Ha nincs a boltban maszk, egy egyszerű konyharuha is életeket menthet
Az orvosi maszkok iránti megnövekedett igény a közelmúltban többször is maszkhiányhoz vezetett a boltokban Magyarországon, miközben a kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy az egészen egyszerű, házi készítésű maszkok is képes hatékonyan csökkenteni a környezetbe jutó vírusok számát abban az esetben, ha fertőzött, akár tünetmentes személy viseli őket. A különböző civil kezdeményezések, köztük a hazai Maszkot Mindenkinek mozgalom célja, hogy tudományos kutatásokkal alátámasztva felhívják a figyelmet az otthon is elkészíthető szövetmaszkok jelentőségére a vírus elleni küzdelemben, és népszerűsítsék használatukat (jelenleg a magyarok mindössze 47 százaléka visel maszkot).
Bár védhető az az álláspont, hogy a járványhelyzetben spórolni kell az orvosi maszkokkal, fenntartva őket a fertőzötteknek és az egészségügyi dolgozóknak, a maszkviselés elleni érvek racionálisan nem indokolhatók. Bár Magyarországon hivatalosan nem javasolják a maszkviselést egészséges (tünetmentes) egyéneknek nyilvános helyeken vagy másokkal való érintkezés esetén, korábban Orbán Viktor miniszterelnök és Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár is kiállt a maszkviselés mellett, amelynek előnyeit előnyeit ráadásul nemzetközi kutatások is megerősítik.
Az otthon is elkészíthető szövetmaszkok viselésével a koronavírus terjedése számottevő mértékben, akár 50 százalékkal csökkenthető. Alkalmazásuk így mindenkinek ajánlható, különös tekintettel arra, hogy a fertőzött személyek sokszor tünetmentesek, így a mindennapi érintkezések során azok is észrevétlenül terjeszthetik a vírust, akik egészségesnek érzik magukat.
A WHO is meggondolta magát
Idén februárban, amikor még nem lehetett tudni, hogy koronavírus terjedése világjárványhoz vezet, az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO is azt az álláspontot képviselte, hogy a maszkviselés kizárólag az igazoltan betegeknek és az őket ápolóknak szükséges. A szervezet véleménye mostanra viszont megváltozott, és újabb ajánlásaiban már a maszkok általános viselése mellett érvel.
A WHO eleinte a hamis biztonságérzetre hivatkozva ítélte veszélyesnek a maszkok használatát, de konkrétan nem részletezte, milyen egyéb hátrányos következményekkel járhat a maszkviselés, és hogy miként viszonyul ehhez a maszkok által nyújtott védelem.
Ezen felül kezdetben úgy vélték, hogy mivel a szövetmaszk nem védi meg teljes mértékben a viselőt a vírustól, ezért egészségügyi dolgozóknak nem jó, úgyhogy másnak sem ajánlott. Arra viszont nem tért ki a szervezet, hogy populációs szinten milyen pozitív hatásai lesznek akár az egyszerű szövetmaszkok használatnak is, abból adódóan, hogy viselésükkel a többieket védjük az esetleges fertőzéstől.
Külföldön már nagy divat
Az otthoni szövetmaszkgyártás nem példa nélküli kezdeményezés: Csehországban például, ahol egy Youtube-videóval kezdődött az egész, sikeres mozgalommá nőtte ki magát a védőeszközök házi készítése. Később már több kórház is arra kért mindenkit, hogy varrjon otthon maszkokat, és ha elmegy otthonról, hordja is őket. Az országos maszkhiány miatt a cseh kormány a magyarhoz hasonlóan nem akarta kötelezővé tenni a maszkok viselését, hiszen tudta, hogy egy ilyen rendelkezést sokan nem tudnának betartani. Miután már majdnem mindenkinek volt házi készítésű maszkja, sokkal egyszerűbb volt bevezetni az intézkedést.
Maszkviselés tekintetében a környező országok közül példamutató Szlovákia, ahol a maszkhasználat szintén kötelezővé vált, továbbá a lehető legmagasabb szintű állami reklámot kapta Zuzana Čaputová köztársasági elnök stílusérzékének köszönhetően.
Az Egyesült Államokban, ahol a Mask4All mozgalom szorgalmazza a maszkviselést, a népegészségügyi intézet, a CDC nagyon sokáig nem gondolta fontosnak a maszkhasználatot, legújabb közleményében viszont már az általános szövetmaszk használatát javasolja.
Az Egyesült Királyságban a vezető orvosi folyóirat, a British Medical Journal (BMJ) online kiadásának címlapján már egy hete a szövetmaszk használatra buzdító, neves brit, svájci és osztrák kutatók által jegyzett cikk áll. Ennek ellenére a brit kormány sem tette kötelezővé a maszkok utcai viselését – feltehetőleg azért, mert az országban kereskedelmi forgalomban nem áll rendelkezésre elég maszk.
Azokban a kelet-ázsiai országokban, ahol erős emlékek élnek a 2002-2004-es SARS-járványról, már korábban elterjedt az általános maszkviselés, és most is mindenki maszkot visel az utcán. A SARS által sújtott országok látványosan hatékonyabban is küzdenek meg az új koronavírus-járvánnyal, mint a nyugati államok, és ebben a lakosság felelősségteljes viselkedése, a maszkok viselése is szerepet játszik.
Legújabb jelentésében már az európai járványügyi hivatal, az ECDC is ajánlja a szövetmaszkok viselését, kifejezetten abban az esetben, ha maszkhiány van, és nincs jobb lehetőség (a kijárási korlátozásokat és a távolságtartásra vonatkozó szabályokat természetesen így is fontos betartani).
A tudomány a maszk pártján áll
Alapvetően háromféle maszk forog a köztudatban. A leghatékonyabb az FFP2 és az FFP3 maszk: az előbbi a 0,3 mikron méretű részecskék több mint 94, az utóbbi több mint 99 százalékát kiszűri. Az ilyen maszkok oldalt jól illeszkednek, így egyáltalán nem áramlik be rajtuk a szűretlen levegő. Ezek a maszkok mindkét irányba szűrnek (amennyiben nincs rajtuk szelep), és orvosi használatra ajánlottak.
A sebészi maszk elsősorban a használó szájából távozó, cseppel terjedő részecskéket képes felfogni. Nem illeszkedik szorosan az archoz, és nem állítja meg a kisebb részecskéket sem.
De mennyire hatékonyak az otthon készített szövetmaszkok?
A szövet- és sebészi maszkok más mechanizmussal működnek, mint az FFP2 maszkok. Ugyanis míg az FFP2 maszk célja, hogy minél hatékonyabban kiszűrje a környezetből beáramló kórokozókat, a szövet- és sebészi maszk azt nehezíti vagy akadályozza meg, hogy viselője továbbadja a vírust. Annak ellenére, hogy a szövetmaszkok nem szűrik az egészen kicsi részecskéket, a szájból, légutakból származó nagyobb cseppeket felfogják, a koronavírus hatalmas mértékű látenciája miatt pedig ez életmentő lehet.
És hogy milyen egyszerű házilag elkészíteni egy szövetmaszkot, arra jó példa Jeremy Howard, a San Franciscó-i Egyetem kutatójának videója:
Már egy egyszerű konyharuha is csodákat tesz
Két kutatás is alátámasztja a maszkok használatának hatékonyságát abban az esetben, ha vírushordozó viseli őket. Mindkét tanulmány egyéni szinten vizsgálta a kórokozók és kórokozó méretű részecskék terjedését különböző maszkok esetén (többféle szövetmaszk, sebészi és FFP2 maszk), és mindkettő arra jutott, hogy a szövetmaszk a koronavírus méretű részecskék felét kiszűri.
Anna Davies, az új-zélandi Otagói Egyetem kutatója és társai 2013-as tanulmányukban közvetlenül a házi készítésű maszkok hatékonyságát vizsgálták úgy, hogy megnézték, milyen méretű kórokozókat képesek kiszűrni. Ezek között volt egy 1000 nanométeres bacilus és egy 23 nanométeres vírus, és végeztek egy harmadik mérést is, amely a maszkon áthaladó levegő nyomáscsökkenését vizsgálta (ebből kiderül, hogy milyen nehéz az anyagon át lélegezni).
A mérésekből nyilvánvaló, hogy a házi készítésű szövetmaszkok a SARS-CoV-2 méreténél (70-100 nm; lásd itt, itt és itt) kisebb részecskék 48-72 százalékát szűrik, amiből az következik, hogy egy sima egyrétegű pamutpólóból készült maszk is felfogja a 25 nm méretű vírusok 50 százalékát. További eredmények a táblázatban:
Hasonló konklúzióra jutott Marianne van der Sande belga epidemológus professzor és társainak 2008-as kutatása, amelyben a fő hangsúly a másoktól való megfertőződés elleni védelemre esett. A kutatók azt vizsgálták, hogy milyen hatékonysággal szűri a környezetből beáramló, 20-1000 nm közötti részecskéket a konyharuha, a sebészi és az FFP2 maszk hétköznapi szituációkban, a fej és test mozgása közben.
A konyharuha a vizsgált részecskék több mint felét kiszűrte, és megvédte viselőjét a külső fertőzésektől. Mivel pedig a SARS-CoV-2 mérete 70-100 nm, egy egyszerű konyharuha ennek a vírusnak a koncentrációját is a felére csökkenti, ahogy az alábbi táblázatban látható:
Idén Trisha Greenhalgh, az Oxfordi Egyetem professzora és kutatótársai is megvizsgálták a maszkviselés kérdését a populációs etika és elővigyázatosság szemszögéből. Április elején megjelent tanulmányukban arra jutottak, hogy annak ellenére, hogy tudományos téren vannak hiányosságok, ezeket nem tekinthetjük a maszkok ellen szóló bizonyítéknak. Mivel bizonytalan és veszélyes helyzetben vagyunk, a maszkok által nyújtott csekély védelem is szignifikáns lehet, a kutatók szerint tehát elővigyázatosságból is érdemes maszkot hordani.
Nancy Leung, a Hongkongi Egyetem epidemológus adjunktusa és társai egy idei tanulmányukban a sebészi maszk hatékonyságát vizsgálták tüneteket mutató betegek esetében. Kimutatták, hogy a sebészi maszk csökkenti a koronavírus (nem specifikusan SARS-CoV-2) aeroszolos terjedését, valamint az influenzavírus cseppel történő átadását.
Létezik már olyan tanulmány is, amelyben kifejezetten COVID-19-betegekkel vizsgálták a szövetmaszkok hatékonyságát. Dél-koreai kutatók négy beteg esetében mérték, hogy a szövet- illetve sebészi maszkok milyen mértékben gátolják a vírus terjedését köhögéskor. Idén megjelent tanulmányukban arra jutottak, hogy a szövetmaszk a köhögéssel terjedő vírusok 90 százalékát felfogja, ami jól szemlélteti a maszkok értékét, bár az alacsony betegszám nyilván korlátozza a kutatás hitelességét.
Egy hongkongi összehasonlítás szerint a papír és pamut kombinációja bizonyult a legjobbnak, egy április eleji brit tanulmány pedig alátámasztja a maszkviselés hatékonyságát rövid időtartamokra, közösségi környezetben, amikor a betegek és az egészségesek is hordják a maszkot (ebben a dokumentumban további cikkek találhatók a maszkok hatékonyságáról, valamint az aeroszolos terjedésről).
Esetleges veszélyek
Egy 2005-ös, a 3M maszkgyártó által szponzorált nemzetközi kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy orvosi közegben nem hatékonyak a szövetmaszkok, sőt több fertőzést okozhatnak, mintha egyáltalán nem lenne az emberen maszk. Orvosi használatra tehát nem megfelelőek a szövetmaszkok, mert nem nyújtanak az FFP2-höz hasonló védelmet abban az esetben, ha a kórokozók nagy koncentrációban vannak jelen, ahogy az az egészségügyi intézményekben előfordul. Az FFP2 maszk kritikus és nélkülözhetetlen a megfelelő betegellátáshoz és az egészségügyi dolgozók védelméhez.
A jelenlegi konszenzus alapján a házi készítésű szövetmaszkok a kórokozók mintegy felének légkörbe kerülését meg tudják akadályozni. Populáció szintű használat esetén ez jelentős előnnyel jár. Megjegyzendő, hogy házi készítésű maszkok használata esetén is kritikus, hogy fenntartsuk a jelenlegi kijárási korlátozásokat. Ezzel együtt tudjuk csak csökkenteni a vírus terjedését.
A cikk szakmai lektorai: Dr. Oszlánczi Gábor egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézet; Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai Kutatóközpont Virológiai kutatócsoportjának adjunktusa; Dr. Csupor Dezső gyógyszerész, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézetének oktatója, a ködpiszkáló.blog.hu és a PirulaKalauz.hu szerkesztője.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
