Rengeteg a selejt a Kínából Európába érkező maszkok és tesztek között
Úgy tűnik, hogy Kína nagyjából túlesett a koronavírus első hullámán: Hupejben újra akarják indítani a gazdaságot, és amellett, hogy az ország a COVID-19 újabb kitörésére készül, a jelentések szerint a legtöbb fertőzött már az országon kívülről érkezik.
Az ország felajánlotta a segítségét a járvány sújtotta európai országoknak is, orvosokat, maszkokat és teszteket küldtek Spanyolországba és Olaszországba, de Hollandia, Kanada, Csehország és Magyarország is vásárolt Kínából orvosi felszereléseket – csakhogy ezek egy részéről kiderült, hogy nem megfelelő minőségűek.
Miután Kínában több régióban is megállt az élet, az újraindított üzemek rohamtempóban próbálják kielégíteni a világ igényeit, a minőségellenőrzéssel viszont akadnak problémák: Spanyolországba olyan tesztek érkeztek, amelyek csak 30 százalékos pontossággal működnek. A kínai hatóságok arra hivatkoznak, hogy a teszteket gyártó cég, a Bioeasy nem is rendelkezett engedéllyel orvosi felszerelések forgalmazására, és nyomozást rendeltek el az ügyben.
Tesztelik a szállítmányokat
A holland egészségügyi minisztérium 600 000 hibás maszkot küldött vissza Kínába, de a beérkezett 1,3 millió maszk nagy részét már szétküldték a kórházaknak, és az egészségügyi dolgozók jelezték, hogy gond van velük.
A tesztek később bebizonyították, hogy a maszkok valóban hibásak, a panaszok hatására a kormány a beérkezett egészségügyi segédeszközök alaposabb vizsgálatát rendelte el. A beérkezett felszereléseket máshol, így Magyarországon is újabb teszteknek vetik majd alá.
Amellett, hogy Kína humanitárius segélyként is rengeteg felszerelést juttat el a világ minden szegletébe, a Vuhanban újrainduló üzemeknek is jól jön az extra forgalom. Igény pedig van: Kínában gyártják a világon használt orvosi felszerelések felét. Geopolitikai szempontból is jelentős lépésről van szó, a kínai rezsim ezzel is megpróbálja bizonyítani, hogy az egypártrendszer még a koronavírus felett is diadalmaskodott, és hajlandó segítő kezet nyújtani a világ többi részének.
A kínai sikertörténetbe vetett bizalmat némileg rombolja a korábbi SARS-vírus körülötti kormányzati titkolózás, illetve az is, hogy a vírus kiindulópontjaként azonosított városban, Vuhanban aránytalanul sok hamvasztás történik ahhoz képest, hogy a hivatalos adatok szerint a COVID-19 2535 áldozatot követelt, a temetések számának növekedéséből egyes becslések szerint akár 26 ezren is meghalhattak a városban.
Versengés és együttműködés
A kínai hatóságok szerint a mostani világjárványnak nem a politikai versengésről, hanem az együttműködésről kellene szólnia; ennek jegyében Jack Ma, Kína egyik legnagyobb vállalkozója félmillió tesztet adományozott az Egyesült Államoknak, miközben az ország tizenkétszer annyi gyógyászati segédeszközt gyárt, mint a járványkitörése előtt. A legyártott maszkok és egyebek nagy részét ugyan belföldön tartják, de Irakba, Dél-Amerikába és Európába is küldtek segélyszállítmányokat belőlük.
Kína hollandiai nagykövete szerint normális, ha néha hiba csúszik az együttműködésbe, emögött viszont nem valamilyen geopolitikai törekvés áll, a problémát pedig el kell hárítani, ebben teljes körű együttműködést ígért a holland hatóságokkal. A maszkok és egyéb felszerelések nagy része Kína kezében van: kétségek ide vagy oda, az Egyesült Államok is rá van szorulva az ország egészségügyi termékeire, bár Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerint az ehhez kapcsolódó propagandára már nem. Miközben Amerika a járványügyi adatok kozmetikázásával vádolja Kínát, a kínai külügyminisztérium szerint éppen az Egyesült Államok hazudik, amit jól bizonyít az is, hogy a WHO is elismerte az ország helytállását a járvány megfékezésében.
