A kutyák hosszú életéért felelős géneket azonosítottak az ELTE kutatói

2020. április 16.
tudomány

Különlegesen hosszú életű kutyák élethosszáért felelőssé tehető genetikai variánsokat azonosítottak az ELTE Etológia Tanszék Szenior Családi Kutya Programjának munkatársai, akik a Frontiers in Genetics folyóiratban április 16-án publikálták eredményeiket

A genetikai analízis két matuzsálem korú kutya teljes genomi információján alapult, amelyeket 850, átlagos élethosszú kutyáéval vetettek össze. A kutatók szerint az eredmények fontos kezdeti lépést jelenthetnek a kutyák egészséges öregedésének és hosszú életének genetikai feltételeit feltáró kutatások számára. 

A tanulmánynak két matuzsálem korú alanya volt: Buksi, a sárrétudvari Pegazus lovardában 27 évet élt keverék kan és Kedves, az ócsai Szent Ferenc Állatotthon lakójaként egészségben megöregedett 22 éves keverék szuka. 

Buksi
Fotó: Kubinyi Enikő

A genetikai kutatásokhoz többnyire elegendő a kutyák szájnyálkahártyájáról vett törlet, így a mintavétel egy kis csiklandozáson kívül nem jelent semmilyen kellemetlenséget számukra. Gazdáik beleegyezése után, mivel különleges helyzetről volt szó, Buksi és Kedves állatorvosi segítséggel ezen kívül pár csepp vérrel is támogatta a tudományt – a speciális eljárás, az úgynevezett teljesgenom-szekvenálás ugyanis érzékeny technika, és legmegbízhatóbban vérből izolált DNS-ből kivitelezhető. 

A Szenior Családi Kutya Program közleménye szerint Kedves és Buksi mintáiból sikerült teljes genomi információjukat kinyerni a szekvenálás segítségével. Egy kutya genomja körülbelül 2,5 milliárd genetikai betűt – úgynevezett bázist – tartalmaz, ráadásul minden betűt duplán, annak megfelelően, hogy minden testi kromoszómából két példánnyal rendelkezik. Ennek az összesen mintegy 5 milliárd betűnek a megfelelő sorrendben való kiolvasása és összerendezése hatalmas számítástechnikai kapacitást igényel. Egyetlen, a nyers adatokat tartalmazó fájl száznál is több gigabájt helyet foglalhat egy számítógép merevlemezén.

Izgalmas új kutatási irány

A kutatók az adatokat szuperszámítógépekkel elemezték ki, azt keresve, hogy milyen genetikai variánsok fordulnak elő a két matuzsálem kutyában, és ezek mutatnak-e egymással átfedést. A legígéretesebb gének közül 4 a génkifejeződés szabályozásával, ezáltal pedig a sejtek alapvető funkcióinak finomhangolásával hozható kapcsolatba, ami egybevág a legújabb szakirodalmi eredményekkel, és izgalmas kutatási irányt vetít előre. 

A magyar kutatók az analízist egy korábbi, emberi matuzsálemeket vizsgáló kutatás mintájára is lefuttatták, célzottan az öregedéssel összefüggésbe hozható génekre fókuszálva. A két kutya esetében 24 ilyen variánst sikerült felderíteni.

Amikor a kutyák genomjában található mind a húszezer gént megvizsgálták, a kutatók néhány génben jelentős úgynevezett start- és stop-kodon mutációkat találtak. Javaslatuk szerint ezeket érdemes volna tovább vizsgálni, első körben azt igazolva, hogy valós mutációkról van szó, majd pedig feltárni a biológiai hatásaikat is. 

Kubinyi Enikő etológus, a kutatás vezetője szerint a különlegesen hosszú életkor elérésében a környezet szerepe is fontos. Buksi és Kedves is vidéken és teljesen szabadon élt, sok kutyával, emberrel voltak kapcsolatban. Ebben hasonlítottak a 29,5 megélt évével világcsúcstartó ausztrál. Bluey nevű matuzsálemhez. Táplálkozásukat viszont különbözött: Buksit egész életében nyers csirkével és háztáji maradékkal etették, fiatalabb korában ürgékre és pockokra is vadászott a pusztán, míg Kedves ugyanazt ette, amit az ócsai állatotthon többi lakója. 

Korábbi kapcsolódó cikkeink: