Többen fognak belehalni az ipari termelés visszaállításába, mint a COVID-19-be
Könnyedén bekövetkezhet, ami miatt sokan már jó előre kongatták a vészharangot: a koronavírus-világjárvány hosszú távon nemhogy csökkentené, de jó eséllyel nagymértékben növelni fogja a légszennyezést, jelentősen rontva az emberiség esélyeit a klímaváltozás elleni harcban.
A Vice információi szerint a kínai hatóságok máris azt tervezgetik, hogy lazítanak az országban hatályos környezetvédelmi szabályok szigorán. Noha a már bevezetett törvények megmaradnak, a betartatásuk jelentős csorbát szenvedhet, miután a kínai vezetés számára a járvány miatt jelentős visszaesést szenvedett gazdaság helyreállítása a prioritás.
„A környezetszennyezés visszaszorítását az aktuális gazdasági helyzethez és a gyakorlati szükségletekhez kell igazítani” – vetítette előre a kínai hozzáállást Cao Liping, a kínai Ökológiai és Környezetfelügyeleti Hivatal vezetője. Zeke Hausfather, a kaliforniai Berkeley Egyetem klímatudósa ennek alapján a kínai termelés olyan ütemű növekedését jósolja, amely már rövid távon is jelentősen növelheti a klímagyilkos szén-dioxid-kibocsátást.
Pedig miközben az egész világ feszülten követi, amint a SARS-CoV-2 egyre több emberéletet követel, több elemzés is azt mutatja, hogy a vírus terjedése miatt behúzott termelési fékek, vagyis végső soron a koronavírus maga, összességében inkább életeket ment. Marshall Burke, a Stanford Egyetem környezettudósa szerint ráadásul nem is keveset: úgy kalkulált, hogy a Kínában az év első két hónapjában tapasztalható drasztikus légminőség-javulás eredményeként mintegy 4 ezer öt éven aluli gyermek és 73 ezer 70 éven felüli idős ember élhet tovább.
Ahogy a koronavírus terjedésével egyre nyilvánvalóbbá vált a járvány légminőségre gyakorolt haszna, többen is cikkeztek arról, hogy a globális felmelegedés legfőbb hajtóereje, a szén-dioxid-kibocsátás a járvány megfékezése után nagyobbra nőhet, mint valaha. A kormányok ráadásul jó eséllyel teljesen felemésztik az összes tartalékukat a járvány elleni harcra, így abban a pillanatban, amint esély lesz a vélhetően megroggyant gazdaságok helyreállítására, sem forrás, sem politikai akarat nem marad majd a klímaváltozás megfékezésére.
Miután a megújuló energiaforrásokra való átállás még mindig meglehetősen költséges mulatság, a kőolaj ára pedig folyamatosan zuhan, jóval kisebb lehet a politikai és a gazdasági akarat a váltásra. A klímavédelmi célok ráadásul az átlagemberek szemében is jelentősen leértékelődhetnek, ha a mindennapos megélhetésük forog veszélyben.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: