Nem a beszerzési ár, hanem a gyártói kapacitás akadályozhatja meg, hogy legyen elég lélegeztetőgép Magyarországon
Orbán Viktor miniszterelnök április 10-én a Kossuth Rádiónak nyilatkozva azt állította, hogy a járvány tetőzésének idején 7500-8000 intenzív kórházi ágyra és lélegeztetőgépre lehet szükség, miközben „normális békeidőben” nagyjából kétezer lélegeztetőgép áll rendelkezésre az országban, ezért „most ezt a számot kell felfuttatni”. Kilenc nappal később, Ajkán járva a miniszterelnök azt mondta a lélegeztetőgép-helyzetről, hogy szerinte a járvány május 3-i tetőzésére „az 5 ezres lélegeztetőkészülék-szám meglesz”.
A SARS-CoV-2 vírus magyarországi megjelenése előtt a miniszterelnök március 13-i nyilatkozata szerint 2000, de egyéb források alapján is legfeljebb 2500 darab lélegeztetőgép volt a hazai kórházakban. Hogy pontosan mekkora a hadra fogható arzenál, az nyilvános adatok hiányában nem tudható, ahogy az sem, hogy milyen típusú berendezésekről van szó.
Non-invazív vs invazív
„Lélegeztetőgépnek nevezünk minden olyan készüléket, amely segítségével a beteg gázcseréjét, légzését biztosítani tudjuk, a tüdejébe gázt tudunk juttatni” – mondta a Qubitnek az egyik legnagyobb exportőr értékesítési vezetője.
Az egészségügyi berendezések piacán is speciális területnek számító szegmens szakmai protokollja szerint a páciensek és a felhasználási mód alapján többféle típust különböztetnek meg egymástól. „Pácienskategória alapján beszélhetünk a koraszülött-ellátásban használt neonatal lélegeztetőgépekről, illetve a gyermek vagy felnőtt páciensek lélegeztetésénél használt készülékekről” – így a Qubit informátora. A felhasználás módja szerint az invazív és non-invazív (NIV) lélegeztetésre alkalmas berendezések képeznek külön kategóriát. Ezeken túl a betegek szállításához (kórházon belüli és kórházon kívüli) használt transzport lélegeztetőgépek jelentik a harmadik csoportot: ugyan ezekkel is lehet invazívan és non-invazívan lélegeztetni, de tartós, több napig vagy hetekig tartó lélegeztetésre nem használhatók.
Ahogy a Qubitnek nyilatkozó szakember fogalmazott: „az invazív lélegeztetéskor a légcsőbe helyezett tubuson keresztül lélegeztetjük a beteget, a non-invazív esetben pedig az orra és a szájra helyezett maszkon keresztül lélegeztetünk pozitív nyomáson. A lélegeztetőgépek lehetnek csak non-invazív lélegeztetésre, légzéstámogatásra kifejlesztett készülékek (non-invazív gépek, vagy CPAP készülékek), vagy lehetnek invazív lélegeztetésre dedikált eszközök – igaz ezekben a NIV mód általában elérhető. A komplikáltabb lélegeztetésre szoruló betegek esetében az invazív gépeké a főszerep”.
Békeidőben százas rendelésállomány
A magyarországi piacon a nagy múlttal rendelkező világcégek dominálnak. Jelentős bázissal rendelkezik a német Dräger, az amerikai General Eletric, a svájci Hamilton, az amerikai Medtronic, a Maquet, az olasz Siare és a kínai Mindray.
Az itthoni lélegeztetőgép-forgalmazók évek, évtizedek óta jelen vannak a hazai piacon. A lapunknak nyilatkozó iparági szereplők szerint az eladási árak nem emelkedtek a járványhelyzet miatt jelentősen megnövekedett gépigény következtében. Áremelkedést maximum az árfolyamváltozás és a szállítási költségek növekedése okozott.
„A készülék ára nem attól függ, hogy békeidőben vagyunk, vagy éppen helyzet van. Sokkal inkább meghatározza a készülék darabszáma, típusa és konfigurációja, tudásszintje, hasonlóan, mint egy autónál: Egy alap 3-as BMW nagyságrendileg 10 millió forint, de egy M340i 23 millió forint, pedig mindkettő 3-as BMW. Egy altató- vagy lélegeztetőgépet ugyanúgy meg kell konfigurálni, mint egy autót, a felhasználó által meghatározott tudásszintnek és elvárásoknak megfelelően” – világított rá a Qubit által megkérdezett exportőr a helyzetre. Bevett gyakorlat ugyanis a kereskedelemben, hogy nagy darabszámok esetén a gyártók mennyiségi kedvezményt adnak a vásárlónak.
Normál napi üzletmenetet feltételezve egy transzport lélegeztetőgép nagyságrendileg 2-3 millió forintba kerül, egy alap invazív lélegeztetőgép 4 millió, a magas kategóriás készülék 5-6 millió forinttól érhető el, míg egy minden funkcióval és opcióval felszerelt csúcskategóriás készülék, amely a páciens lélegeztetőgépről történő automatikus leszoktatására is alkalmas, elérheti a 9-10 millió forintos nagyságrendet is.
A COVID-19 betegség súlyosabb eseteinek gyógyításában is bevethető invazív lélegeztetőgépből békeidőben évente 50-100 darab fogyhat Magyarországon. Babosi György, az orvosi berendezések forgalmazására szakosodott Babosi Mérnökiroda Kft. ügyvezető tulajdonosa szerint ezeket a kórházak a megvásárlás után 10 évig biztosan használják. A berendezések már csak a borsos áruk miatt sem tárgyai a mindennapi beszerzéseknek. Az olasz, épp ezért jelenleg kiviteli tilalom alatt álló Siare készülékeit forgalmazó Babosi szerint egy ilyen invazív gép nettó ára 15-20 ezer euró (5-7 milllió forint).
Magyarán 10-15 milliárd forintból beszerezhető volna a kormányzati tervek megvalósításához szükséges mennyiség. A szűk keresztmetszetet azonban a gyártói kapacitás jelenti.
Mi micsoda és mennyi van belőle?
Az exportőrök a Qubitnek elmondták, hogy az elmúlt 15 évben a központi beszerzések jellemezték a magyarországi piacot, de még ezek keretében is alacsony volt a darabszám: 2006-ban 300, 2013-2014 100 koraszülött-lélegeztetőgépre, 2019-ben pedig 300 intenzíves lélegeztetőgépre írt ki közbeszerzési tendert az egészségügyi tárca.
A járvány kitörése előtti gépmennyiségről szólva kitértek arra, hogy nem mindegy, hogy a 2500-as szám a normál napi munkamenet melletti (járvány esetén hadra fogható) szabad kapacitást jelöli, vagy az összes darabszámot. „Ha az elsőt, rögtön árnyaltabb a kép, mert a gépek zöme (60-70 százaléka) használatban van a mindennapokban” – így informátoraink. Az sem mindegy, hogy a megadott darabszámban benne vannak-e a mentőszolgálatok által használt transzport respirátorok, a koraszülött osztályokon dedikáltan használt lélegeztetőgépek, illetve a kevésbé súlyos betegek légzéstámogatásához használt CPAP-gépek is, vagy csak az intenzív osztályon üzemelő készülékekről van-e szó.
A Qubitnek nyilatkozó piaci szereplők szerint nem elhanyagolható az sem, hogy az adott mennyiség csak a használatban lévő aktív, a szakmában zöld címkésnek nevezett készülékek számát jelöli, vagy a nem használt, esetenként a szerviztámogatásból már kiesett, meghibásodás esetén gyakorlatilag javíthatatlan, olykor már évek óta nem használt gépeket is.
Mágikus számok
A jelenleg 4-5 kínai gyártóval is kapcsolatban álló Babosi szerint április második felétől – amikortól az Egyesült Államokat is letarolta a COVID-19 – a korábbiaknál sokkal drágábban, ahogy fogalmazott, csak aranyáron lehet beszerezni invazív gépeket. „Non-invazív van bőven, de itt most elsősorban nem arra lesz szükségünk” – mondta a tulajdonos ügyvezető. Szerinte hacsak a magyar kormányzat nem kötött le gyártókapacitást még március elején-közepén, akkor az előirányzott darabszám nyár vége előtt aligha érhető el.
Egyöntetű a lapunk által megkeresett iparági szereplők szerint az, hogy mivel folyamatosan érkeznek a repülőgépek maszkokkal, védőruhákkal és lélegeztetőgépekkel, a Magyarországon elérhető invazív lélegeztetőgépek száma biztosan folyamatosan nő. Piaci értesülései szerint a külügyminisztérium által Kínából rendelt 15 ezer berendezésből 500 darab már meg is érkezett.
„Természetesen a beérkező gépeket ki kell szállítani az intézményekbe, azokat műszakilag elő kell készíteni, üzembe kell helyezni és be kell tanítani a használatukat. Tartozékokat, fogyóanyagot, karbantartási és szerviz hátteret kell biztosítani hozzájuk. Ez mind idő, idő, idő. Megfelelő logisztika és szervezettség esetén néhány hónap alatt lehet felelősségteljesen befejezni az üzembe helyezéseket” – mondta a Qubittől névtelenséget kérő exportőr.
A lapunknak válaszoló forgalmazók egybehangzó véleménye, hogy a különböző állami megrendelések erre az évre teljesen kimerítették a nagy gyártók kapacitásait. A megnövelt termelési kapacitás mellett is legfeljebb nyáron és ősszel tudnak majd ütemezetten gépeket szállítani a megrendelőknek. Egy másik név nélkül nyilatkozó exportőr szerint „a legtöbb országban a nyár közeledtével mérséklődni látszik a járvány terjedése, de jelenleg semmi garancia nincs arra, hogy az ősszel jön-e újabb hullám. Ezért úgy érzem, még most sem késő a nagy gyártók nagy tudású gépeit megrendelni a most érkező gépek mellett – és nem helyettük”.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos tudományos eredmények bemutatását az Oriens támogatta.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
