Az EU negyedik legolcsóbb munkaerejével megy neki a válságnak Magyarország
Az európai uniós tagállamok átlagos óránkénti munkaerőköltségéről tett közzé statisztikát kedden az EU statisztikai hivatala. A statisztikák a legalább tíz főt foglalkoztató cégektől származó adatokon alapulnak. Az Eurostat 2019-es adatok alapján arra jutott, hogy a 27 tagállamban az átlagos uniós költség 27,7 euró.
Az uniós átlag negyedét sem éri el a bolgár munkaerőköltség, amely 6 euró óránként, de Romániában sem sokkal drágább a munkaerő: 7,7 euró. Litvániában 9,4 euró az óránként munkaerőköltség, Magyarország Lettországgal holtversenyben hátulról a negyedik, 9,9 euróval. Ausztriában több mint háromszor ekkora, 34,7 euró az óránkénti összeg.
A munka Dániában a legdrágább, ott az óránkénti költség 44,7 euró, utána Luxemburg (41,6 euró), Belgium (40,5 euró) és Franciaország (36,6 euró) következik.
Munkaerőköltségen nemcsak a munkabért terhelő adókat és járulékokat értik, hanem a munkáltató által fizetendő egyéb járulékokat, például a szociális hozzájárulási adót is. Az utóbbi terheket jelzik sötétkék színnel az alábbi grafikonon.
Az iparban az átlagos óránként munkaerőköltség 28,1 euró volt az Európai Unióban, míg az eurózónában 34,1 euró. Szektortól függetlenül az eurózónában mindig magasabbak a munka költségei, mint az unió egészében.
Magyarországon az óránként munkaerőköltség euróban kifejezett értéke 2016-ban érte el újra a válság előtti, 2008-as szintet, a 7,8 eurót. A köztes évek közül az Eurostat 2012-t tüntette fel, akkor 7,4 euró volt a költség. 2016-tól fokozatosan emelkednek a munkaerőköltségek itthon: egy óra munka 2017-ben átlagosan 8,7 euróba került a munkáltatónak, 2018-ban már 9,2, 2019-ben pedig 9,9 euróba.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A válságot úgy lehet a legjobban mérsékelni, ha most szinte teljesen leáll a gazdaság
Azokban az amerikai városokban, ahol az 1918-as influenza-világjárvány idején gyors és szigorú járványügyi intézkedéseket hoztak, hamarabb helyreállt a gazdaság a pandémia lecsengése után, derítették ki a Fed és az MIT közgazdászai.
„Ez a válság más, mint a korábbiak” – nyílt levélben sürgetnek radikális intézkedéseket magyar közgazdászok
Az államnak el kell kezdenie hatalmas pénzeket fordítania a gazdaság támogatására – írja nyílt levélben több mint száz magyar közgazdász. A beavatkozásra négy területen van sürgősen szükség: az egészségügyi rendszerben, a vállalatoknál a munkahelyek megőrzése érdekében, a háztartásokban a lecsúszás elkerülésére, és a pénzpiacokon, hogy fennmaradjon a működés.
A magyar gazdaság három területén van szükség azonnali beavatkozásra a járvány miatt
A korábban nem tapasztalt helyzet korábban nem használt gazdaságpolitikai lépéseket igényel. Meg kell erősíteni az egészségügyi rendszert, meg kell védeni a munkahelyeket és a termelési kapacitásokat, a társadalmi védőhálót pedig radikálisan ki kell terjeszteni.