Miért Olaszországban durvult el ennyire a járványhelyzet, és mit tanulhatunk belőle?
Ahogy a világ egyre jobban elmerül a koronavírus okozta káoszba, egyre több nyomasztó kérdéssel kell szembenézni: meddig kell elszigetelten élni, mikor tetőzik a járvány, milyen mélyre zuhannak a részvényárfolyamok? Legalább egy dolog biztos, még ha nem is túl szívderítő: az új típusú koronavírus okozta megbetegedés az idősek életét veszélyezteti a leginkább. Fiatalabbak sokszor tünetek nélkül válnak hordozóvá, és ez az, ami különösen veszélyes idős hozzátartozóikra, akik a fiataloktól észrevétlenül kaphatják el a vírust.
Olaszországot különösen súlyosan érintette a járvány, a pénteki adatok szerint több mint 47 ezren fertőződtek meg, az elhunytak száma meghaladta a négyezret. A túlterhelt egészségügyi rendszerben az orvosok kétségbeejtő döntéseket kényszerülnek nap mint nap meghozni például arról, hogy kinek jusson lélegeztetőgép, és kinek ne.
De miért Olaszországban durvult el ennyire a járványhelyzet? Az Abc News cikkének orvos szerzői szerint tényező lehet a dohányosok viszonylag nagy, 21 százalékos aránya – a dohányzás ugyanis nemcsak a tüdőt, hanem az immunrendszert is gyengíti. Sőt, még az Olaszországban is népszerű puszilkodós üdvözlés veszélyeit is felvetik. Lorenzo Casani, egy lombardiai idősklinika vezetője szerint az is szerepet játszhat, hogy Észak-Olaszországban nagyon szennyezett a levegő.
Demográfiai magyarázat
Az Oxfordi Egyetem kutatói a Demographic Science című folyóiratban megjelentetett friss tanulmányban ugyancsak azt vizsgálták, miért Olaszországot érinti a legsúlyosabban a járvány. Két fő tényezőt találtak: az egyik, hogy Olaszország népessége a második legöregebb a Földön, a másik pedig, hogy az olasz fiatalok gyakrabban érintkeznek az idősebbekkel. A járvány demográfiai nézőpontú kutatása fontos lehet ahhoz, hogy más országok, amelyek még az elején tartanak, nagyobb sikerrel vegyék fel a harcot a vírus terjedése ellen.
Olaszországban a népesség 23 százaléka 65 év feletti - az Egyesült Államokban 16 százalék ez az arány, Magyaroszágon 19 százalék. A tanulmány vezető szerzője, az Oxfordi Egyetemen demográfiát és epidemiológiát kutatót Jennifer Beam Dowd szerint a népesség struktúrájának átrendeződésében van némi szerepe a várható élettartam növekedésének, „de valójában ahhoz van a legtöbb köze, hogy milyen gyorsan csökken a termékenység egy-egy társadalomban”. Tehát az olaszok esetében is inkább annak a helyzetnek az eredménye a jelenlegi demográfiai struktúra, hogy kevesebb gyereket vállalnak, mint hogy tovább élnek.
Dowd olasz társszerzőkkel dolgozott, akik felhívták a figyelmet arra, hogy hazájukban nagyon sok vidéki fiatal él a szüleivel, illetve nagyszüleivel, és onnan jár be dolgozni olyan nagyvárosokba, mint Milánó – amit az olasz háztartásokról szóló adatok is alátámasztanak. A tanulmány szerzői amellett érvelnek, hogy ez a gyakori mozgás a városok között fokozhatta a SARS-CoV-2 vírus rejtett terjedését. A városokban dolgozó és társadalmi életet élő fiatalok emberek nagyobb csoportjaival érintkeznek, így könnyebben elkaphatják és hazavihetik a betegséget. Ha nincsenek tüneteik, fogalmuk sincs, hogy éppen megfertőzik a legsebezhetőbb szeretteiket - legalábbis így volt eleinte.
