A tévés gyógyítók ideje lejárt, kezdődhet a telemedicina aranykora

A televízióból ismert, rossz hírű kézrátételes távgyógyítók korát a koronavírussal remélhetőleg Magyarországon is felváltja majd a telemedicina korszaka. Erre ad esélyt a szerdán megjelent, távgyógyászatról szóló kormányrendelet is, amelynek értelmében a jövőben az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának és finanszírozási elszámolásának nem feltétele, hogy a beteg személyesen is jelen legyen, ha azt az ellátás sajátosságai és orvosszakmai megítélése engedi. Ebbe beletartozhat a távoli diagnosztika, a gyógyszerfelírás, a távkonzultáció vagy a beteg állapotának monitorozása. 

Ha a telemedicina avagy távgyógyászat rendszerré szerveződne, az a különféle virtuális egészségtechnológiai megoldásokon keresztül az orvosoknak és a járvány miatt az egészségügyi ellátórendszerből kiszorulni kényszerülő betegeknek is megoldást jelentene arra, hogy még efféle krízishelyzetben se maradjon senki orvosi tanács vagy legalábbis átmeneti segítség nélkül.

A koronavírus-járvány a közösségi elkülönülés által számos országban elérte, hogy szinte minden online térbe szuszakolható aktivitás ténylegesen oda is költözzön, 2020-ban Albert Camus is Zoomon tartana felolvasást A pestisből. A tendencia alól a járvány elleni küzdelem frontvonalát képező egészségügy sem kivétel, és globálisan átnézve néhány rendszert jól érzékelhető, hogy az okostelefonon keresztül elérhető telepszichiátriai alkalmazásoktól a telefogászatig mennyire megnőtt a technológiai megoldások jelentősége. 

Jön a telemedicina aranykora? 

Olyannyira, hogy a koronavírus-járvány valójában feltámasztotta a telemedicina piacát, amely a bonyolult és lassú szabályozási körülmények, valamint a betegek és az orvosok szokásainak megrögzöttsége miatt eddig világszerte csak módjával innoválgatott. Az Európai Bizottság 2018-ban még úgy becsülte, hogy 2021-re a távorvoslás globális piaca 37 milliárd euró körül mozog majd, 14 százalékos éves növekedési ráta mellett. 

Minden jelenlegi adat arra mutat, hogy ez a szám most a többszörösére növekedhet. A Forrester Research kutatása az Egyesült Államokban például nem meglepő módon azt találta, hogy a virtuális egészségügyi interakciók az év végéig akár az egymilliárdot is elérhetik. A Teladoc nevű, Magyarországon is működő telemedicina-szolgáltató arról számolt be, hogy az USA-ban márciusban naponta több mint 15 ezer videókonzultációs kérést regisztráltak, míg a Frost and Sullivan tanácsadó cég adatai szerint csak március hónapban megkétszereződtek a virtuális egészségügyi látogatások. Még az állatorvoslásban is szárnyra kapott a telemedicina, az USA-ban a CNBC szerint márciusról áprilisra 170 százalékkal nőttek a kis kedvencek online állatorvosi vizsgálatai.

Más, az egészségügyi innovációban élen járó országokban ugyancsak jelentősen nőtt a telemedicinához kapcsolódó szolgáltatások használata. Johannes Schildt, a Kry nevű svéd konzultációs platform alapítója a Bloombergnek elmondta, hogy március óta hétről hétre 41 százalékkal nőtt a szolgáltatásuk iránti érdeklődés. A francia Doctolib, amely időpont-foglalásban segíti a betegeket, ugyancsak 40 százalékos növekedést tapasztalt a foglalásokban. 

Munka egy moszkvai távgyógyászati központban április 7-énFotó: ALEXANDER NEMENOV/AFP

Gyógyító virtuális kapcsolatok

Nem csoda, hiszen a telemedicinának számos előnye van járvány idején. Egyrészt segítheti a házi karanténba kényszerülő betegek távoli monitorozását, és megoldásokat adhat bárkinek, aki enyhe tüneteket mutat, vagy csak gyógyszer felíratásáért menne orvoshoz; másrészt elősegíti, hogy a koronavírus-gyanúval és enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen ugyancsak izolációba kerülő egészségügyi dolgozók ne essenek ki az egyébként is túlterhelt egészségügyi rendszerekből. Emellett bekapcsolhatja a 65 év feletti, veszélyeztetett státuszban lévő, nyugdíjas vagy éppen szülési szabadságukat töltő orvosokat az ellátásba. 

Sőt, ha korlátozott formában is, de a telepszichológia és telepszichiátria mentális támaszt jelenthet az egész lakosságnak, még azoknak is, akik normál esetben nem juthatnának hozzá hasonló szolgáltatásokhoz.

Emiatt ajánlotta a WHO az egészségügyi rendszerek COVID-19 elleni megerősítésére márciusban a telemedicinát, és ezért igyekeznek sok helyen, amennyire lehet, gyorsan virtuális alapokra átállítani az egészségügyi ellátást. A technológiai szempontból erős alapokon álló, rugalmas szabályozással rendelkező, évek óta a digitális orvoslás élvonalában lévő Hollandiában például volt olyan kórház, ahol a Nature cikke szerint ez három nap alatt történt meg. Ez természetesen nem a semmiből jött, a több mint 15 ezer egészségügyi dolgozóval és 1700 kórházi ággyal működő Amsterdam University Medical Centres (Amsterdam UMC) már 2019 novemberében implementálta a videókonzultációs rendszerét, ezt kellett nekik a koronavírus-járvány hatására az egész kórházra felskálázni. 

Hol tart a telemedicina Magyarországon?

Mielőtt bárki egy legyintéssel lesöpörné az asztalról még a lehetőségét is, hogy a magyar egészségügyben efféle digitális fordulat történhet, tudni kell, hogy a koronavírus-járvány kényszerűségből itthon is jócskán megtolta vagy legalábbis elindította a telemedicina szekerét.

Szórványosan eddig is volt néhány digitalizáció felé mutató kezdeményezés, például a 2017 novemberében bevezetett Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, amely mára a betegellátás része – habár ennek a használata és fogadtatása is vegyesre sikeredett. És itt kell említeni az e-receptet is, amelynek segítségével március közepétől már lehetőség nyílik például arra, hogy a beteg TAJ-számának ismeretében bárki kiválthassa például idős hozzátartozói gyógyszereit. 

Ezen kívül a magánszférában számos olyan innovatív kezdeményezés indult, amely igyekszik javítani az ellátás színvonalán, és a magyar térben is elültetni a digitális megoldások csíráit. A teljesség igénye nélkül ott van például az Egészségkommandó, amelynek az a célja, hogy hitelesítse a magyar nyelven online elérhető egészségügyi információkat, és így csökkentse a betegek számára a digitális információszerzés nehézségeit, vagy a telemedicinát kínáló szolgáltatások, például a DokiApp, a MediCall vagy a már említett Teladoc. 

Kisgyermekes anyukáknak szól egy szoptatási tanácsadással foglalkozó weboldal, ahol videóchaten keresztül is válaszolnak az aggódó szülők kérdéseire, vagy működik például a PregnaScan, egy várandósoknak kifejlesztett telemedicina-program, amely egy orvoscsapattal a háttérben gondos megfigyeléssel kíséri végig a kismamákat a váradósság időszakán. Tavaly a Magyar Védőnők Egyesületével közösen indították el országos programjukat, amelynek keretében 2019. augusztustól 20 védőnő segítségével 330 kismamának tették lehetővé, hogy egészségüket különféle paraméterek folyamatos mérésével nyomon követhessék. Dr. Kulin Dániel, a PregnaScan egyik alapítója a Qubitnek elmondta, hogy a rendszerük minden krónikus szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedő távoli követésére alkalmas, és terveik szerint az Egyesült Államokban hamarosan el is indítják ezt a szolgáltatást.

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Telemedicina a járvány hatására

Ahogy mindenki mást is, a háziorvosokat és a szakellátókat is váratlanul érte a koronavírus-járvány és a sürgősségi ellátásra való berendezkedés. A krónikus betegségekkel küzdők vagy a nem sürgős eseteket jelentő betegek telefonos, e-mailes és online videókonzultációs megoldásokra kényszerülnek orvosaikkal, már amennyiben ez utóbbira van lehetőség. Gőzerővel indult be a digitális átállás is, habár az átállás minden, csak nem zökkenőmentes. „Az a digitális és társadalmi edukáció, ami alapvetően tartott volna 2-3 évig,  most a kényszerhelyzet miatt végbemegy pár nap, pár hónap leforgása alatt”, ez pedig mind a betegeket, mind az orvosokat megterheli – mondta Gáspár Péter, a MediCall ügyvezető igazgatója. A járvány idején felszedett digitalizáció azonban hasznosnak bizonyulhat a jövőben, feltéve, hogy a digitális átállás a koronavírus-járvány lecsengése után is folytatódik.

Elindult például a Semmelweis Egyetem Teledermatológiai Ambulanciája, amelynek keretében a betegek a MedInnoScan nevű alkalmazás letöltése után bőrgyógyászati ellátáshoz jutnak anélkül, hogy fel kellene keresniük orvosukat. A beteg lefényképezi a problémáját, elküldi az orvosnak, majd néhány napon belül visszakapja leletét. 

Küzdelem a digitállal

Az immár három éve működő és alapvetően a magánszektornak fejlesztő MediCall április elején döntött úgy, hogy rendszerét ingyen felajánlja az alapellátásban dolgozó háziorvosoknak és házi gyermekorvosoknak. A betegek részéről a koronavírus-járvány kitörése óta megsokszorozódott az érdeklődés a szolgáltatás iránt. Április elején 60 ezer felhasználója volt a MediCallnak, naponta 50-60 fizetett telefonos konzultációval és videókonzultációval, de arra számítanak, hogy a további orvosok belépésével ez a szám ugrásszerűen emelkedni fog. Gáspár Péter elmondása szerint április első felében 200 háziorvos jelentkezett náluk, és közülük körülbelül hetvenet állítottak be a rendszerükbe. 

Úgy vélte, az alacsony számnak több oka is van, egyrészt az alapellátásban óriási a leterheltség, és az orvosoknak rendkívül kevés idejük van a rendszer tesztelésére, másrészt hozzátette, hogy a magyar orvostársadalom nem igazán technológiaorientált. Gáspár szerint különösen igaz ez a háziorvosokra, akiknek mintegy 40 százaléka 60 év feletti – pedig közülük töltik most a legtöbben otthoni kényszerpihenőjüket, így ők tudnák igazán használni a telemedicina lehetőségeit.

Olaf Göing doktor, a  Sana Klinikum Lichtenberg nevű berlini belgyógyászati intézmény vezető orvosa egy 3D MR (kevert valóság) szemüveget próbálgat mint kardiológiai diagnosztikai eszközt. Fotó: JENS KALAENE/dpa Picture-Alliance via AFP

Árnyalja a képet, hogy a digitális technológiák elsajátítása egyáltalán nem magától értetődő az idősebb generációknak, és az újabb és újabb technológiák megtanulása – amelyek a jelenlegi járványügyi helyzetben gombamódra szaporodtak el – még a legdigitálisabb bennszülötteket is próbára tehetik, és náluk is technológiai kifáradást okozhatnak. Dr. Schmidt Ádám gyermekorvos, a Helpilepsy nevű, epilepsziás gyermekek szüleit segítő alkalmazás magyar változatának fejlesztője és a MediCall egyik orvosa szerint a magánélet és a hivatás szétválasztásának gondja is felmerül – hiszen miért is akarna egy egész nap robotoló orvos, még fennmaradó szabadidejében is egy telemedicinás szolgáltatásban elérhető diagnoszta lenni? Ha ehhez még hozzávesszük a rendszer általánosan kóros alulfinanszírozottságát és elosztási anomáliáit, érthetővé válik, miért nem lelkesebbek a digitalizáció iránt a háziorvosok.

Hogyan tovább?

A helyzet azonban nem reménytelen. Gáspár Péter szerint mivel a koronavírus-járvány alapjaiban írja át a világot, és a levegőben benne van az is, hogy ez a helyzet jövőre vagy 2-3 év múlva is megismétlődhet, ez most olyan katalizátor lehet, amely felnyithatja a kórházvezetők, orvosigazgatók szemét arra, hogy mennyire nagy szükség van digitális eszközökre és telemedicinára. A kormányrendelet kiadása is jelzi, hogy mindez már szinte tapintható valóság. 

A telemedicina megfelelő műveléséhez is elengedhetetlen azonban az erre felkészítő képzés, mivel teljesen más készségeket követel meg az egészségügyi dolgozóktól, mint a személyes jelenlét. Ez persze elmondható a betegekről is - hiszen teljesen más élőben mesélni egy betegségről, mint például egy telemedicinás alkalmazás esetén írásban megfogalmazni, vagy adott esetben megfelelő minőségű képet készíteni valamelyik testrészükről. 

Mindenesetre a páciensek visszajelzései alapján a jövőben használható eszköz lehet a telemedicina, rendkívül sok időt spórolhat meg betegnek és orvosnak egyaránt. Hiszen egy kontrollvizsgálat, leletkiértékelés, gasztroenterológiai tanácsadás vagy dietetikai beszélgetés „békeidőben” is történhetne virtuális eszközökön. Ha pedig ezek az új megoldások beépülnek a rendszerbe, a következő járvány is felkészültebben találhatna mindenkit. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: