Hat új tünetet vett fel hivatalos COVID-19-leírásába az amerikai járványügy

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Hat új tünetet vett fel az új koronavírus okozta betegség tünetei közé az amerikai járványügyi központ, a CDC. Korábban csak a láz, a köhögés és a légszomj szerepelt, most azonban már a fázás, a hidegrázás, az izomfájdalmak, a fejfájás, a torokfájás és az ízlelés-, illetve szaglásvesztés is a vezető tünetek közé került. Emellett a CDC a korábbi sima légszomj kategóriát „légszomj vagy légzési nehézségre” pontosította.

A bővítésre azért volt szükség, mert a tudományos kutatás és a globális orvosi tapasztalatok által már többet tud az emberiség a világjárványt okozó vírusról és az általa kiváltott betegségről, mint a járvány kezdetén.

A COVID-19-betegség számos lefolyása ismert: van, aki csak enyhe tüneteket tapasztal, mások súlyosan megbetegszenek, és meghalnak. A fenti tünetek a vírusfertőzés után 2-14 nappal jelentkezhetnek, és a fertőzöttek a tünetek megjelenése előtti napokban hajlamosak a legtöbb embert megfertőzni a témában született tanulmányok szerint.

A CDC-s tünetlista kiterjesztése azért is jelentős, mert az Egyesült Államokban – akárcsak más, tesztszűkében lévő országokban – a jellemző tünetek megjelenéséhez kötik, hogy valakit tesztelnek-e koronavírusra vagy sem. Az amerikai járványügy abban az esetben javasolja, hogy „a beteg azonnal kérjen orvosi segítséget”, ha légzési nehézség, állandó mellkasfájdalom vagy mellkasi nyomás jelentkezik, ha kékes árnyalatban játszik az arc vagy az ajkak – a mostani bővítésnél az indikációk közé került a zavartság, illetve az ébreszthetetlenség is.

Még nem kanonizált tünetek: a sztrók


Ahogy a SARS-CoV-2 világszerte egyre több embert betegített meg az elmúlt hónapokban, úgy jött egyre több jelentés atipikus vagy csak szórványosan jelentkező tünetekről is: a szaglás és az ízlelés elvesztéséről; emésztőrendszeri tünetekről, például hasmenésről; elszíneződött COVID-lábujjakról

Egyre többet hallani a koronavírusos betegek neurológiai tüneteiről is, harmincas-negyvenes éveikben lévő betegeknél pedig több esetben alakult ki sztrók, ami a COVID-lábujjakhoz hasonlóan arra utal, hogy a betegség vérrögképződési zavarokkal is járhat. A New York-i Mount Sinaiban dolgozó idegsebész, Thomas Oxley szerint az elmúlt két héten hétszeresére nőtt a sztrókkal jelentkező fiatal betegek száma, többségüknek sosem volt hasonló panasza, és kezdetben enyhe tünetekkel vagy tünetek nélkül látszott átvészelni a COVID-19-et.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző hat újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: