és termelési kapacitások védelmében. 
  3. A társadalmi védőhálót radikálisan kiterjesztve kell segíteni a bajba jutottaknak. 

Ebben a cikkben összefoglalom, mit mondanak vezető európai és amerikai közgazdászok, és kelet-európai országok példáival illusztrálom, milyen lépéseknek lehet értelme Magyarországon.

Az elmúlt napokban egyre több európai és amerikai gazdaságpolitikai szakember, kutató szólalt meg a koronavírus okozta gazdasági helyzettel kapcsolatban. Egyre egységesebben képviselik azt az álláspontot, hogy a koronavírus okozta gazdasági válsághelyzet nem olyan, mint a legtöbb válság, ezért újfajta eszközökre is szükség van. Nem elég a bankoknak segíteni, adót csökkenteni vagy keresletet élénkíteni. Mivel a válság kiváltó oka, hogy a járvány lassítása érdekében rövid távon minél több embernek kell otthon maradnia, a hagyományos lépések nem lesznek elegendőek. 

Radikális és a hagyományostól eltérő gazdaságpolitikai lépések mellett állt ki Jason Furman (Obama volt gazdaságpolitikai főtanácsadója, a Harvard professzora), Greg Mankiw (George W. Bush volt gazdaságpolitikai főtancsáadója, a Harvard professzora), Paul Romer (a Világbank volt vezető közgazdásza, Nobel-díjas, a New York-i Egyetem professzora), Larry Summers (Obama volt gazdaságpolitikai főtanácsadója,  a Világbank volt vezető közgazdásza, volt amerikai pénzügyminiszter, a Harvard professzora), Austan Golsbee (Obama volt gazdaságpolitikai tanácsadója, a Chicagói Egyetem professzora) és sok más vezető amerikai közgazdász. 

Napok alatt 220 oldalas e-könyvet jelentetett meg az európai közgazdászokat összefogó Centre for Economic Policy Research (CEPR). A könyv címe ,,A COVID gazdasági válság enyhítése: cselekedjünk gyorsan, és tegyünk meg bármit, amire szükség van”, szerzői között pedig olyan neveket találunk, mint Gita Gopinath (a Nemzetközi Valutaalap vezető közgazdásza, a Harvard professzora), Olivier Blanchard (a Nemzetközi Valutalap volt vezető közgazdásza, az MIT professzora), Jason Furman (Obama volt gazdaságpolitikai főtanácsadója, a Harvard professzora), Pinelopi Goldberg (a Világbank volt vezető közgazdásza, a Yale professzora) és Paul Krugman (Nobel-díjas).

Két nap alatt majdnem 1000 közgazdász írt alá egy online levelet, ami arra kéri az amerikai kongresszust és az elnököt, hogy minél előbb lépjenek, fektessenek be az egészségügybe, védjék meg a munkahelyeket, erősítsék meg a szociális védőhálót, és segitsenek a pénzpiacokon. Olyan emberek szólalnak meg közösen ebben a levélben, akik gyakran éles vitában állnak egymással, és sokan vannak köztük olyanok, aki szinte soha nem szólalnak meg politikai kérdésben. Az aláírók között olyan világhírű közgazdászokat találunk, mint Pol Antràs, Raj Chetty, David Cutler, Jason Furman, Nathaniel Hendren, Larry Katz, Dani Rodrik a Harvadról, Daron Acemoglu, Robert Solow, Iván Werning az MIT-ról, Alan Auerbach, Brad Delong, Yuriy Gorodnichenko, Pierre-Olivier Gourinchas, Ted Miguel és Gabriel Zucman a Berkeley-ről. Rengeteg a Yale-n, a Princetonon, a Stanfordon, a Chicagói Egyetemen és más vezető egyetemeken dolgozó kutató is aláírta a levelet, köztük legalább három Nobel-díjas (Angus Deaton, Robert Solow és Vernon Smith). Magyarországon mások mellett eddig Surányi György volt MNB-elnök és Riecke Werner volt MNB-alelnök tett hasonló javaslatokat.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző hat újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Korábbi cikkemben leírtam, hogyan dőlhet össze nagyon gyorsan a magyar gazdaság. Ahhoz, hogy ezt megakadályozzuk, a pénzpiacok és a monetáris politika mellett tehát az egyre erősebb szakmai konszenzus alapján a fent leírt három területen érdemes azonnal lépni fiskális eszközökkel.

