Robotoknak fejlesztettek az érzelmek kifejezésére alkalmas hangokat magyar kutatók
A hangmagasság és a hanghossz változtatásával és az állati hangadásokra jellemző paraméter hozzáadásával közel 600 mesterséges hangot hoztak létre az ELTE Etológia Tanszék, a BME Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport kutatói. A mesterséges hangok az egyszerű gépi pittyegéstől az emlős hangképzés működését modellező komplex vokális jelzésig terjednek.
A Scientific Reports folyóiratban április 27-én ismertetett kutatás célja az volt, hogy olyan mesterséges hangokat hozzanak létre, amelyekkel az állatokhoz hasonlóan a robotok is képesek lehetnek szavak nélkül érzelmeket kifejezni.
A magyar kutatók a mesterséges hangok létrehozásakor olyan biológiai szabályszerűségeket vettek alapul, amelyek emberek és állatok hangadásaiban egyaránt megtalálhatóak.
Az ELTE Biológiai Intézetének honlapján közzétett kutatási beszámoló szerint ugyanis nemcsak emberi hangokból (sírás, sikoly, nevetés vagy sóhaj) lehet következtetni arra, mit érezhetnek a hangot kiadók az adott pillanatban, de ugyanez igaz sok más szárazföldi emlősre, például malacok és kutyák hangjára is. „Ezeknél az emlősöknél a hangadás módja és a hangképző szervek alapvetően megegyeznek, így hasonló érzelmi állapotok kifejezésére hasonló hangtani tulajdonságokkal rendelkező hangok szolgálnak. Például a magas alapfrekvenciájú hangokat intenzívebbnek, míg a rövid hangokat pozitívabb érzelmi töltetűnek értékelik az emberek.”
Íme egy közismert filmes példa:
Etorobotika
A kutatók az ELTE Etológia Tanszékének jelenlegi vezetője, Miklósi Ádám által még 2010-ben definiált, az elmúlt 10 évben azóta nemzetközi kutatási témává vált etorobotika alapvetéséből indultak ki, amely szerint egy segítő vagy társrobot formáját, illetve a tevékenységeihez tartozó viselkedésmintázatokat úgy kell kialakítani, hogy a könnyen felismerhető funkció mellett a robot tevékenysége is kiszámítható legyen. Az így tervezett robotok könnyebben illeszkedhetnek be az emberi közösségekbe, ugyanakkor specializált mivoltuk és a funkciójukra optimalizált (azaz nem emberi) kinézetük és viselkedésük elviselhetőbbé teszi őket.
Az állati viselkedés kutatásával foglalkozó tudományterület, az etológia, illetve a robotika szavak összevonásával alkotott etorobotika többek között annak a lehetőségeit kutatja, hogyan valósítható meg az együttműködés biológiai alapokon nyugvó kommunikációs jelzések létrehozásával. A kutatások azt mutatják ugyanis, hogy ahogy egyes állatfajok is sajátos, fajra jellemző hangokat adnak ki, a robotok számára is érdemes olyan jellegzetes, hozzájuk tartozó hangokat kifejleszteni, amelyekkel ki tudják fejezni az érzelmeiket úgy, hogy közben nem próbálják az embert utánozni.
Ősi kódok
A mostani kutatásban a kreált hangokat több, mint 200 önkéntes értékelte egy online kérdőíven keresztül. Arra a két egyszerű kérdésre kellett válaszolniuk, hogy a hallott hang kiadója milyen (pozitív vagy negatív) érzelmi és mennyire felfokozott állapotban lehetett.
Az emberek a mesterséges hangok értékelésekor is az állati és emberi hangoknál megfigyelt egyszerű szabályszerűségeket követték. A rövidebb hangok sorozatait pozitívabbnak, a magas hangokat pedig intenzívebbnek értékelték a komplexitásuktól függetlenül. A kutatók szerint ez alátámasztja azt a korábbi elképzelést, hogy az érzelemkódoló szabályszerűségek nagyon ősiek lehetnek. „Az, hogy még a legegyszerűbb, csipogásszerű hangokban is képesek vagyunk érzelmet felismerni arra utal, hogy ezek a szabályok fajtól függetlenül működnek, és a szárazföldi emlősök nemcsak hasonló módon adják ki a hasonló érzelmeket kifejező hangokat, hanem a hangokat feldolgozó neurális folyamatok is hasonlóak lehetnek” – összegzik eredményeiket a magyar kutatók.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: