Aki nem félti a börtönben az életét, az már lemondott róla

Míg a világ lakosságának nagy részét a koronavírus-járvány miatt korlátozzák a szabad mozgásban, a börtönökben eleve korlátok közt élő raboknak elsősorban nem a kijárással, hanem épp a túlzsúfoltsággal gyűlik meg a bajuk. Az elítéltek gyakran néhány tíz centiméterre alszanak egymástól, szappant és kézfertőtlenítőt legfeljebb az őrök kezében látnak, és a velük varratott arcvédő maszkokat is másoknak készítik.

Bár a börtönökben tapasztalt életszínvonal nemcsak országonként, de akár egyetlen intézménykomplexumon belül is változó, az elmúlt hónapokban a világ legkülönbözőbb pontjairól jelentettek tömeges szökési kísérleteket, és halálesetekhez vezető börtönlázadásokat, amelyek a koronavírus-fertőzéstől való félelemre vezethetők vissza.

Gyújtogatás, helikopter, túladagolás

Március elején, amikor Olaszország meghozta a döntést a szigorú lezárásokról, az ország 27 börtönében lázadoztak a rabok az intézkedések ellen. A vörös zónának kikiáltott Modenában túszul ejtettek két őrt, megszerezték a cellák kulcsait, és bár a szökési próbálkozást hamar leverte a készenléti rendőrség, a börtön olyan károkat szenvedett, hogy az összes rabot át kellett szállítani egy ideiglenes intézménybe. A lombardiai Paviában egy teljes szárny rabjait kellett evakuálni, miután matracokat gyújtogattak; a milánói San Vittore börtönben szintén gyújtogatás után a tetőre menekültek a rabok, ahová az őröktől szerzett kulcsokkal jutottak fel; a római Rebibbia börtönből megszökött 30 elítéltet pedig helikopteres üldözés után fogták el újból.

A legdurvább börtönlázadás a dél-olaszországi Foggia városában tört ki, ahol lepedőket és matracokat gyújtottak fel a rabok, majd az evakuálás során az őrökre támadtak, akik közül negyvenen sérültek meg az összecsapások során. Összesen nagyjából 200 rab próbált erőszakkal kitörni a vészkijáraton, és ugyan 72-en sikeresen kijutottak a börtön kerítésén át, a többségüket azonnal elfogták, így a rendőrség 11 szökött rabról adott jelentést. A lázadás során 12 rab meghalt, a hivatalos tájékoztatás szerint azért, mert megrohamozták a börtönkórház készleteit, és túladagolták magukat.

Egy nápolyi börtön előtt várják a látogatási korlátozások ellen tüntetőket, április 8-ánFotó: Paolo Manzo/NurPhoto via AFP

A fogvatartottak jogait védő csoportok jelezték, tarthatatlan, hogy a túlzsúfolt olasz börtönökben nem végeznek koronavírusteszteket, mivel azok hiányában a politikusok büszkén hivatkozhatnak a statisztikákra, miszerint egyetlen fertőzést sem regisztráltak még börtönökben. Olaszország börtöneinek kapacitása hivatalosan 50 950 fő, ehhez képest a március elején aktuális adatok szerint 61 230 rabot tartanak fogva ezekben az intézményekben országszerte.

Az olasz börtönök lakóit elsősorban a zsúfoltságból adódó fertőzésveszély nyugtalanítja, de a kijárási korlátozások a családtagok, ismerősök látogatását is ellehetetlenítették, a szabadtéri csoportos foglalkozásokat pedig hol megtiltották, hol minimálisra csökkentették. Sokáig az alapvető védőfelszerelések kiosztásáról sem kaptak információt, az olasz igazságügyi minisztérium csak április elején jelentette be, hogy három börtönben (Milánóban, Rómában és Salernóban) elkezdenek maszkokat készíttetni a rabokkal, napi 400 ezres gyártási kapacitással, amiket elsősorban a rabok és a börtönőrök között osztanak szét, a többletet pedig az egészségügyi dolgozóknak szállítják.

Aki nem félti az életét, az már lemondott róla

A washingtoni Yakima városában március végén 14 rab szökött meg a börtönből, akik egy asztallal törték át a vészkijáratot, majd egyszerűen átugrottak az intézményt körülvevő kerítésen. A szökést követően nyolcukat sikerült elkapnia a rendőröknek, a rabok pedig azt vallották, hogy a kormányzó beszéde után döntöttek az önkéntes szabadulás mellett – a demokrata Jay Inslee sokáig nem volt hajlandó enyhíteni a zsúfolt börtönök helyzetén, csak április 13-án jelentette be, hogy az eredetileg a következő hetekben vagy hónapokban szabadulni készülő, nem erőszakos cselekmények miatt elítélt rabokat korábban kiengedik, így közel ezer helyet szabadítanak fel a washingtoni börtönökben.

New Yorkban egy kábítószer-kereskedelem gyanújával őrizetbe vett férfi próbálta elkerülni, hogy a világ legfertőzöttebb városának börtönébe kerüljön, ezért szállítása közben a repülőtér mosdójában valahogy sikerült bejutnia a szellőzőrendszerbe, és a biztonsági erők végül több órás keresés után a plafonból rángatták elő a szökni próbáló gyanúsítottat.

„Segítség, mi is számítunk!” – felirat az ország egyik legnagyobb börtönének ablakán, Chicagóban, április 9-énFotó: KAMIL KRZACZYNSKI/AFP

Pedig New Yorkban legalább tesztelik a börtönök dolgozóit és rabjait is: az április 20-i adatok szerint a város legnagyobb börtönében, a Rikers Islanden található komplexumban a 3976 rab közül 365-nek lett pozitív a koronavírus-tesztje, ami 9,18 százalékos fertőzöttségi arányt jelent – ez nagyságrendekkel több, mint a New York városi (1,62%), a New York állami (1,27%) vagy a teljes amerikai (0,24%) fertőzöttségi ráta – igaz, valószínűleg az elvégzett tesztek aránya is nagyobb egy lényegesen kisebb létszámú közösségben.

A Rikers főorvosa azt nyilatkozta a börtönben uralkodó állapotokról, hogy „egy közegészségügyi katasztrófa bontakozik ki a szemünk előtt”, miközben a fertőzött elítélteket 50 fős termekbe helyezik el, ahol kevesebb mint 40 centiméterre alszanak egymástól, szappan, kézfertőtlenítő és védőfelszerelések nélkül. „Nem takarítják a cellákat, nem mérik a pulzusunkat, semmit nem csinálnak” – mondta Chris Hatcher, a Rikers Islanden fogva tartott, pozitívan tesztelt férfi a Huffington Postnak. A lap riportjából kiderül, hogy akik nem az életüket féltik a börtönben, azok már lemondtak arról, hogy épp nekik segítsen az állam. Ahogy Hatcher mondta:

„Úgy bánnak velünk, mint ha nem is emberek lennénk. A legtöbbünk hullazsákban hagyja majd el ezt a helyet.”

Hétfőn gyertek vissza, oké?

A világjárvány egyik korai gócpontjában, Iránban ugyan nagyjából 100 ezer elítéltet engedtek ki a börtönökből – ideiglenesen vagy végleg – márciusban, a zavargásokat így sem lehetett megállítani. A kurdisztáni Szakkez városának börtönéből 74-en szöktek meg, valószínűleg az őrök segítségével (közülük négyet el is ítéltek), és csak húszukat sikerült elfogni az akció után, az iráni állami hírügynökség pedig azzal nyugtatta a népet, hogy az 54 szökésben lévő rab mindegyikét erőszakmentes cselekedetért ítélték el, és kevesebb mint egy éves büntetésüket töltötték.

Brazíliában azt nehezményezték a fogházakban, tehát viszonylag szabadabb körülmények között fogva tartott rabok, hogy a húsvéti ünnepek alatt a szokásos menetrenddel szemben a járvány miatt nem látogathattak haza a családjukhoz, ezért több intézményből is inkább hazaszöktek – becslések szerint összesen körülbelül 1500-an. Innen több videó is kiszivárgott, az egyiken az látható, ahogy egy focipályán gyűltek össze a szökött rabok, a másikat az egyik São Pauló-i börtön közvetlen közelében rögzítették, itt a Guardian cikke szerint az is hallható, ahogy a börtön egyik dolgozója a szabaduló tömeg után kiált: „Hétfőn gyertek vissza, oké?”.

A török parlament április 14-én fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely szerint a következő napokban-hetekben több tízezren hagyhatják el a fegyházakat a járvány miatt – igaz, az intézkedés nem érinti azokat, akiket terrorizmus miatt ítéltek el, vagyis a 2016-ban katonai puccskísérlet résztvevőit (aktivistákat, újságírókat, politikusokat) sem, akik száma 50 ezerre rúg. Ideiglenesen 45 ezren hagyhatják el a börtönöket, ők első körben május végéig maradhatnak távol az intézményektől, de ezt kétszer két hónapra még meghosszabbíthatja az igazságügyi minisztérium. További 45 ezer fogvatartottat tartósan szabadon engednek a túlzsúfoltságból adódó kockázat miatt. Törökországból a bejelentés idején 17 rabnál és a börtönök személyzetének 79 tagjánál mutatták ki a koronavírust, három elítélt bele is halt a COVID–19-be.

Nagy-Britanniában március végén jelezték, hogy az elítélt terhes nők korábban szabadulhatnak, valamint a brit börtönökben fogva tartottak körülbelül 5 százalékát, 4000 embert ideiglenesen szabadon engednek. Ez utóbbi azonban – részben az elektronikus követéshez szükséges eszközök hiánya miatt – máig nem valósult meg, idáig mindössze néhány tucat rab hagyhatta el az intézetét, közülük hatan ráadásul nem is feleltek meg a kritériumnak (miszerint a következő hónapokban egyébként is szabadulnának), ezért vissza kellett őket vezetni a börtönökbe. A Guardian szerint Anglia és Wales börtöneinek több mint felében jeleztek már koronavírusos eseteket, az igazságügyi minisztérium jelentése szerint pedig idáig 62 brit börtönben 255 rab tesztje lett pozitív, míg a börtönök személyzetében 138 fertőzést regisztráltak.

Magyarországon március elején függesztette fel az ideiglenes intézetelhagyásokat a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP), majd a hónap közepén havi egy alkalomra csökkentette az engedélyezett látogatások számát, és akkor is csak egy plexin keresztül, fizikai érintkezés nélkül beszélhetnek a rabok a hozzátartozóikkal – igaz, a bejelentés szerint minden intézményben Skype-szobákat hoztak létre, ahol a rabok gyakrabban tarthatják a kapcsolatot a külvilággal. A kisebb súlyú bűncselekmények miatt elítélt személyek – akár ideiglenes, akár előrehozott, végleges – szabadon engedését a nemzetközi példák ellenére nem fontolgatják.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: