Vakcina híján az elkülönítés, a maszkviselés és a lázmérés a legfontosabb  a  koronavírus elleni küzdelemben, mondta a Science-nek adott interjújában a kínai járványvédekezés első embere, George Kao. Az amerikai tudományos folyóirat két hónapig ostromolta kérdéseivel a szakembert, kötélnek állt, az interjú pénteken jelent meg a lapban.

Ez nemcsak azért van, mert a kínai járványügyi illetékesek amúgy sem hajlamosak szóba állni a nyugati médiával, hanem azért is, mert Kao mint a kínai járványügyi központ vezetője kétezer beosztott munkáját felügyeli – ez a létszám egyébként csak egyötöde az amerikai járványügynél dolgozók számának –, emellett továbbra is aktívan kutat.

Januárban tagja volt annak a csapatnak, amely először izolálta a vírust, és elsőként szekvenálta a SARS-CoV-2 genomját. Részt vett annak a két tanulmánynak a munkálataiban, amelyek elsőként írták le a COVID-19 epidemiológiai és klinikai jellemzőit, és további három koronavírus témájú tanulmányt jegyzett a Lancetben. Kao csapata látta el információkkal azt a kínai és WHO-s közös küldöttséget, amely aztán fontos jelentésben számolt be a Kínában tapasztaltakról február közepén. Kao, aki biokémiából szerezte doktori fokozatát, kutatóként azokra a vírusokra specializálódott, amelyeket törékeny lipid membrán vesz körül – ezek az úgynevezett borítékos vírusok, közéjük tartozik a SARS-CoV-2 is –, valamint azzal, hogy hogyan hatolnak be a sejtekbe, és terjednek egyik fajról a másikra.

A Science-nek adott interjújában Kao a Magyarországon is alkalmazott közösségi elkülönülést nevezte a járványvédekezés legfőbb stratégiájának, ami légúti fertőző betegségek esetén különösen fontos. Az elkülönülésre már csak azért is szükség van, mert a vírusra nem létezik ellenszer. A kínai járványügy ma is sok időt fordít a kontaktkutatásra, hogy a potenciális fertőzötteket időben elkülönítse.

Az európai és amerikai járványvédekezés hibái

Arra a kérdésre, hogy mit hibáznak el az amerikai és európai hatóságok, Kao nagyon egyértelműen felelt: 

„véleményem szerint az Egyesült Államokban és Európában az a hiba, hogy az emberek nem hordanak maszkot.” 

A vírus cseppfertőzéssel, közeli kapcsolatban lévő emberek között terjed. A cseppeknek itt nagy jelentőségük van: azért muszáj maszkot hordani, mert beszéd közben egyfolytában cseppecskék távoznak az ember szájából. Ha az a sok fertőzött, aki egyáltalán vagy még nem mutat tüneteket, maszkot hordana, a vírusokat szállító cseppek nem szökhetnének ki, és nem fertőzhetnének meg másokat” - mondta.

Kínában január 23-án kezdődtek a lezárások Vuhan városában, majd fokozatosan kiterjesztették az intézkedéseket Hupej tartomány többi nagyvárosára, míg más tartományokban nem volt szükség ilyen szigorú korlátozásokra. Kínában az intézkedések betartatásában óriási szerepük volt a helyi felügyelőknek és koordinátoroknak, akiknek pontosan tudniuk kell, hogy a területükön kik a potenciális fertőzöttek. Ehhez szerinte a helyi mellett nemzeti szinten is „erős vezetésre” van szükség.

Kao elmondta: Kínában valóban mindenhol mérik az emberek testhőmérsékletét (a 2003-as SARS miatt a Távol-Keleten eleve sok helyen rendelkezésre álltak a tömeges mérésre alkalmas lázmérő monitorok), szerinte ez is fontos lenne az európai és amerikai járványvédekezésben.

Kao szerint rendkívül fontos nyitott kérdés még a kórokozó stabilitása: a borítékos vírusokról az ember azt hinné, hogy a vékony membrán miatt érzékeny a felszínek hőmérsékletére és nedvességtartalmára, de az amerikai és a kínai kutatások is arra jutottak, hogy egyes felületeken a SARS-CoV-2 acélkeménynek mutatkozik, és kitart. „Meglehet, hogy többféle környezetben képes a túlélésre, ezen a területen még híján vagyunk a tudományosan bizonyított tényeknek.”

A Science felvetette, hogy Vuhanban az enyhe tüneteket mutató fertőzötteket is kiemelték a családjukból, és óriási szükségkórházakban különítették el. Vajon más országok hatóságainak is így kellene cselekedniük? Kao szerint a fertőzötteket el kell különíteni, és kész, és ennek így kellene történnie mindenhol, hiszen a COVID-19-et csak akkor lehet kézben tartani, ha a fertőzés forrásait kiiktatják. Ezért emeltek konténerkórházakat, illetve alakítottak át stadionokat kórházakká.

Kína szerepe a világjárványban

Kao és csapata a napokban publikált egy tanulmányt a New England Journal of Medicine folyóiratban, és a cikk egyik fontos megállapítása az volt, hogy az öt első kínai fertőzött közül négynek nem volt köze ahhoz az állatpiachoz, ahol a széles körben bevett nézet szerint a kórokozó állatról emberre terjedt. De vajon mi az állatpiac valódi szerepe a járványban: tévút volt-e nagy jelentőséget tulajdonítani neki, vagy továbbra is úgy gondolják, hogy innen indult ki az új koronavírus? A kutató szerint erre még nem lehet biztosan válaszolni, itt is további kutatás kell a kérdés tisztázásához. Ő személy szerint úgy gondolja, hogy a piac lehetett a vírus kiindulópontja, de az a hely is, ahol a vírus csak felhalmozódott.

A nyugati közvélemény január 8-án értesülhetett először arról, hogy mi okozza a veszélyes tüdőgyulladásos eseteket, de akkor sem kínai kutatók tájékoztatták a többi országot, hanem a Wall Street Journal tényfeltárásából derült ki az új vírus létezése. Kao ezt kitérően annyival kommentálta, hogy a Wall Street Journal ügyesen találgatott, és alig telt el néhány óra a cikk megjelenése, valamint aközött, hogy a kínai kormány átküldte a WHO-nak a vírus genomját. 

Ez a kijelentés azonban nem áll meg a lábán, mert a nyilvános adatbázisok szerint kínai kutatók már január 5-én feltöltötték a vírus genomjáról szóló tanulmányt (miközben nyugati lapok január 6-án még kizárták, hogy koronavírusról lenne szó), tehát legalább 3 napnak kellett eltelnie úgy, hogy Kína nem árulta el a világnak, mivel állunk szemben. Erre Kao már elismerte, hogy a törvényhozók engedélyére kellett várniuk, hogy nyilvánosságra hozhassák az eredményeiket, bár tudományos körökben azonnal közzétették a felfedezést. „Az ember nem akar pánikot kelteni, igaz? És a világ egyetlen országában senki sem tudta volna előre megmondani, hogy ez a vírus világjárványt fog okozni. Ez az első nem influenza típusú világjárvány a Földön.”

Január 20-ig kellett várni arra is, hogy kínai kutatók hivatalosan figyelmeztessenek a SARS-CoV-2 emberről emberre terjedésére. Kao szerint azért telt el olyan sok idő ennek megállapításáig, mert nem álltak rendelkezésre részletes epidemiológiai adatok, emellett szokatlanul viselkedő és rejtőzködő vírusról van szó. Akárcsak Olaszországban és a többi európai országban vagy az Egyesült Államokban, Kínában is mindenki, még a kutatók is úgy álltak hozzá eleinte, hogy „hát ez csak egy vírus”.

Kao azt is elmondta, határozottan nem helyes a világjárványt okozó vírust kínai vírusnak nevezni. „Ez a vírus a Földé. Közös ellenségünk, nem pedig egyetlen ország vagy személy ellensége.”

Aktuális helyzet

Kao megerősítette, hogy Kínában alig-alig növekszik már az esetszám, és a növekmény a külföldről behozott fertőzésekből adódik, Kína számára ez jelenti most a problémát. 

Mint mondta, szó nincs egyelőre arról, hogy országában nyájimmunitás alakult volna ki, viszont nagyon várják az antitesttesztek eredményeit, hogy kiderüljön, valójában hány ember esett át a fertőzésen. Tehát továbbra is az a stratégia, hogy a kutatóknak továbbra is időt kell nyerniük ahhoz, hogy előállhassanak a hatásos oltással vagy ellenszerrel. A remdesivir nevű antivirális vegyület az egyik legígéretesebb gyógyszer, jelenleg még tesztelik, Kínában áprilisra várhatók az első eredmények. Jelenleg majmokon és génmódosított – az ACE2 emberi receptorral felruházott – egereken próbálgatják a szereket.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: