A Dunántúlt és a főváros térségét sújthatja elsőként a munkaerő-piaci válság a Google-keresések alapján
Magyarországon nő az érdeklődés a munkanélküliség iránt a Google-keresések alapján, de ez a növekvő figyelem nem egyenlően oszlik meg. Különösen a határok lezárása után és a Dunántúl északnyugati részén, illetve a fővárosban nőtt meg az érdeklődés. A keresések térbeli mintázata kísértetiesen emlékeztet a 2008-as válság elején megfigyelt munkanélküliségi adatok térbeli eloszlásához – olvasható a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének (KRTK KTI) kutatóinak legfrissebb elemzésében.
„Ha azt feltételezzük, hogy az emberek azokra a fogalmakra keresnek rá a legtöbbször az interneten, amelyek az adott periódusban foglalkoztatják őket, akkor a keresési kulcsszavak alapján közelítő becslést adhatunk a munkaerő-piaci kilátások alakulására, illetve azok térbeli eloszlására is. Ehhez az állásvesztéssel kapcsolatos keresések gyakoriságát kell megvizsgálnunk az ország különböző részein” – írták.
Tóth Gergő, Czaller László és Elekes Zoltán azt vizsgálta, hogy milyen Google-keresési kulcsszavak dominálták a SARS-CoV-2 vírus, illetve a COVID-19-járvány magyarországi megjelenését követő, jelentős munkaerő-piaci bizonytalanságot hozó időszakot.
A Google szerint a világ
A kutatók úgy találták, hogy a településekhez rendelt gyakorisági adatok az állásvesztéssel kapcsolatos kulcsszavak iránti növekvő érdeklődést mutatják március 7. és április 5. között. Mint írják, az értékeket a Google egy 0-tól 100-ig terjedő skálára normálja, amelyen a 100-as érték azt a helyet jelöli, ahol a keresések teljes számához képest a legnagyobb a kérdéses tárgyszó népszerűsége. Az 50-es érték azt a helyet jelöli, ahol a népszerűség feleakkora. Így a magasabb gyakoriságértékek magasabb arányt jelentenek az országos (vagy éppen megyei) szinten számolt keresési arányokhoz viszonyítva.
A mutató relatív arányszámot, nem pedig abszolút keresésszámot jelöl. Egy kisebb község például, ahol a lekérdezések 80 százaléka kapcsolatos a munkanélküliséggel, kétszer akkora pontszámot kap, mint egy nagyobb város, ahol a lekérdezéseknek csak a 40 százaléka vonatkozik a munkanélküliségre. Ha egy település esetében a Google nem szolgáltat adatot, az nem azt jelenti, hogy ott egyáltalán nem keresnek rá a kérdéses kifejezésekre, hanem azt, hogy nem áll rendelkezésre elég adat a keresési kifejezésekről.
Az országos idősorból a kutatók szerint megállapítható, hogy a március 7. és április 5. között eltelt szűk egy hónapos periódusban jelentősen megnőtt az érdeklődés a munkanélküliség témaköre iránt a Google-felhasználók körében. Különösen nagymértékű emelkedés figyelhető meg a határok lezárásáról hozott március 16-i rendelkezést követően.
Az adatokban megfigyelt trend körüli ingadozások a pénteki naphoz, illetve a hétvégékhez köthetők, amikor a felhasználók körében a szabadidő eltöltésére irányuló keresések emelkedése miatt a munkaerő-piaci kilátások a háttérbe szorulnak.
Dunántúli kockázatok
A KRTK KTI munkatársai részletes települési lekérdezések eredményeként összesen 124 településről gyűjtöttek adatot a munkaerő.piaci kilátások iránti érdeklődés viszonylagos gyakoriságáról. A keresési adatokkal lefedett települések köre 119 várost (beleértve a fővárost, a megyeszékhelyeket és a megyei jogú városokat), illetve 4 magas lélekszámú községet tartalmaz. A települési minta a teljes hazai népesség 57 százalékát fedi le.
A kutatók a települési szintű keresési gyakoriságokból arra következtettek, hogy a munkanélküliség iránti fokozott érdeklődés kelet felé haladva fokozatosan csökken. Szerintük a járványterjedés lassítása érdekében hozott intézkedések a Google-keresések gyakorisága alapján elsősorban az osztrák-magyar közös határszakasz, illetve az M1 és M7 autópályák által lehatárolt térség munkaerőpiacait érinthetik a legnagyobb mértékben. A kutatók azt feltételezik ezek alapján, hogy
„itt található a legtöbb elbocsátott, illetve az állásvesztés veszélyének fokozottan kitett munkavállaló”.
Tóth, Czaller és Elekes szerint a munkaerő-piaci kilátások iránti fokozott érdeklődés jellegzetes térbeli mintázata kísértetiesen emlékeztet a 2008-as válság korai szakaszában megfigyelt munkanélküliségi adatok térbeli eloszlására. Úgy vélik, hogy ezért a magyarázatok is hasonlóak lehetnek a korábbi válságban tapasztaltakhoz.
Mint írják, „az északnyugati térségben működnek azok a – sok esetben külföldi többségi tulajdonban lévő – nagyobb ipari vállalatok, amelyek a globális értékláncokba való mélyebb beágyazódásuk révén érzékenyebbek a nemzetközi kereslet visszaesésére. Másrészt itt a legmagasabb a külföldre ingázó munkavállalók aránya is, akik a határzár, illetve az osztrák vendéglátás és idegenforgalom leépülése miatt kerültek veszélyeztetett helyzetbe. Nem meglepő tehát, hogy a Dunántúlon éppen azokban a városokban a legmagasabb a munkanélküliség témaköre iránti érdeklődés, ahol a feldolgozóipar foglalkoztatásban betöltött szerepe átlag feletti (Győr, Várpalota, Ajka, Esztergom), illetve a külföldi munkavállalók lélekszáma kiemelten magas (Mosonmagyaróvár, Sopron, Kőszeg és Szombathely).”
Budapest-Balaton tengely
A fővárost és vonzáskörzetét a keresési adatok elemzésekor egy egységként kezelték a kutatók. Magyarázatuk szerint azért, mert „az IP-cím egyaránt jelölheti a munkavégzés helyét, illetve a lakóhelyet is, az ingázás gyakorisága miatt ebben a térségben nem különíthető el egyértelműen, hogy a munkanélküliség iránti fokozott érdeklődést az adott településen történt (vagy várható) leépítés, illetve a fővárosban zajló folyamatok irányítják-e”.
A főváros térségében a magas keresési gyakoriságot véleményük szerint a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás és a tömegszórakoztatás leépülése, a Budapest peremén koncentrálódó szállítmányozás és fuvarozás mozgásterének szűkülése, illetve az élelmiszer-kis- és nagykereskedelem visszaesése is okozhatja – például a Tesco áruházláncnál zajló létszámleépítések.
Az idegenforgalom teljes leépülése a Balaton környéki városok (Keszthely, Siófok, Balatonfüred, Veszprém) magas értékeit magyarázza. Hasonlóan fontos magyarázó tényező lehet a különböző gazdálkodási formák, illetve a vállalatméret területi megoszlása is. A mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek lakosságszámra vetített aránya a KSH hivatalos közlései alapján Közép-Magyarországon, valamint Közép- és Nyugat-Magyarországon a legmagasabb, jellemzően nem rendelkeznek elegendő tartalékkal ahhoz, hogy egy hónapokig tartó bevétel-visszaesést képesek legyenek átvészelni. Sokszor a tulajdonosok saját megtakarításaikat áldozzák a cégük tőkésítésére, illetve családtagokat foglalkoztatnak. Ezeknek a vállalkozásoknak az ellehetetlenülése további veszélyt jelenthet az ország nyugati felében dolgozókra – írják a kutatók.
Összegzésük szerint a járvány terjedésének lassítását célzó beavatkozások nem érintik egyformán az emberek munkaerő-piaci kilátásait az ország különböző vidékein. A munkahely elvesztésével és a munkaviszony megváltozásával kapcsolatos online érdeklődés elsősorban a Dunántúl északnyugati felén, illetve a főváros szűkebb vonzáskörzetében növekedett meg az elmúlt egy hónapban. A kutatók úgy vélik, „ezek lehetnek tehát azok a térségek, melyeket a COVID-19 járvány nyomában elszabaduló válság elsőként elérhet”.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos tudományos eredmények bemutatását az Oriens támogatta.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Mit árulnak el az internetes kereséseink a járvány gazdasági hatásairól Magyarországon?
Idén márciusban a magyarok háromszor annyian kerestek a munkanélküli segély kifejezése, mint az elmúlt 15 évben átlagosan, és másfélszer annyian, mint 2009-ben, a gazdasági világválság idején.
Ahhoz, hogy megmeneküljön a magyar gazdaság, azonnali, átfogó és célzott beavatkozásra van szükség
A gazdaságpolitikának most kell üzenetet küldenie: maradj otthon, mert számíthatsz rá, hogy kapsz fizetést. Ne csökkentsd a fogyasztásodat a kelleténél jobban, mert tovább jár majd a munkanélküli segély. Ne építsd le a munkavállalókat, mert pénzt kapsz tőlünk, és az állam fizeti a fizetésüket vagy annak egy részét, a cégedet pedig kamatmentesen hitelezzük.
Sarokba szorított szakszervezeteket és kiüresedett társadalmi párbeszédet talált egy nemzetközi kutatás Magyarországon
A társadalmi párbeszéd és a dolgozói érdekképviseletek lehetőségeit vizsgálta a társadalmi igazságtalanságok kezelésében a nemzetközi ETHOS kutatás. Magyarországon azt találták, hogy csak néhány kiemelt szektorban vannak helyi szakszervezeti sikertörténetek, a közszférából viszont hiányzik a hatékony érdekképviselet, és az alulról építkező mozgalmak is rendre elhalnak.