India három nagy tengeri rezervátumot hoz létre, az egyik kizárólag az uborkáké
Virágzik a tengeriuborka-csempészet a világban: míg sok ember számára ezek a jószágok csak meglehetősen csúnya, ártalmatlan lényeknek tűnnek, amelyek nem csinálnak semmit, csak görögnek ide-oda a tenger fenekén, a délkelet-ázsiai vizeken szabályos maffia alakult ki a kereskedelmükre. Egy kiló tengeri uborkáért akár 3500 dollárt is megadnak, Kínában ínyencségnek tekintik, de a népi gyógyászatban is több betegség kezelésére alkalmazzák.
Indiában most arról döntöttek, hogy három új helyszínt jelölnek ki rezervátumnak, az elsőt közülük kifejezetten a tengeri uborkáknak szentelnék, a második lesz a világ legnagyobb egybefüggő tengeri konzervációs területe, és 344 négyzetkilométeren terül majd el, a harmadikon pedig India első tengeri madárrezervátumát hozzák majd létre.
Tenyésztik is, csempészik is
A tradicionális kínai orvoslás szerint a tengeri uborka jót tesz a vesének, megelőzi a vetélést, jót tesz a bőrnek, enyhíti az ízületi gyulladás tüneteit, emeli a spermaszámot, és gyógyítja az impotenciát. Nem minden fajuk védett: nagyjából 1450 tengeri uborkát különböztetnek meg, ezek közül csak négy szerepel az IUCN vörös listáján, ezeket is csak 2019-ben nyilvánították hivatalosan veszélyeztetettnek. A kereslet olyan nagy, hogy a japán tüskés tengeri uborka (Apostichopus japonicus) már a kihalás szélén áll.
Azt már évtizedek óta lehet tudni, hogy a tengeri uborkák veszélyben vannak, több országban megtiltották a halászatukat is, a kínai kereslet azonban töretlen, még a koronavírus miatt meghozott intézkedés, a vadállatok kereskedelmének betiltása sem csökkentett az igényen. Az egyik lehetséges megoldás az állatok tenyésztése lehet, a másik, jóval gyorsabb profitot ígérő módja az igény kielégítésének pedig a csempészet.
2014-ben a mexikói média szerint a tengeri uborkákkal összefüggő bűnözés szinte nagyobb gondot jelentett, mint a drogkereskedelem. Spanyolországtól Washington államig virágzik az illegális halászat és az uborkacsempészet, az állatokat járművekbe, csomagokba, ruházatba rejtve próbálják átjuttatni a határon. Egy mexikói apa-fiú páros 2018-ban bevallotta, hogy két év alatt mintegy 17 millió dollárnyi uborkát juttattak el Kínába, a tengeri uborkák pedig egyre fogynak.
A korallzátonyok őrei
Indiában 2001-ben tiltották be a tengeri uborkával való kereskedelmet, de a feketepiac továbbra is virágzik, az ország történetének legnagyobb szállítmányára januárban csaptak le a hatóságok, ekkor 234 kilónyi árut foglaltak le.
A. T. Damodhar, India Laksadíva szövetségi területének fővadőre szerint az állatok ugyanolyan védettséget élveznek az indiai törvény előtt, mint az oroszlánok vagy a tigrisek, és felbecsülhetetlen fontosságúak a korallzátonyok megóvásában. A szervezett bűnözés Sri Lankán keresztül juttatja el a szárított tengeri uborkát Délkelet-Ázsiába és Kínába. Damodhar szerint a helyiek is előszeretettel fogyasztják a tengeri uborkát, amelynek a létét a csempészet és az illegális halászat mellett a környezetszennyezés is veszélyezteti. Az állatok által kiválasztott kalcium-karbonát nélkül a korallzátonyok elpusztulnak, víztisztító szerepük miatt pedig a vízminőség is romlik, ha eltűnnek valahonnan.
A sekélyebb vizekből javarészt már lehalászták az uborkákat, a maffia pedig a mélyebb vidékekre összpontosít. Deepak Apte tengerbiológus szerint hiába mérik aranyárban a kínai piacon, a tengeri uborkának semmilyen különösebb gyógyhatása sincs.