Mit árulnak el az internetes kereséseink a járvány gazdasági hatásairól Magyarországon?

A koronavírus-járvány gazdasági hatásai Magyarországon is gyorsan jelentkeztek, és a visszaesés jelentős lesz. Ezt sejthetjük a már bejelentett gyárleállásokból, elbocsátásokból, fizetés nélküli szabadságolásokból is. Magyarországon egyelőre még nem hozzáférhetők a hivatalos márciusi munkanélküliségi statisztikák (a februári adatokat lásd itt), de a kormány százezrestől több százezresig terjedő munkanélküliségre készül. A szomszédos Ausztriában március 15. és március 25. között 160 ezren veszítették el a munkájukat. 

De hogyan próbálhatjuk megbecsülni, hogy mekkora lehet a visszaesés, és hogy hányan veszítették el a munkájukat, amíg erről nem állnak rendelkezésre hivatalos statisztikák? Sándor László kollégám pár napja írt cikkében említette például az áramfogyasztást és az online ingatlanpiacot. Egy másik lehetőség, hogy megnézzük, mire keresnek az emberek az interneten. Ezt persze nem én találtam ki, a New York Times-ban rengeteg cikk jelent meg a Google-keresésekről, sőt Seth Stephens-Dawidowitz amerikai közgazdász jóvoltából könyv is született a témáról.

Az alábbi ábra azt mutatja be, hogyan alakult a magyar felhasználók között a „munkanélküli segély” kifejezés keresése a Googlen az elmúlt 15 évben. Az adatokat bárki letöltheti a Google Trendsről (annyit módosítottam rajtuk, hogy az elmúlt 15 év átlagához és nem az elmúlt 15 év legmagasabb pontjához hasonlítom a számokat). Az ábrán jól látható, hogyan ugrottak meg a keresések 2009-ben, a gazdasági világválság idején, majd hogyan tértek vissza először az átlag körüli, az elmúlt évek gazdasági növekedése során pedig az átlag alatti szintre. 2020 márciusában viszont hatalmas megugrás látható: a keresések száma az elmúlt 15 év átlagának háromszorosára és a 2009-es szint másfélszeresére nőtt.

A második ábrán ráközelítettem az elmúlt három hónapra (az adatokat itt találod, most az elmúlt három hónap átlagához hasonlítom a számokat). Ezen az ábrán jól látszik, hogy a keresésekben március 16-17-18-án következett be jelentős megugrás. Március 17-én jelentették be a győri Audi-gyár és szentgotthárdi Opel-gyár bezárását, 18-án pedig az esztergomi Suzuki-gyár és a kecskeméti Mercedes-gyár bezárását. 

A harmadik ábra alapján látszik, hogy a Google-keresések is segíthetnek előre jelezni, hogy melyik megyékben nőhet leginkább a munkanélküliség. A Google számítása alapján ábrázoltam a megyék egymáshoz képesti helyzetét. Március közepe előtt Veszprém, Vas, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Békés megyében volt viszonylagosan a legtöbb keresés. Március közepe óta viszont Győr-Moson-Sopron, Vas, Nógrád és Tolna megyében, valamint Budapesten. 

A szerző a Harvard Egyetem PhD-hallgatója, további cikkei a Qubiten itt olvashatók.

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Kapcsolódü cikkek a Qubiten: