Továbbra sincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a dohányzás véd a koronavírus ellen

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Az elmúlt hetekben több egymástól függetlenül elvégzett kutatás is azt találta, hogy a koronavírus által okozott COVID-19 betegségben szenvedők között jóval kisebb a dohányosok aránya, mint a teljes népesség körében. Erre jutott többek között egy öt kínai kutatás adatait összegző tanulmány, egy New York-i kutatás és egy az amerikai járványügyi hivatal, a CDC által április elején kiadott jelentés is. 

A legnagyobb visszhangot az a francia kutatás keltette, amely szerint a párizsi kórházakban kezelt koronavírus-fertőzöttnek mindössze 8,5 százaléka dohányzik, miközben a dohányosok aránya a teljes népességben több mint 25 százalék. A francia kormány az eredmények nyilvánosságra kerülése után egy nappal úgy döntött, hogy megtiltja a nikotintartalmú gyógyászati szerek, köztük a tapaszok és rágógumik online árusítását, a gyógyszertári forgalmazást pedig szigorúan korlátozza, nehogy a betegségtől tartók és a nikotin csodahatásában hívők megrohamozzák a patikákat, és a dohányzásról leszokni vágyóknak ne jusson a szerekből. 

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

A franciához hasonló eredményre jutott a CDC oldalán közzétett jelentés is, amely szerint a vizsgált amerikai COVID-19-betegek között mindössze 1,3 százalék volt a dohányosok aránya, miközben az amerikaiak 13,7 százaléka dohányzik. 

Hiányzó adatok, hibás metodológia

A SARS-CoV-2 vírus az angiotenzin-konvertáló enzim 2, vagyis az ACE2-receptorokat használja arra, hogy bejusson az emberi sejtekbe, és megfertőzze őket – egyes hipotézisek szerint ezt a folyamatot gátolhatja meg a dohányban található nikotin.

Csakhogy, ahogy az a járvány idején a sietség és közléskényszer miatt nap mint nap előfordul, a fenti kutatásokból született tanulmányok egyike sem esett még át szakmai kontrollon (peer review-n), és nem jelent meg hivatalosan szakfolyóiratokban, csak preprint változatban adták ki őket, így a hiányzó adatok vagy az esetleg elhibázott metodológia miatt a belőlük levont következtetések is hibásak lehetnek. A francia tanulmány például nem vett figyelembe olyan fontos, a COVID-19 betegséget és annak súlyosságát befolyásoló tényezőket, mint az életkor vagy a már létező betegségek, például a magas vérnyomás vagy a diabétesz, így az sem világos, hogy a nem dohányzók csoportjában nem voltak-e többen az idősek vagy a más betegségekben szenvedők. Azokból a tanulmányokból, amelyek ezeket a faktorokat is figyelembe veszik, az derül ki, hogy a dohányosok inkább ki vannak téve a súlyos tüdőfertőzésnek, mint a nem dohányzók. 

A CDC oldalán megjelent, az amerikai dohányosok arányát vizsgáló tanulmány a kritikák szerint szintén nem tartalmazott elég adatot a vizsgált COVID-19-páciensek egyéb betegségeiről: a 122 653 esetből mindössze 7 162-nél, (5,8 százaléknál) állt rendelkezésre az egyéb, már létező betegségekre vonatkozó adat. 

Egyes, szintén preprint változatban közölt, szintén nem ellenőrzött tanulmányok szerint a dohányzás egyenesen megduplázza a súlyos koronavírus-fertőzéses esetek kialakulásának kockázatát, mások pedig arra mutatnak rá, hogy a dohányosok esetében súlyosabbak a tünetek, mint a nem dohányzók körében. 

A tudomány eddig tehát még a konszenzus közelébe sem jutott arról a kérdésről, hogy a dohányzás, illetve a nikotin valóban véd-e a vírusfertőzéstől; abban egyetértenek a szakértők, hogy az esetleges korrelációt továbbra is vizsgálni kell.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: