A kutyák hosszú életéért felelős géneket azonosítottak az ELTE kutatói

Különlegesen hosszú életű kutyák élethosszáért felelőssé tehető genetikai variánsokat azonosítottak az ELTE Etológia Tanszék Szenior Családi Kutya Programjának munkatársai, akik a Frontiers in Genetics folyóiratban április 16-án publikálták eredményeiket

A genetikai analízis két matuzsálem korú kutya teljes genomi információján alapult, amelyeket 850, átlagos élethosszú kutyáéval vetettek össze. A kutatók szerint az eredmények fontos kezdeti lépést jelenthetnek a kutyák egészséges öregedésének és hosszú életének genetikai feltételeit feltáró kutatások számára. 

A tanulmánynak két matuzsálem korú alanya volt: Buksi, a sárrétudvari Pegazus lovardában 27 évet élt keverék kan és Kedves, az ócsai Szent Ferenc Állatotthon lakójaként egészségben megöregedett 22 éves keverék szuka. 

BuksiFotó: Kubinyi Enikő

A genetikai kutatásokhoz többnyire elegendő a kutyák szájnyálkahártyájáról vett törlet, így a mintavétel egy kis csiklandozáson kívül nem jelent semmilyen kellemetlenséget számukra. Gazdáik beleegyezése után, mivel különleges helyzetről volt szó, Buksi és Kedves állatorvosi segítséggel ezen kívül pár csepp vérrel is támogatta a tudományt – a speciális eljárás, az úgynevezett teljesgenom-szekvenálás ugyanis érzékeny technika, és legmegbízhatóbban vérből izolált DNS-ből kivitelezhető. 

A Szenior Családi Kutya Program közleménye szerint Kedves és Buksi mintáiból sikerült teljes genomi információjukat kinyerni a szekvenálás segítségével. Egy kutya genomja körülbelül 2,5 milliárd genetikai betűt – úgynevezett bázist – tartalmaz, ráadásul minden betűt duplán, annak megfelelően, hogy minden testi kromoszómából két példánnyal rendelkezik. Ennek az összesen mintegy 5 milliárd betűnek a megfelelő sorrendben való kiolvasása és összerendezése hatalmas számítástechnikai kapacitást igényel. Egyetlen, a nyers adatokat tartalmazó fájl száznál is több gigabájt helyet foglalhat egy számítógép merevlemezén.

Izgalmas új kutatási irány

A kutatók az adatokat szuperszámítógépekkel elemezték ki, azt keresve, hogy milyen genetikai variánsok fordulnak elő a két matuzsálem kutyában, és ezek mutatnak-e egymással átfedést. A legígéretesebb gének közül 4 a génkifejeződés szabályozásával, ezáltal pedig a sejtek alapvető funkcióinak finomhangolásával hozható kapcsolatba, ami egybevág a legújabb szakirodalmi eredményekkel, és izgalmas kutatási irányt vetít előre. 

A magyar kutatók az analízist egy korábbi, emberi matuzsálemeket vizsgáló kutatás mintájára is lefuttatták, célzottan az öregedéssel összefüggésbe hozható génekre fókuszálva. A két kutya esetében 24 ilyen variánst sikerült felderíteni.

Amikor a kutyák genomjában található mind a húszezer gént megvizsgálták, a kutatók néhány génben jelentős úgynevezett start- és stop-kodon mutációkat találtak. Javaslatuk szerint ezeket érdemes volna tovább vizsgálni, első körben azt igazolva, hogy valós mutációkról van szó, majd pedig feltárni a biológiai hatásaikat is. 

Kubinyi Enikő etológus, a kutatás vezetője szerint a különlegesen hosszú életkor elérésében a környezet szerepe is fontos. Buksi és Kedves is vidéken és teljesen szabadon élt, sok kutyával, emberrel voltak kapcsolatban. Ebben hasonlítottak a 29,5 megélt évével világcsúcstartó ausztrál. Bluey nevű matuzsálemhez. Táplálkozásukat viszont különbözött: Buksit egész életében nyers csirkével és háztáji maradékkal etették, fiatalabb korában ürgékre és pockokra is vadászott a pusztán, míg Kedves ugyanazt ette, amit az ócsai állatotthon többi lakója. 

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: