Kiszivárogtak a kormány gazdaságvédelmi akciótervének részletei: eddig kevés pénz ment munkahelyek védelmére, és még kevesebb szociális válságkezelésre

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár május 12-én kedden, az európai országok magyarországi nagyköveteinek bemutatott, angol nyelvű prezentációjából korábban nem látott részletességgel derül ki, mennyi pénzt szán a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv különböző elemeire, és hogy eddig mennyi pénzt kértek a cégek a kormány különböző programjain keresztül. Az anyag végre segít megérteni, milyen számítások állnak a kormány által korábban bedobott hatalmas számok mögött. 

A tervek szerint viszonylag kevés pénz, 400 milliárd forint megy munkahelyek védelmére, még ennél is kevesebb, 235 milliárd forint szociális programokra, és  674 milliárd forint beruházások támogatására új munkahelyek létrehozása érdekében. A kormány a legtöbb pénzt hitelekre és tőkealapokra (2416 milliárd forint) és a kormány által prioritásnak tartott ágazatok fejlesztésére (2564 milliárd forint) szánja. 

Az anyagból az is kiderül, hogy május 8-ig négyezer cég kért bértámogatást 8,7 milliárd forint értékben, és ez 54 ezer dolgozót érint. A kutatás-fejlesztés területén 400 cég összesen 4,2 milliárd forintot kért, ami  6 ezer dolgozót érint.

A munkahelyek védelmére szánt jövedelemkiegészítés
A kutatás-fejlesztésben dolgozók jövedelemkiegészítése

A kormány számításai szerint a Gazdaságvédelmi Akcióterv összértéke 2020 és 2022 között több mint 9 ezer milliárd forint. A terv öt átfogó területet foglal magában:

  1. A munkahelyek védelme (400 milliárd forint 2020-ban)

  2. Új munkahelyek létrehozása (674 milliárd forint 2020 és 2022 között)

  3. Befektetés és fejlesztés a kiemelt szektorokban (2564 milliárd forint 2020 és 2022 között)

  4. Hitelek és tőkeprogramok a cégek megsegítésére és a hazai tulajdon védelmére (2416 milliárd forint 2020 és 2022 között)

  5. Családok és nyugdíjasok védelme (235 milliárd forint 2020 és 2022 között).

Amikor a csomag méretét próbáljuk megérteni, több dolog okozhat zavart. Egyrészt a felsorolt összegeket összeadva nem 9200 ezer milliárd forintot kapunk, amiről korábban szó volt, hanem 6289 milliárd forintot. Másrészt ebből a 6289 milliárd forintból 1891 milliárd forint kedvezményes hitelek és hitelgaranciák formájában érkezik. Itt feltehetően nem a hitelezés költségeire, illetve a kamattámogatások összegére számoltak ennyit a kormány közgazdászai, hanem a hitelek teljes összegére. Egy hitelt viszont nehéz összevetni a közvetlen pénzbeli támogatásokkal. Harmadrészt, ahogy a kormány is kiemeli, ezeket az összegeket három költségvetési évben, 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben szánják a gazdaság védelmére. Így viszont a 9200 milliárd, illetve a prezentációban szereplő 6289 milliárd forint már nem is olyan sok: a 2018-as bruttó hazai termék (GDP) majdnem 43 ezer milliárd forint volt, vagyis az akcióterv  értéke még 9 ezer milliárd forinttal számolva is valahol a hároméves GDP 7 százaléka körül lehet. Negyedrészt sok összegnél nem világos, hogy mennyiben fogják egyszerűen helyettesíteni más kormányzati programok, európai uniós támogatások elköltését. 

400 milliárd forint munkahelyek védelmére

Foglalkoztatási költségek támogatása, munkahelyek rugalmasságának növelése, cégek tájékoztatása, adók elengedése és adminisztratív terhek csökkentése

Az Gazdaságvédelmi Akcióterv első eleme az anyag szerint, hogy a kormány 2020-ban 400 milliárd forintot költ munkahelyek védelmére. A munkahelyek védelmének négy eleme van:

  1. foglalkoztatási költségek támogatása (220 milliárd forint);

  2. munkahelyek rugalmasságának növelése (nincs meghatározott pénzösszeg);

  3. cégek tájékoztatása (nincs meghatározott pénzösszeg);

  4. adók elengedése és adminisztratív terhek csökkentése (180 milliárd forint).

A foglalkoztatási költségek támogatására szánt 220 milliárd forint két részre oszlik: az egyik a munkahelyvédelmi bértámogatás (a magyar Kurzarbeit), amiben a prezentáció szerint a kieső bérek 70 százalékát, a másik a mérnöki munkát végzőknek szánt kutatás-fejlesztési bértámogatás, ahol a bérek 40 százalékát fedezi a kormány. A prezentációból kimaradt, hogy a munkahelyek védelmét szolgáló általános bértámogatás felső határa 112 ezer forint (jóval kevesebb, mint a többi visegrádi ország hasonló programjaiban: Csehországban 294 ezer forint, Szlovákiában 314 ezer forint, Lengyelországban 188 ezer forint lehet a legmagasabb állami támogatás). Ezzel szemben Magyarországon a kutatás-fejlesztési munkakörökben akár 319 ezer forintos támogatás jár három hónapig az igénylőknek.

A munkahelyek rugalmasságának növelése alatt a kormány a munkaidőkeretnek a veszélyhelyzet elmúlásától számított két évre való kiterjesztését érti. Ennek az intézkedésnek az a lényege, hogy az elszámolási időszak meghosszabbításával a cégek talán kevésbé kényszerülnek elbocsátani azokat a munkavállalóikat, akik most nem tudnak dolgozni, de később a keret kiterjesztésének köszönhetően ,,pótolhatják” a munkát.

A cégek informálása a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kormány létrehozott egy új weboldalt  VALI – Vállalkozói Információ néven, illetve a működéséről online képzési programokat indított. 

Az adók elengedése címszó alá tartozik a szociális hozzájárulási adó csökkentése 17,5 százalékról 15,5 százalékra július 1-től; az adóbevallások és éves jelentések leadásának elhalasztása szeptember 30-ra; az ÁFA-visszatérítés felgyorsítása 75 napról 30 napra, illetve a fizetési feltételek enyhítése. Adminisztratív egyszerűsítésnek számít még a prezentáció szerint, hogy a veszélyhelyzet alatt elektronikusan is lehet táppénzt igényelni, a fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozókat pedig nem rakják ki a társadalombiztosításból.

Összességében a munkahelyek védelmével kapcsolatban az látszik, hogy a kormány nem szán erre a célra túl sok pénzt, inkább új munkahelyek létrehozására és befektetések támogatására helyezi a hangsúlyt. Az erre a célra szánt pénz fele ráadásul adócsökkentés, nem pedig közvetlen támogatás, ami nem célozza az ideiglenesen igazán nehéz helyzetbe kerülő cégeket és azokat, akiknek most egyáltalán nincsenek bevételeik. Ráadásul, ahogy a prezentáció további részéből kiderül, a munkahelyvédelmi programok igénybevétele eddig elenyésző, de erre még visszatérünk.

674 milliárd forint új munkahelyekre

A munkahelyek létrehozására szánt összegek 2020-tól 2022-ig

Orbán Viktor  miniszterelnök többször beszélt arról, hogy ,,annyi munkahelyet kell létrehozni, amennyit a vírus tönkretesz”. Ebben a szellemben a prezentáció szerint öt különböző módon, 2020 és 2022 között összesen 674 milliárd forintot költenek munkahelyek létrehozására:

  1. oktatási és képzési támogatások (65 milliárd forint);

  2. vállalatok és iparágak fejlesztése (344 milliárd forint);

  3. befektetések támogatása (126 milliárd forint);

  4. infrastruktúrafejlesztés indítása (72 milliárd forint);

  5. kutatás-fejlesztési és innovációs programok indítása (67 milliárd forint).

Az oktatási és képzési támogatások közé a kormány a nyelvvizsga-követelmények elengedését, új diákhitelprogramot, digitális és távoktatási programok indítását és az egyetemek fejlesztését sorolja. Ezeket a programokat valószínűleg mindenki üdvözli. Az egyetlen furcsaság, hogy ugyanattól a kormányzattól származnak, amely a tényekkel és a szakmai konszenzussal szemben évekig arról beszélt, sőt arra építette a oktatáspolitikáját, hogy túl sokan szereznek egyetemi diplomát, sőt túl sokan járnak gimnáziumba, és amely kormányzat néhány hét alatt rájött, hogy a gazdaságnak diplomás munkavállalók tömegeire van szüksége.

A vállalatok és iparágak fejlesztése alatt a kormány azt érti, hogy a cégek technológiai átállását és energiahatékonyságuk növelését támogató programokat indít, illetve a ,,jövő iparágaiba” (mesterséges intelligencia, űripar, adatgazdaság) fektetve megújítja a magyar ipart. Ezek a befektetések is hozzájárulhatnak Magyarország versenyképességének növeléséhez - kérdés, hogy miért volt hozzájuk szükség a koronavírus-válságra. Illetve ha valójában nem volt, akkor felmerül a kérdés, hogy a kormány nem csak újracímkéz-e olyan fejlesztési pénzeket, amiket egyébként is elköltött volna, így növelve a Gazdaságvédelmi Akcióterv látszólagos méretét.

A befektetések támogatását röviden úgy foglalja össze a kormány, hogy egyedi hazai és külföldi befektetéseket támogat majd jól fizetett állások létrehozása érdekében. Infrastruktúrafejlesztés indítása alatt a prezentáció a Gödön létrehozandó különleges gazdasági övezetet, illetve a rozsdaövezeti építkezések támogatását érti. A kutatás-fejlesztési és innovációs programok indítását sem részletezik, mindössze annyit írnak, hogy mérnöki állások létrehozása érdekében indítanak új programokat. Itt megint felmerül az újracímkézés lehetősége: lehet, hogy egyébként is elköltötték volna ezeket a pénzeket, csak más néven teszik ezt.

2564 milliárd forint a kiemelt szektorok megerősítésére

A turizmus és a filmipar a kiemelt támogatottak között

Az egész program legnagyobb eleme a kiemelt szektorok megerősítésére 2020 és 2022 elköltött 2564 milliárd forint. A kormány ezt a pénzösszeget hat szektorba szánja:

  1. turizmus (590 milliárd forint),

  2. film- és kreatívipar (61 milliárd forint),

  3. egészségipar (375 milliárd forint),

  4. élelmiszeripar és mezőgazdaság (480 milliárd forint),

  5. építőipar (65 milliárd forint),

  6. közlekedés és logisztika (993 milliárd forint).

A turizmust adócsökkentésekkel (SZÉP-kártya szociális hozzájárulási adójának eltörlése, idegenforgalmi adó felfüggesztése az év végéig, ÁFA-visszatérítés felgyorsítása), szálláshelyek felújításának támogatásával (külön gondolva a vidéki szálláshelyekre, a fürdőkre és a kastélyokra) és célzott támogatási programokkal (SZÉP-kártyák lejáratának kitolása, SZÉP-kártyára adható összeg emelése, belföldi utazást támogató program indítása) támogatják.

A filmipart új magyar filmek és sorozatok támogatásával fejlesztik, miközben a kreatíviparban a kis- és középvállalkozásokat megsegítő program, a védőfelszerelések gyártására való átállást elősegítő támogatások, a MOME Design Kompetencia Programjának támogatása és egy új Kreatív Média Központ 2021-es létrehozása jelentenek majd segítséget az anyag szerint.

Az egészségiparban elősegítik, hogy a magyar intézmények hazai termékeket használjanak, de elindul az Egészségipari Innovációs Ügynökség és támogatják a koronavírussal kapcsolatos kutatásokat is. 2021-től újabb támogatási programok indulnak, és hatékonyabbá teszik a Semmelweis Egyetem működését, a Debreceni Egyetemmel együttműködésben pedig oltóanyaggyárat hoznak létre.

Az élelmiszeriparban új programok indulnak, köztük egy élelmiszer-gazdasági válságkezelő program, egy új befektetési program, valamint a kutatás-fejlesztés és innovációt is támogatni fogják. Emellett csökkentik az adókat, és elősegítik, hogy a magyar boltokban és közétkeztetésben több hazai terméket használjanak. 

Az építőiparban egyszerűsítik a szabályokat és az intézményi környezetet, hatékonyabbá teszik az építési folyamatokat (egy állami befektetéseket nyomon követő okostérképet is ígérnek!), illetve támogatják a tudástranszfert. A minőségbiztosítás fejlesztésén alapuló megújulást és a hazai építőanyag- gyártás megújulását, modernizálását és fenntarthatóvá tételét is ígérik.

