Magyarország elkerülte az áprilisi katasztrófát

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Az előző néhány hét megnyugtató adatai után az utóbbi pár napban újra gyorsulni látszik a SARS-CoV-2 vírus terjedése Magyarországon. Bár a nagypénteki kiugró adatért (210 új regisztrált fertőzött egy nap alatt) részben a Pesti úti idősek otthonában történt tömeges fertőzés a felelős, már az előző 3 napban is gyanúsan emelkedni kezdtek a számok. 

Talán épp azért, mert úgy tűnt, sikerült lelassítani a vírus terjedését, vagy azért, mert megjött a jó idő, és így nehezebb otthon maradni a négy fal között, az emberek kezdték kevésbé komolyan venni a kijárási korlátozást. A kijárási korlátozást határozatlan időre meghosszabbították, de ennek csak akkor lesz megfelelő hatása, ha be is tartják. A húsvéti hosszú hétvégén a legtöbb bolt zárva tart, ami miatt talán kevesebb embern ek lesz oka elmenni otthonról, ugyanakkor félő, hogy a húsvéti locsolkodás és vendégeskedés szokásának sokan nem tudnak ellenállni. Ha így lesz, annak egy-két hét múlva látható lesz az eredménye.

Fontos belátni, hogy a megbetegedések számát csak úgy lehet kordában tartani, ha betartják a szociális távolságtartás szabályait. Az első 11 nap adatai alapján készült cikkemben az ismert esetek napi növekedési rátáját átlagosan 1,4-nek számoltam, ami alapján – exponenciális növekedést feltételezve – április elejére a megbetegedések száma elérte volna a húszezer főt. Köszönhetően egy sor intézkedésnek, amelyeket a járvány második hetében vezettek be (egyetemek, iskolák, óvodák bezárása, rendezvények létszámának korlátozása), ezt sikerült elkerülni, és ezzel jelentős időt nyerni.

Lezárták Szentendre belvárosát is az ünnep idejéreFotó: Mohai Balázs/MTI/MTVA

Van-e hatásuk a korlátozásoknak?

Más országokban, ahol nem vezettek be korlátozásokat ilyen korán, a regisztrált esetek száma másfél-két hónap alatt több tízezres értékekig szökött fel (bár ennek nyilván más okai is lehetnek, például más társas szokások, más tesztelési protokoll). Olaszországban például január 31-én jelent meg a vírus, és március 15-én már több mint 21 ezer esetet regisztráltak; itt csak március 5. és 11. között vezettek be korlátozásokat. Franciaországban több mint másfél hónapot vártak a korlátozások bevezetésével, és itt a második hónap végére több mint 22 ezer fertőzöttet regisztráltak. Spanyolországban február 1-jén jelent meg a vírus, március 9. és 17. között vezették vezették be a korlátozásokat, és március 21-én már majdnem 20 ezer fertőzöttjük volt.

A londoni Imperial College COVID-19 akciócsoportja azt vizsgálta, hogy a különböző korátozásoknak milyen hatása lehetett 11 európai országban. Ők a halálozási adatokból visszaszámolva becsülték meg, hogy a korlátozások mennyivel csökkentették a vírus effektív reprodukciós számát (R; azt fejezi ki, hogy egy fertőzött személy átlagosan hány másik embert fertőz meg), amit a legtöbb modell használ a vírus terjedésének jellemzésére. Ötféle intézkedést vizsgáltak, amelyeket a különböző országok különböző sorrendben vezettek be – fertőzöttek karanténjának elrendelése, társas távolságtartás ajánlása, nyilvános események betiltása, iskolák bezárása, és teljes kijárási tilalom bevezetése –, és azzal az egyszerűsítéssel éltek, hogy ezeknek ugyanolyan hatása volt minden országban:. Becslésük szerint a korlátozások hatékonyan csökkentették a vírus reprodukciós számát, átlagosan 64 százalékkal, és azokban az országokban, ahol mind az öt intézkedést bevezették, R az 1 közelébe került – ez azért fontos, mert ha R<1, akkor az aktív fertőzöttek száma elkezd csökkenni.

Magyarország nem szerepelt ebben a tanulmányban, de Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus (aki annak az epidemiológiai munkacsoportnak a tagja, amely modellszámításaival folyamatosan segíti a döntéshozókat) modellje szerint Magyarországon is csökkenő tendencia figyelhető meg a vírus reprodukciós számában. Az ő weboldalán elérhető elemzések egyike a járványgörbe növekedési rátájából próbálja megbecsülni R-t egy hétnapos csúszóablak segítségével: vagyis mindig az előző héten regisztrált új fertőzöttek számát használja a számolásokhoz, így az R időbeli változása is követhető. 

Az ő számításai azt mutatják, hogy R értéke a járvány második hetében volt maximumon, akkor elérhette a 2-t. A második héten bevezetett intézkedések után R elkezdett csökkenni, és múlt héten már az 1 közelében járt, az utóbbi napokban viszont újra elkezdett felfelé kúszni.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Miért fontos a reprodukciós szám?

A vírus reprodukciós száma, R, minden járványterjedési modellnek nagyon fontos paramétere. Ha R értéke nagyobb, mint 1, akkor az azt jelenti, hogy az aktív fertőzöttek száma folyamatosan nőni fog; ha R=1, akkor az aktív fertőzöttek száma nem változik, vagyis az új megbetegedések száma kiegyenlíti a betegségen átesettek és elhalálozottak számát; ha R < 1, akkor pedig a fertőzöttek száma csökkenni fog, és végül eléri a nullát, vagyis a járvány megszűnik.

A vírus reprodukciós számának csökkentésével egyrészt lassítjuk a vírus terjedését, amivel időt nyerünk arra, hogy jobban felkészüljön az egészségügy a fertőzöttek ellátására (kórházi ágyak számának növelése, védőfelszerelések gyártása), és hogy a kutatók hatékony gyógyszereket és vakcinákat találjanak. De R csökkentésével nem csak a vírus terjedését tudjuk lassítani, hanem azt is befolyásoljuk, hogy a járvány csúcsán egyszerre hányan lesznek betegek. 

Egy a Qubiten megjelent cikkében Gáspár Merse Előd fizikus megmutatta, hogy az aktív fertőzöttek száma a járvány csúcsán leginkább a reprodukciós számtól függ. Az általa számításba vett R értékek a szakirodalom alapján 1,3 és 2,6 között voltak, és ezek rendre 111 ezer és 938 ezer aktív esetet eredményeztek a járvány csúcsán. A különbség kilencszeres, és ezen múlhat, hogy minden kórházba került fertőzött részesülhet-e megfelelő ellátásban, vagy túlterheljük az egészségügyet.

Mára már sokak számára világos, hogy átlagemberként úgy tudjuk lassítani a járványt, hogy egyrészt minél kevesebb emberrel találkozunk, másrészt ha mégis találkozunk valakivel, akkor megpróbáljuk csökkenteni a vírus átadásának valószínűségét távolságtartással, és alapvető higiéniai szabályok betartásával. Ez alól az ünnepnapok sem kivételek, ezért idén ünnepeljük a húsvétot szűk családi körben.

A szerző biológus, az MTA-ELTE Elméleti biológiai és Ökológiai Kutatócsoport munkatársa. További cikkei a Qubiten itt olvashatók.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: