A kutyák hosszú életéért felelős géneket azonosítottak az ELTE kutatói
Különlegesen hosszú életű kutyák élethosszáért felelőssé tehető genetikai variánsokat azonosítottak az ELTE Etológia Tanszék Szenior Családi Kutya Programjának munkatársai, akik a Frontiers in Genetics folyóiratban április 16-án publikálták eredményeiket.
A genetikai analízis két matuzsálem korú kutya teljes genomi információján alapult, amelyeket 850, átlagos élethosszú kutyáéval vetettek össze. A kutatók szerint az eredmények fontos kezdeti lépést jelenthetnek a kutyák egészséges öregedésének és hosszú életének genetikai feltételeit feltáró kutatások számára.
A tanulmánynak két matuzsálem korú alanya volt: Buksi, a sárrétudvari Pegazus lovardában 27 évet élt keverék kan és Kedves, az ócsai Szent Ferenc Állatotthon lakójaként egészségben megöregedett 22 éves keverék szuka.
A genetikai kutatásokhoz többnyire elegendő a kutyák szájnyálkahártyájáról vett törlet, így a mintavétel egy kis csiklandozáson kívül nem jelent semmilyen kellemetlenséget számukra. Gazdáik beleegyezése után, mivel különleges helyzetről volt szó, Buksi és Kedves állatorvosi segítséggel ezen kívül pár csepp vérrel is támogatta a tudományt – a speciális eljárás, az úgynevezett teljesgenom-szekvenálás ugyanis érzékeny technika, és legmegbízhatóbban vérből izolált DNS-ből kivitelezhető.
A Szenior Családi Kutya Program közleménye szerint Kedves és Buksi mintáiból sikerült teljes genomi információjukat kinyerni a szekvenálás segítségével. Egy kutya genomja körülbelül 2,5 milliárd genetikai betűt – úgynevezett bázist – tartalmaz, ráadásul minden betűt duplán, annak megfelelően, hogy minden testi kromoszómából két példánnyal rendelkezik. Ennek az összesen mintegy 5 milliárd betűnek a megfelelő sorrendben való kiolvasása és összerendezése hatalmas számítástechnikai kapacitást igényel. Egyetlen, a nyers adatokat tartalmazó fájl száznál is több gigabájt helyet foglalhat egy számítógép merevlemezén.
Izgalmas új kutatási irány
A kutatók az adatokat szuperszámítógépekkel elemezték ki, azt keresve, hogy milyen genetikai variánsok fordulnak elő a két matuzsálem kutyában, és ezek mutatnak-e egymással átfedést. A legígéretesebb gének közül 4 a génkifejeződés szabályozásával, ezáltal pedig a sejtek alapvető funkcióinak finomhangolásával hozható kapcsolatba, ami egybevág a legújabb szakirodalmi eredményekkel, és izgalmas kutatási irányt vetít előre.
A magyar kutatók az analízist egy korábbi, emberi matuzsálemeket vizsgáló kutatás mintájára is lefuttatták, célzottan az öregedéssel összefüggésbe hozható génekre fókuszálva. A két kutya esetében 24 ilyen variánst sikerült felderíteni.
Amikor a kutyák genomjában található mind a húszezer gént megvizsgálták, a kutatók néhány génben jelentős úgynevezett start- és stop-kodon mutációkat találtak. Javaslatuk szerint ezeket érdemes volna tovább vizsgálni, első körben azt igazolva, hogy valós mutációkról van szó, majd pedig feltárni a biológiai hatásaikat is.
Kubinyi Enikő etológus, a kutatás vezetője szerint a különlegesen hosszú életkor elérésében a környezet szerepe is fontos. Buksi és Kedves is vidéken és teljesen szabadon élt, sok kutyával, emberrel voltak kapcsolatban. Ebben hasonlítottak a 29,5 megélt évével világcsúcstartó ausztrál. Bluey nevű matuzsálemhez. Táplálkozásukat viszont különbözött: Buksit egész életében nyers csirkével és háztáji maradékkal etették, fiatalabb korában ürgékre és pockokra is vadászott a pusztán, míg Kedves ugyanazt ette, amit az ócsai állatotthon többi lakója.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
A kutyák érzelemfeldolgozása úgy változik az öregedéssel, ahogy az emberé
Az öreg kutyák az idős emberekhez hasonlóan inkább a pozitív érzelmekre reagálnak, míg a negatívakat figyelmen kívül hagyják, derítették ki magyar kutatók a Scientific Reportsban az elmúlt év utolsó napjaiban publikált kísérletükkel.
Mire tanít a kutyák játékosságának genetikai vizsgálata?
Garamszegi László Zsolt ökológus evolúciós szempontból vizsgálta a kutyafajták viselkedési elemeinek együttállását.
Kubinyi Enikő: A kutyák egymással szemben dominánsak, ember ellen csak a neveletlenek lázadnak
A kutyák között dominanciaviszonyok nem keverendők össze az ember és a kutya kapcsolatával, amelyre nem érvényesek a falkán belüli viselkedési mechanizmusok – állapították meg legújabb kutatásukban az ELTE etológusai.