„Ma már tudjuk, hogy az idősebbeknél nagyobb a halálozási arány, csak az nem tiszta még, hogy miért” – mondta Carlos Del Rio, az atlantai Grady Health System Emory orvosi egyetemének ügyvezető dékánja, aki nem működött közre az oxfordi tanulmányban. Magyarázhatja a jelenséget például, hogy az idősebbek légző szervrendszere már gyengébb – ami miatt az idősek körében a tüdőgyulladás halálozási rátája is nagyobb. Más kutatók a másik oldalról közelítve azt vizsgálják, miért nem betegednek meg olyan nagy számban COVID-19-ben a gyerekek, és arra jutottak, hogy nekik még olyan érintetlen tüdejük van, amelyet még nem roncsolt az élethosszig tartó kitettség az allergéneknek, a mérgező anyagoknak és a betegségeknek.
Nem elég csak az időseket elszigetelni
A múlt hét végén tovább szigorított intézkedések ellenére Olaszországban már széles körben elterjedt a vírus, de ezt a demográfiai tényezőt megismerve a hatóságok talán máshol eredményesebben vehetik fel a harcot a járvánnyal – mondta Dowd. „Az egyik legfontosabb tanulság, amit szeretnénk átadni, hogy a védekezéshez nem elég elszigetelni az idősebb populációt, hanem általános közösségi elkülönülésre van szükség, amit azért szoktak alkalmazni, kilapuljon a járványgörbe.” A sokat emlegetett görbe kisimítása azt jelenti, hogy lassítják a vírus terjedését, és ezzel egyrészt megkímélik a kórházakat a hirtelen rohamtól, másrészt időt nyernek a kutatóknak, hogy terápiákat és oltóanyagokat fejlesszenek ki.
Dowd szerint tanulmányuk legfőbb üzenete, hogy a görbe kisimítása még életbevágóbb azokban a társadalmakban, amelyeknek nagyobb részét teszi ki az idős, azaz sebezhetőbb réteg.
Miközben a fiatalok és idősek elkülönítése elméletben működhet, egy sor gyakorlati problémát hoz magával. Például ha a görbe kilapítása érdekében bezárják az iskolákat, a munkájukkal vagy saját betegségükkel elfoglalt szülők – különösen, ha nem elég tájékozottak – a nagyszülőkre bízhatják a gyerekeiket.
Egy idős társadalom is átvészelheti
Ráadásul egy olyan megállapítás, ami Olaszországra érvényes, nem feltétlenül működik más országokban. Ott van például az Egyesült Államok, ahol államonként, várásonként, sőt városrészenként is nagyban különbözhet a demográfiai helyzet. Florida például, ahol nyugdíjasok élnek nagy számban és gyakran kolóniákban, egymás közvetlen közelében, „valóságos über-Olaszország” – ahogy Andrew Noymer, a Kaliforniai Egyetem (Irvine) demográfusa fogalmazott. Jelenleg 360 megbetegedést és 8 halálesetet tartanak számon az államban, de Noymer arra számít, hogy Floridában kemény lesz a járványhelyzet.
Ám egy elöregedett társadalom nem feltétlenül vezet önmagában súlyos járványhelyzethez: a 127 millió lakosú Japánban a lakosság 28 százaléka 65 év feletti, mégis, március 18-ig csak 873 fertőzést és 29 halálesetet regisztráltak. A magyarázat az lehet, hogy akárcsak Hongkong és Szingapúr, Japán is gyorsan reagált, és már az első megbetegedéseknél széles körben elkezdte tesztelni a lakosságot, valamint szigorú utazási korlátozásokat vezetett be.
Dowd szerint azért érdemes tanulni Olaszország példájából, és gyakorlati lépéseket tenni a járvány feltartóztatására. Előre meg lehet határozni például azokat a területeket, ahol sok idős ember él, és fel lehet készülni arra, hogy az ápolási terhek ott lesznek a legnagyobbak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Kapcsolódó cikkek