1. Minden lehetséges módon meg kell erősíteni az egészségügyi rendszert

A gazdaság akkor tud minél előbb újraindulni, ha az egészségügyi rendszer megoldja a gazdasági válságot okozó helyzetet. Teljesen mindegy, hogy 5, 10 vagy 20 milliárd forintért szerezzük be azokat a maszkokat, amelyek biztosíthatják, hogy első körben ne dőljön össze az egészségügyi ellátás, második körben pedig minél előbb biztonságosan tudjanak dolgozni menni minél többen. Teljesen mindegy, hogy mennyi pénzért tudjuk bevonzani azokat az embereket az egészségügyi rendszerbe, akik fenntartják az ellátást, és lehetővé teszik az otthoni karantént. Nem most kell átgondolni, hogy megér-e nekünk 5, 10 vagy 20 milliárd forintot a tesztkapacitásunk megsokszorozása. Minden egyes forint, amit most az egészségügybe fektetünk, többszörösen térül majd meg a gazdaságban, mert kevesebb embernek kell kimaradnia a munkából, kisebb időre kell leállitani a termelést, és előbb indulhat minden újra. 

Négy lehetséges lépés az egészségügyben:

  1. az egészségügyi dolgozók fizetésének megduplázása a járvány idejére, szlovén mintára;
  2. kórházak támogatása jelentős összegekkel, lengyel mintára;

  3. gyorstesztek vásárlása több százezres nagyságrendben, cseh mintára;

  4. maszkok beszerzése több tízmilliós nagyságrendben, szlovák mintára.

2. Hatalmas erőforrásokat kell mozgósítani a munkahelyek védelmében

Ha elküldik a dolgozókat, és összeomlanak a cégek, különösen a legveszélyeztetettebb kis- és középvállalkozások, hatalmas lesz az újraindulásuk költsége. Ezért el kell kerülni, hogy egyébként jól működő cégek bedőljenek, vagy elküldjék a dolgozóikat, akik ráadásul tovább terhelnék a jóléti rendszert. Ha ezt meg tudjuk akadályozni, duplán nyerünk: csökkentjük a gazdaság újrainditásának és a jóléti rendszernek a költségeit, és elérjük, hogy az emberek otthon maradjanak, lassítva a járvány terjedését. 

Négy lehetséges lépés a munkahelyek védelmében:

  1. jövedelempótlás azoknak, akiknek ideiglenesen bezárt a munkahelyük vagy akiket kényszerszabadságra küldtek, cseh és román mintára;
  2. fizetett szabadság a gyerekekkel otthon maradóknak, román mintára;

  3. az alkalmazottakat megtartó mikrovállalkozások támogatása, szlovén mintára;

  4. a cégek költségeinek csökkentése, ha nem bocsátanak el munkavállalót, lengyel mintára.

3. A társadalmi védőhálót radikálisan meg kell erősíteni és ki kell terjeszteni, ezzel segítve a bajba jutottakat

A gazdasági visszaesés miatt tömegeknek lesznek mindennapi megélhetési gondjaik. Fizetés nélküli szabadságra küldik őket, munkanélkülivé válnak, nem tudják tartani a lépést a növekvő árakkal. Mivel ezeknek az embereknek egy csomó halaszthatatlan kiadásuk van, a lakbértől kezdve az alapvető élelmiszereken át a hiteleik törlesztéséséig, az államnak kell segítenie áthidalni a következő időszakot. Ha nem lehet őket a jelenlegi munkahelyeiken tartani, vagy már eddig sem dolgoztak, akkor a jóléti rendszeren keresztül kell nekik segíteni, ami lehetővé teszi, hogy otthon maradjanak, és lassuljon a járvány terjedése. 

Négy lehetséges lépés a társadalmi védőháló megerősítésére és kiterjesztésére:

  1. a munkanélküli segély időtartamának megkétszerezése vagy háromszorozása (ide nem lehet kelet-európai példát találni, mert gyakorlatilag nincs olyan európai ország, ahol ilyen rövid lenne a munkanélküli segély időtartama);
  2. nyugdíj-kiegészítés a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezőknek, szlovén mintára;

  3. a gondozási díj kiterjesztése a gyermekeikkel otthonmaradó szülők számára, lengyel mintára;

  4. új hajléktalanszállók építése, szlovák mintára.

A szerző a Harvard Egyetem PhD-hallgatója, további cikkei a Qubiten itt olvashatók.

Kapcsolódü cikkek a Qubiten: