Minden ötödik gerinces állattal kereskednek a feketepiacon

Az állatkereskedelem a slágerterméknek számító tobzoskapikkelyen és elefántagyaron kívül rengeteg egyéb fajt érint: egy friss tanulmány szerint az ismert szárazföldi gerincesek 18 százalékával kereskednek. Az állatcsempészet komoly üzlet, évente akár 21 milliárd dolláros forgalmat is bonyolíthat – már amíg van mivel kereskedni, több fajt ugyanis épp emiatt fenyegeti kihalás. Nemcsak az élőhelyükről elhurcolt állatok jelentenek problémát, hanem a behurcoltak is, Floridában például a burmai piton (Python bivittatus) szaporodott el.

A házikedvencként becsempészett, majd szabadjára engedett kígyókból egyes becslések szerint már több tízezernyi él vadon Floridában, súlyos károkat okozva a helyi állatvilágban. A kutatók abból indultak ki, hogy a csempészet felszámolásához elsősorban azt kell megvizsgálniuk, hogy pontosan miből és mennyit csempésznek – ennek során összesen 8775 olyan fajt azonosítottak, amelyet emiatt kihalás fenyeget.

Helyettesítő termékek

A kutatók szerint a keleti gyógyászati célokon kívül vonzóvá teheti az állatokat a húsuk vagy a csontjuk is, általánossáhban pedig megállapították, hogy a csempészek jobban kedvelik a nagyobb testű árut, mint a kisebbeket. Vannak különösen népszerű állatok: a tobzoska tíz éven belül kipusztulhat, ha ilyen iramban tizedelik az állományát. 

A sors fintora, hogy a pikkelyein kívül ezt az állatot a húsáért és a bőréért is vadászták, így nem elég, hogy az ázsiai piacon jó pénzt fizettek érte, de a cowboycsizmák gyártására használt bőre miatt az Egyesült Államokban is komoly igény mutatkozott rá, mielőtt 2000-ben betiltották volna a kereskedelmét. A westernipar azóta új áldozatot talált magának: az arapaima (más néven pirarucu, Arapaima gigas) nevű dél-amerikai halfaj bőre hasonló mintázatú, mint a tobzoskáé, ennek eredményeképpen az Amazonas több vidékén gyakorlatilag kipusztították. 

Miután egyre több állat válik hiánycikké, az orvvadászok figyelme is új fajok felé fordul – ez sodorja épp a kihalás felé a kalapácsfejű szarvascsőrűt (Rhinoplax vigil) is, amelynek csőrét elefántcsont helyett keresik a piacon. A tanulmány szerzői szerint ezért is fontos meghatározni, hogy milyen piaci igény mozgatja a csempészeket, és ha lehet, egy lépéssel elébük vágni, hogy még azelőtt megpróbálják megóvni az állatokat, hogy a feketepiac megtizedelné őket.