Megjelent a World Justice Project nevű nemzetközi jogi szervezet legfrissebb jelentése, amely 128 országot elemez és rangsorol aszerint, hogy miként alakult a jogállamiság helyzete az elmúlt évben. A WJP jogállamiság-indexét többek között a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének kutatói is a legjobb minőségű jelentésnek nevezték a hasonló indexek közül.

A jelentés lesújtó képet fest Magyarország jogállamiságáról. A 128 ország összesített rangsorában két helyet rontva a 60. helyen található Magyarország, közvetlenül Indonézia és Nepál között, de hiába vagyunk ezzel a lista első felében, régiós szinten már sokkal csúnyább az összkép. A közép- és nyugat-európai, valamint észak-amerikai országokat tartalmazó kategória 24 országából 22 a teljes lista első negyven helyén belül foglal helyet, míg a régiós szinten 23. Bulgária globálisan az 53. helyen áll, így Magyarország a kategória sereghajtója.

A régiós lista mellett gazdasági kategóriákat is állított a szervezet, amely szerint Magyarország a magas jövedelmű országok közé tartozik. Az ide tartozó 37 ország közül a 36. helyet sikerült elcsípni, tehát a Bahama-szigeteket, valamint Trinidad és Tobagót nem sikerült megelőzni, de a globális listán a 63. helyet elfoglaló Panamát még pont igen.

Az összesített lista nyolc kategória részpontszámai alapján áll össze, ebből hatban (a kormányhatalom fékjei, a korrupció hiánya, a kormányzati átláthatóság, a törvények betartatása, a polgári jogok érvényesülése, a büntető igazságszolgáltatás) a globális átlag alatt teljesített Magyarország, és csak kettőnél (közbiztonság, alapvető jogok) sikerült megugrani azt.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a kormányhatalom ellenőrzésének eszközei Magyarországon csorbultak az egyik legnagyobb mértékben az egész világon 2015 óta: az öt év alatti 5,3 százalékos csökkenést ebben a kategóriában csak Bosznia-Hercegovina, Kína, Honduras, Nicaragua, Lengyelország, Szerbia és Egyiptom lépte túl az elmúlt öt évben.

A teljes jogállamiságot tekintve csak öt olyan közép- és nyugat-európai ország van, amely rontott a pontszámán 2015 óta: Bulgária, Ausztria és Franciaország kisebb mértékben (0,1, 0,2 és 0,3 százalékkal), míg Lengyelország 2 százalékkal, Magyarország pedig 2,1 százalékkal. Utóbbi két országot külön ki is emeli a jelentés, így az is összevethető, hogy 2015 óta milyen tekintetben mozog hasonló, és milyen tekintetben különböző pályán a magyar és lengyel jogállamiság.

Míg a kormányzati átláthatóság ugyanolyan mértékben (11 százalékkal) romlott öt év alatt, a kormány hatalmának fékjei, az alapvető jogok biztosítása és a büntetőjogi igazságszolgáltatás tekintetében Lengyelországban valamivel nagyobb mértékben romlott a helyzet, és a közbiztonság is kisebb mértékben nőtt a lengyeleknél. Három területen viszont Magyarország rovására nagy a különbség a két ország között: a polgári jogok érvényesülése és a korrupció tekintetében több mint tíz százalékkal szerepelt rosszabbul Magyarország, míg a szabályok betartatása Lengyelországban 4 százalékkal javult, Magyarországon 8 százalékkal romlott öt év alatt.

A globális összképet tekintve egyébként elmondható, hogy már sorozatban harmadik éve több országban romlott a jogállamiság helyzete, mint ahányban javult. A legtöbb ország az alapvető jogok biztosítása, a kormányhatalom fékjei és a korrupció terén rontott a teljesítményén az elmúlt egy évben, de ugyanezek a kategóriák mutatták a legnagyobb mértékű csökkenést a 2015 óta tartó időszakban is. A tavalyi adatokhoz képest a polgári jogok érvényesülése terén javult a legtöbb ország helyzete, míg 2015 óta a törvények betartatása javult leginkább globálisan.

A rangsor első húsz helyén nem történtek nagy változások, egyedül az Egyesült Államok szorult ki a top 20-ból, és Spanyolország vette át a helyét. Az első hat (Dánia, Norvégia, Finnország, Svédország, Hollandia, Németország) és az utolsó három (Kongói Demokratikus Köztársaság, Kambodzsa, Venezuela) helyezett ugyanaz, mint a tavalyi listán.

A legnagyobb javulást a hat-hat helyet előrelépő Thaiföld (71.) és Ukrajna (72.), valamint a hét helyet javító Dominikai Köztársaság (90.) érte el, míg Brazília (67.) és Peru (80.) hét-hét, Algéria pedig (83.) nyolc helyet rontott tavalyi helyezéséhez képest.

A módszertanról, a kutatás résztvevőiről és egyéb statisztikákról a teljes jelentésben lehet bővebben olvasni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Meddig mehet el az államhatalom egy olyan veszélyhelyzetben, mint a mostani?

Kapelner Zsolt tudomány 2020. április 2.

Az államnak olyan feltételeket kell teremtenie, amelyek között a polgárok egyazon közös társadalmi vállalkozás egyenlő résztvevőiként tekinthetnek egymásra, nem pedig fölöttük álló mérhetetlen hatalmaknak kiszolgáltatott egyénekként, akik csak az uralkodók jó szándékában és pusztán a szerencse kedvezésében reménykedhetnek.

Tizenkét magyar társadalomtudós magyarázza el, hogyan pusztítja az „Illiberális Internacionálé” az európai egységet

Balázs Zsuzsanna gazdaság 2020. január 20.

Magyarország ismert társadalomtudósai összeálltak, és teleírtak egy tanulmánykötetet arról, miben mutatkozik meg az EU szétzilálódása, és milyen folyamatok vezettek idáig. Miért nem torkollt mindenhol unortodoxiába a válság? Miért szükségszerűen hazug az illiberalizmus? Volt-e valaha Európa egységesen keresztény? A Közel Európa távol című esszégyűjteményből kiderül.