A légszennyezettség és a betegségek kapcsolata talán nem magától értetődő, az elmúlt évtizedekben mégis sokan meglátták a kettő közötti összefüggéseket: a malária szó például az olasz „mal'aria” (rossz levegő) kifejezésből ered, ahogy azt is megtanulták az emberek, hogy ha kellemetlen szagokat, például szennyvizet éreznek a levegőben, ott kórokozókra lehet számítani. A közvetlenebb kapcsolatra viszont több kutató igyekszik rávilágítani.

„Összefüggés fedezhető fel a levegőben szálló részecskék magas koncentrációja és a COVID–19-járvány fertőzéses eseteinek száma között” – ebből a hipotézisből indít egy olasz kutatócsoport előzetes (vagyis a szokásos tudományos felülvizsgálati procedúrán még át nem esett) tanulmánya. A kutatók arra alapoznak, hogy a szálló por (vagyis a levegőben eloszlatott, 10 mikronnál kisebb átmérőjű, finomszemcsés anyagok) bizonyítottan hatékony hordozója különböző kémiai és biológiai szennyezőanyagoknak, például a vírusoknak – korábbi tanulmányokat már bizonyították, hogy az influenzavírusok, a légúti óriássejtes vírusok és a kanyaróvírusok is képesek rátapadni a szálló porra.

A kutatók az olasz regionális környezetvédelmi hivatalok február 10. és 29. közötti légszennyezettségi adatait hasonlították össze a koronavírus-fertőzéses esetek alakulásával. Az összefüggés a Lombardiát is magába foglaló Pó-síkság vidékén a legjelentősebb: a körülbelül a magyar Alföld méretével megegyező területen februárban különösen magas volt a szállópor-koncentráció, és a vírus terjedése is messze itt volt a legnagyobb mértékű.

„A porral is terjed a vírus, mert hordozóként viselkedik. Minél több van belőle, annál több út nyílik a fertőzések előtt. Csökkenteni kell a kibocsátásokat, és reménykedni a kedvező időjárásban” – mondta Alessandro Miani, az olasz környezeti orvostudományi társaság (SIMA) elnöke.

Az olasz aeroszoltársaság (IAS) közleménye szerint a kutatási eredmények egyelőre limitáltak, ezért tovább kell vizsgálni a légszennyezettség és a vírus terjedése közötti lehetséges kapcsolatot. A Bolognai Egyetem kémiai tanszékének professzora, Laura Tositti is óvatosságra int: „A vírusok általában nem maradnak biológiailag aktívak, hacsak nem nagyon kedvezőek a körülmények.” Egy szintén friss amerikai előzetes tanulmány szerint három órán keresztül marad biológiailag aktív a SARS-CoV-2.

Az eredményekről beszámoló Economist megjegyzi: a jelenségre az is magyarázatot adhat, hogy a szálló por nem azért súlyosbítja a vírus terjedését, mert a részecskékre tapadva terjed, hanem egyszerűen a magas légszennyezettség megviseli az emberi szervezetet, a tüdőt és a légutakat, és ezért az ilyen területeken élő emberek könnyebben fertőződnek, majd betegednek meg a járványban.

Bármelyik magyarázat is igaz, az biztos, hogy a levegő szennyezettségének, a szálló por koncentrációjának csökkentése újabb eszköz lehet a vírus terjedésének megfékezésében.

És hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy a levegő tisztán tartásával megelőzzük a koronavírus további terjedését? A Levegő Munkacsoport a következőket javasolja:

• Ne dohányozzunk!
• Ha mégis dohányoznánk, ügyeljünk arra, hogy ezt másoktól távol tegyük, hiszen a dohányfüst is közvetítheti a vírust!
• Minél kevesebbszer használjunk benzines, dízeles járművet!
• Lehetőleg ne fűtsünk szilárd tüzelőanyaggal!
• Ha csak szilárd anyaggal tudjuk otthonunkat melegen tartani, csak száraz fával fűtsünk!
• Semmiképp ne fűtsünk hulladékkal! (A hulladékégetés nemcsak rendkívül egészségkárosító, de jogszabály is tiltja: a szabálysértők 300 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatóak – akár naponta is.)
• A szabadban se égessünk – se avart, se kerti hulladékot, se mást!
• Tájékoztassunk másokat is a fentiekről!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Milyen felületen meddig marad életképes a koronavírus?

Qubit.hu tudomány 2020. március 23.

Kartonpapíron 24 óráig, műanyagon és rozsdamentes acélon két-három napig, aeroszolokhoz kötve legfeljebb három óráig marad életképes a mostani világjárványt okozó SARS-CoV egy tanulmány előzetes eredményei szerint. Az még mindig nem tisztázott, hogy levegőben mennyire terjed, de jobb a biztonság.

Miért Olaszországban durvult el ennyire a járványhelyzet, és mit tanulhatunk belőle?

Qubit.hu tudomány 2020. március 20.

Olaszországban a népesség 23 százaléka 65 év feletti - az Egyesült Államokban 16 százalék ez az arány, Magyarországon 19 százalék. Olaszországban ráadásul ez az idős réteg sokkal többet érintkezik a fiatalokkal, mint máshol.

Nincs olyan, hogy biztonságos légszennyezettség

Dippold Ádám tudomány 2020. január 30.

Nem kell a fél életünket szmogban leélni ahhoz, hogy érezzük a negatív hatásait: kiderült, hogy már az enyhén szennyezett levegő is árt a szívnek, és a hatás rövid távon is érvényesülhet.