A közlekedés és logisztika területén folytatni fogják az utak és a vasutak fejlesztését, az egész rendszer megújítását és a megyei jogú városokat összekötő közlekedési rendszer fejlesztését ígérik. Emellett lesz logisztikai befektetés, illetve befért még ide a zalaegerszegi ZalaZONE tesztpálya második fázisa is.

Az intézkedések első hullámának bejelentésekor írtam már arról, mik lehetnek ezeknek az intézkedéseknek a buktatói. Egyrészt probléma lehet, hogy a kormány viszonylag ad hoc módon válogatja ki, melyik iparágat tartja támogatásra érdemesnek. A turizmus például valószínűleg hosszabb távon is visszaesik, nem biztos, hogy érdemes most itt befektetni (a SZÉP-kártyás intézkedések ráadásul regresszívek, a magasabb keresetűeknél hagynak több pénzt egy olyan időszakban, amikor rengeteg magyar számára a mindennapi megélhetés fog gondot okozni). A többi iparág közül az egészségipar támogatása jó ötletnek tűnik, hiszen sikeres és innovatív magyar iparágról van szó, az viszont nem látszik, hogy ennek olyan sok köze lenne a koronavírus-válság miatt szükséges gazdaságvédelemhez.

Itt tűnik fel ugyanakkor a legjobban, hogy a kormány úgy próbálja nagyobbnak láttatni a program méretét, hogy mindent besorol a Gazdaságvédelmi Akciótervbe. Nyilván egyébként is fejlesztettük volna a vasúti hálózatot, és megépült volna a zalaegerszegi tesztpálya, most viszont ezek a kiadások új nevet kaptak, és bekerültek a nagy tervbe. A másik nagy probléma, hogy az intézkedések jelentős része teljesen elnagyolt és nem számszerűsített, miközben az egész akciótervre költött összeg nagy részét elvileg itt használják fel.

2416 milliárd forint hitelekre és tőkeprogramokra a cégek megsegitésére és a hazai tulajdon védelmére

2416 milliárd forint hitelekre és tőkeprogramokra a cégek megsegitésére és a hazai tulajdon védelmére

A program második legnagyobb része hitelekre és tőkeprogramokra megy el:

  1. kedvezményes hitelek és hitelgaranciák az üzleti szféra segítésére (1891 milliárd forint);

  2. tőkeprogramok a hazai tulajdon védelmére (525 milliárd forint).

A kedvezményes hitelek között számos programot találni a munkahelymegtartó hiteltől a versenyképességet növelő hitelen át a különböző garanciaprogramokig. A programokban részt vesz az összes állami és államközeli bank: az Eximbank és az MFB közvetlenül, a Széchenyi-kártyás megoldások pedig az államközeli bankoknál (Budapest Bank, MKB Bank, OTP Bank, Sberbank, Takarékbank) vehetőek igénybe. A hitelprogramok összege a kormányzati számítás szerint közel 2000 milliárd forint, valamint a garanciák is érnek több mint 500 milliárd forintot. A tőkeprogramok kiemelt célja, hogy a külföldi felvásárlástól védjék a magyar cégeket.

A hitel- és garanciaprogramok furcsasága, hogy ezeket a kormányzat láthatólag minden további nélkül hozzáadja a program teljes összegéhez, miközben talán világos, miért nem lehet 1 forint közvetlen támogatást (bértámogatás, 13. havi nyugdíj, SZÉP-kártya, új építkezés formájában) 1 forint hitelhez mérni. Vagyis itt látszik, hogy a kormány a hiteleket a közvetlen támogatásokra rárakva próbálja nagyobbnak láttatni az akcióterv méretét. 

235 milliárd forint családok és nyugdíjasok védelmére

235 milliárd forint családok és nyugdíjasok védelmére

A prezentáció szerint a Gazdaságvédelmi Akcióterv utolsó, ötödik eleme a családok és nyugdíjasok védelme. Itt hat különböző dolgot is ígérnek: 

  1. 13. havi nyugdíj fokozatos visszaállítása (235 milliárd forint);

  2. családtámogatások (tervezés alatt);

  3. bölcsődék támogatása (tervezés alatt);

  4. GYES, GYET, GYET meghosszabbítása a veszélyhelyzet idején (tervezés alatt);

  5. anyasági támogatás, CSOK, lakáshitelek csökkentése (tervezés alatt);

  6. KRESZ-vizsgák és nyelvvizsgák díjainak csökkentése (tervezés alatt).

Ezen a területen a 13. havi nyugdíj visszaállítása az egyetlen számszerűsített intézkedés. Erről is írtam korábban. A legnagyobb gond, hogy ennek az intézkedésnek sincs túl sok köze a válsághelyzet kezeléséhez, hiszen nem a nyugdíjasok kerülnek most igazán nehéz helyzetbe, hanem azok, akik elvesztették a munkájukat, ráadásul a nyugdíjasok között sem célozza az alacsony nyugdíjból élőket. 

A többi intézkedéshez nem rendel számokat az anyag, és nem is igazán részletezi őket. Mindenesetre a normatív alapon járó támogatásokhoz való hozzáférés javítása, a támogatások kiterjesztése hasznos, de több elemzőnek is fájóan hiányzik, hogy a kormány nem próbálja kezelni a szociális válsághelyzetet, nem segít a legszegényebb családoknak. 

De hogy megy eddig a terv végrehajtása?

A prezentáció utolsó része arról szól, hogy eddig miként alakul a Gazdaságvédelmi Akcióterv megvalósítása. Az anyag készítői kiemelik, hogy a rendeletalkotás jól halad: grafikonnal is illusztrálják, hogy a szükséges kormányrendeletet igénylő intézkedések esetében a kormányrendeletek 88 százalékát május 8-ig megalkották.

A szükséges kormányrendeletet igénylő intézkedések esetében a kormányrendeletek 88 százalékát május 8-ig megalkották

Ahol viszont úgy tűnik, hogy valami nem működik annyira jól, az a munkahelyvédelmi bértámogatások területe. Május 8-ig 3953 cég igényelt bértámogatást, ami összesen 53 880 dolgozót érint. A teljes támogatási összeg ezeknek a cégeknek az esetében 8,7 milliárd forint. Az anyagból az is kiderül, hogy a cégek átlagosan a dolgozóik 27,51 százalékára kértek támogatást, ami havonta átlagosan 53 848 forintba kerül. Május 8-ig a beadott igénylések 6,8 százalékát bírálták el pozitívan, 2,2 százalékát pedig elutasították. Vagyis kevesebb mint 300 cég kapott eddig segítséget 600 millió forint értékben. Ez alapján ennek a programnak túl sok hatása eddig nem volt, és az érdeklődés sem túl nagy. Az anyagból kiderül az is, hogy a legtöbb érdeklődő cég mikrovállalkozás, és Budapesten, Pest, Fejér és Veszprém megyében van a legtöbb igénylő.

A munkahelyek védelmét célzó támogatások megyékre lebontva

Eközben az általános bértámogatás mellett kutatás-fejlesztési dolgozók béreinek támogatására is igényeltek 4,2 milliárd forintot. Itt tizedannyi (5892) érintett dolgozóra igényeltek fele annyi pénzt. Ennek az aránytalanságnak az oka, hogy az általános bértámogatás felső határa 112 ezer forint, a kutatás-fejlesztési bértámogatásé viszont 319 ezer forint. Az átlagos igényelt támogatás is több mint négyszer akkora ezen a területen, 236 ezer forint. Itt a mikrovállalkozások mellett sok kisvállalkozás is igényelt pénzt, és Budapest mellett Pest és Bács-Kiskun megyében volt a legtöbb igénylő. Ebben a programban sem történt eddig sok minden, a 376 beadott jelentkezésből csak néhány darabot bíráltak el május 8-ig. 

A kutatási-fejlesztési munkahelyek támogatása megyénként

A vállalati hitelprogramok sokkal jobban pörögnek, az anyag szerint 51 829 munkahelyet mentettek meg például a versenyképességi támogatásokkal. Különböző iparágakban 280 projektet támogatnak: 138 milliárd forint befektetésre 65 milliárd forint támogatást kértek a jelentkezők. Itt látszik az egész Gazdaságvédelmi Akcióterv egyik legnagyobb kockázata is: az eddigi legnagyobb pénzösszeget egy meglehetősen átláthatatlan elbírálás mellett működő támogatási programban költötték el. 

A szerző a Harvard Egyetem PhD-hallgatója, további cikkei a Qubiten itt olvashatók.

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: