Elmarad az ENSZ november 9-re tervezett klímaügyi konferenciája a koronavírus miatt, a meghívottak erről egy videókonferencián állapodtak meg, a rendezvényt valószínűleg 2021 közepén tartják majd meg. A harmincezer fős konferencia helyszínén, Glasgow-ban jelenleg szükségkórház üzemel.

A találkozón az országok a párizsi klímaegyezmény vállalásairól tárgyaltak volna, de a jelenlegi járványügyi helyzet ezt lehetetlenné tette. A konferencián az egyezmény vállalásainak szigorítása lett volna napirenden. A fertőzés miatt megtorpanó gazdaság viszont egyesek szerint a klímaváltozás ügyében is fordulópontot jelenthet: amikor újraindul az élet, reményeik szerint előtérbe kerülnek majd a megújuló, zöld beruházások. 

A COVID-19 miatti önkéntes vagy kevésbé önkéntes, világszerte bevezetett vagy gyakorolt karantén már így is nyomot hagyott a bolygón, csökkent a karbonemisszió, és ez már az űrből is látszik. Az emberek kevesebbet utaznak, Kínában, a világ legnagyobb kibocsátójának számító országban pedig 25 százalékkal csökkent az emisszió, ami főként az ipari termelés leállásának volt köszönhető.

Lehet, hogy még rosszabb lesz

Korábban felmerült, hogy a pandémia miatt a párizsi egyezményt aláíró országok lazíthatnának a jelenleg hatályos környezetvédelmi szabályokon a termelés újraindításakor, ez viszont Zeke Hausfather, a kaliforniai Berkeley Egyetem klímakutatója szerint már rövid távon is jelentősen emelné a szén-dioxid-kibocsátást. 

Jeremy Wilks, a Euronews klímaügyi tanácsadója szerint annak ellenére, hogy a mostani csökkenés igencsak látványos, ez még nem jelenti azt, hogy a koronavírus lényeges változást hozott volna a klíma szempontjából: a globális emisszió olyan hatalmas, hogy az átmeneti csökkenéseknek köszönhetően ugyan tisztább a levegő a karantén alatt álló városokban, de ez a globális helyzeten alig segít.

Patrick Fung, a Clean Air Network klímavédelmi munkacsoport elnöke szerint a gyárak leállása mellett az otthoni munkavégzés is visszafogta a szennyezést: az emberek egyszerűen kevesebbet utaznak, ezt pedig leginkább a forgalmas útvonalak mellett élők érzik meg. A krízis lecsengésével ez is változhat, de Fung szerint az átmeneti tiszta levegő jól mutatja, hogy mit lehetne elérni, ha a kormányok komolyabban vennék az emisszió csökkentését akkor is, amikor éppen nem tombol világjárvány.

Többen fognak belehalni az ipari termelés visszaállításába, mint a COVID-19-be

Balázs Zsuzsanna gazdaság 2020. március 17.

A koronavírus emberek ezreit öli meg, a járvány nyomán tapasztalható levegőminőség-javulás viszont egyes kalkulációk szerint emberek tízezreinek az életét menti meg. Ahol lecseng a járvány, ott ez a kedvező hatás az ellentétébe fordulhat.

Olasz kutatók szerint ahol nagy a légszennyezettség, ott jobban terjed a koronavírus

Bodnár Zsolt tudomány 2020. március 28.

Ez azt is jelentené, hogy a levegőben is száll a vírus, bár a tudományos világban egyelőre nincs egyetértés ebben a kérdésben. A Pó-síkságon mindenesetre hasonló képet mutat a szállópor-koncentráció és a járvány alakulása.

Miért Olaszországban durvult el ennyire a járványhelyzet, és mit tanulhatunk belőle?

Qubit.hu tudomány 2020. március 20.

Olaszországban a népesség 23 százaléka 65 év feletti - az Egyesült Államokban 16 százalék ez az arány, Magyarországon 19 százalék. Olaszországban ráadásul ez az idős réteg sokkal többet érintkezik a fiatalokkal, mint máshol.