Előremutató lépések vannak, de továbbra is hiányosnak tűnik a kormány gazdaságpolitikai válasza a koronavírus-válságra

A kormány az elmúlt napokban több lépésben jelentette be gazdaságpolitikai intézkedéseit. A szombati és hétfői bejelentéseket ebben a cikkben értékeltem. Most a kedden bejelentett lépésekről lesz szó. Néhány összefoglaló megállapítás: 

  • Úgy tűnik a kormány részben olyan lépéseket tesz, mint amiket rengeteg magyar közgazdász is javasolt, és amikről én is írtam az elmúlt hetekben a Qubiten rövidebb és hosszabb cikkekben. 

  • Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a magyar kormány a környező országokhoz képest lassabban és bátortalanabbul teszi meg ezeket a lépéseket. Hasonló, de erőteljesebb lépések történtek Csehországban, Romániában, Lengyelországban és más régiós országokban majdnem három héttel ezelőtt.

  • A javaslatok előremutatóak, de mivel a részletek sokszor hiányoznak, továbbra is bizonytalanságban tartják a cégeket és dolgozókat. A gazdaságpolitikai válaszba vetett bizalom önmagában is fontos a lépések sikeréhez.

  • Eddig viszonylag kevés közvetlen lépést tett a kormány a kialakuló szociális válság kezelésére, az igazán nehéz helyzetbe kerülők problémáinak enyhítésére. (Közvetetten közülük sokaknak, de egyáltalán nem mindenkinek és nem feltétlenül a legnehezebb helyzetben lévőknek segítettek korábban a törlesztési moratóriummal.)

  • Nem látszik, hogyan támogatják a munkájukat elvesztőket, a rekordrövid 3 hónapos álláskeresési járadék valószínűleg nem lesz elegendő. 

  • Eközben viszont regresszív intézkedésekre (pl. SZÉP-kártya bővítés, nagycsaládosok autóvásárlása) és a válsággal nem sok kapcsolatot mutató intézkedésekre (pl. 13. havi nyugdíj) találnak forrásokat.

  • Továbbra is érthetetlen, hogy miért beszélnek maximum 2,7 százalékos költségvetési hiányról. A 2020-as költségvetésbe 4 százalékos növekedés mellett terveztek 1 százalékos hiányt. Csak a gazdasági lassulás is 3 százalékos hiányt generálna, és még erre jönnének a gazdasági lépések költségei. Az MNB valamiért továbbra is 2-3 százalékos növekedést vizionál, miközben például Németországban 4,5-9 százalékos lehet a visszaesés.

  • Fontos lenne, hogy a költségvetési hiány terhére segítsük a gazdaságot. Valószínűleg egyébként részben ez is történik, csak nem őszinték a hiány mértékével kapcsolatban. 

Munkahelyek védelmére vonatkozó intézkedések

A bérgarancia egy formájaként a kormány bejelentette, hogy állami támogatást biztosít a rövidített munkaidőre. A leállás idejére eső bért az állam 70 százalékban átvállalja 3 hónapra. Azt szeretnék, ha a munkavállalók ebben az időszakban hasznos tevékenységet végeznének, illetve az is elhangzott, hogy akkor jár majd ez a támogatás, ha nem maradnak otthon. A bérgarancia jó irány, egybeesik a régió többi országában tett lépésekkel. Ugyanakkor nem világos, hogy mit jelent, hogy az emberek ne maradjanak otthon, és ez miért lenne jó. A járvány lassítása érdekében rövid távon éppen az lenne a fontos, hogy az emberek otthon üljenek. Továbbra sem világosak a részletek, például a javasolt plafon vagy a rövidített munkaidő és a hasznos tevékenység végzése mint fogalmak. Emiatt most elmegy egy csomó idő, mire a cégek megtudják, mire számíthatnak, pedig fontos lenne addig lépni, amíg nem építik le a dolgozókat. A gazdaságpolitika sikerességében nagyon fontos a bizalmi tényező: ha a cégek nem hisznek abban, hogy a kormány segít nekik, nem lesz sikeres a program. Egy másik problematikus eleme a bejelentésnek, hogy bonyolultnak tűnik a megvalósítás és az ellenőrzés (ezt a járási hivatalokhoz utalják), főleg a jelenlegi válsághelyzetben; nem látszik hogyan lehet majd gyorsan, átláthatóan, objektív feltételek mentén megvalósítani. 

A mérnöki, kutatás-fejlesztési dolgozóknál a kormány a következő 3 hónapban 40 százalékos bértámogatást biztosít, mert esetükben szerinte nem értelmezhető a rövidített munkaidő. Gyakorló kutatóként nem teljesen értem, mit takar, hogy nálunk nem értelmezhető a rövidített munkaidő (bár egyébként a rövidített munkaidő fogalmát sem tisztázta a kormány eddig). Én biztos, hogy tudok egy nap 6, 8 vagy 12 órát is dolgozni. Bár közgazdász vagyok, feltételezem, hogy villamosmérnök, építőmérnök és környezetmérnök kollégáim is képesek lennének erre. Nem látszik, hogy mi ennek a szektornak az a különleges tulajdonsága, ami miatt különleges elbírálás alá kell esnie egy elsődlegesen a munkahelyek védelmét célzó gazdaságpolitikai programban.  

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Július 1-től két százalékponttal csökkentik a szociális hozzájárulási adót. Ennek az intézkedésnek erősen kérdéses az időzítése (majd három hónap múlva), illetve a célzottsága, hiszen általános adócsökkentésről van szó. Általában is igaz (még általában adócsökkentés párti konzervatív közgazdászok szerint is), hogy a jelenlegi válságban az adócsökkentések nem a legjobb eszközt jelentik, mert nem segítenek azoknak, akik nem tudnak dolgozni a vírus miatt.

Emellett bejelentettek több adminisztratív könnyítést és egyszerűsítést is, például az adóbevallásoknál és az áfa-visszaigényléseknél. Nem hinném, hogy akad olyan ember, aki nem támogatja ezeket, teljesen függetlenül a koronavírus-válságtól. 

Átképzések és az egyetemi hallgatók támogatása

Bejelentették, hogy a vállalati leállások miatt online továbbképzéseket indítanak és „a vállalatnál éppen abban a pillanatban nem szükséges munkavállalókat” távoktatásban átképzik. Például informatikusokat képeznek majd, és a tandíj 95 százalékát  a költségvetés vállalja át. A munkahelyüket elvesztett munkavállalók 0 százalékos kamatozású diákhitelt kapnak. Az hogy növelik a magyar munkavállalók képzettségi szintjét, jó lépésnek tűnik. Mondjuk elnézve azt, hogy mi történik most éppen az iskolákban, nem világos, hogy ezt hogyan lehet értelmes időtávon, működőképes módon megvalósítani. Az én ismeretségi körömben például budapesti iskolákban tanító tanárok azt mondják, hogy jelenleg azért tartanak 40 perces órákat, mert a Zoom szoftver alapverziója egyszerre csak 40 percig ingyenes, az állam viszont nem fizeti ki nekik a korlátlan szoftverhasználat havi 5 ezer forintos költségét.

75 ezer olyan egyetemi hallgató fejezte be a tanulmányait, aki a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudta átvenni a diplomáját, náluk most eltekintenek a nyelvvizsga-kötelezettségtől, és megkapják a diplomájukat. A kormány ezt azzal indokolja, hogy a beinduló gazdaságnak több diplomásra lesz szüksége. Ez is olyan lépés, ami hasznosnak bizonyulhat. Az már másik kérdés, hogy a koronavírus mennyiben változtatta meg a munkaerőpiaci igényt ezekre a dolgozókra, tehát miért most teszik meg ezt a lépést. 

Turizmus és vállalati hitelprogramok

Mivel a turizmust érinti a legjobban a válság, az év végéig felfüggesztik az idegenforgalmi adót; június 30-ig 4 százalékra csökkentik a SZÉP kártya szociális hozzájárulási adóját; megemelik a SZÉP kártya határait is: a versenyszférában 800 ezer, a közszférában pedig 400 ezer forintra, és fejlesztési programok is indulnak – az ágazatra 600 milliárd forintot szánnak. Természetesen méltányolandó a turizmus nehéz helyzete, de nem biztos, hogy optimális egyetlen ágazat kiemelése. Egyrészt a turizmus mellett rengeteg más szektor is érintett, másrészt pedig nem világos, hogy ha komolyabb és elhúzódó gazdasági visszaesés lesz (ami szerintem várható), akkor nem lenne-e optimális a szektor részleges elengedése a szektor dolgozóinak támogatása mellett. Leegyszerűsítve: nem biztos, hogy mondjuk szállodafejlesztésben van most a legjobb helyen az adófizetők pénze, amikor jövőre valószínűleg kevesebben engedhetik meg majd maguknak a nyaralást. Ráadásul meglehetősen regresszív módon pumpálnak pénzt a szektorba, hiszen a SZÉP kártyából sokkal nagyobb arányban részesülnek a magas keresetű munkavállalók. Vagyis azért, hogy az emberek menjenek nyaralni, most főleg a jobb helyzetű munkavállalóknak  juttat több pénzt az állam, és általában azoknak, akiknek megmarad a munkahelyük. 

A kormány bejelentése szerint támogatják az egészségügyben jelenleg is zajló kutatásokat, és létrehozzák az Egészségipari Innovációs Ügynökséget. Ennek célja, hogy a hazai gyógyszergyárak termékei nagyobb arányban jelenjenek meg a hazai egészségügyben. Ezt részben az is motiválja, hogy mivel most egy egészségügyi válság van, úgy tűnik hasznos lenne, ha erősebb lenne ez az iparág Magyarországon. A magyar gyógyszergyártás nemzetközileg is sikeres, nagy hozzáadott értékű, tudásalapú iparág, szóval ezt támogatni jó ötletnek tűnik. 

További lépésként bejelentették, hogy tőkeprogramokat indítanak, hogy megvédjék a magyar vállalatokat „az ellenséges felvásárlásoktól”. Közel 2000 milliárd forint értékben teremtenek kedvezményes hiteleket kedvező kamatozási feltételek mellett; 500 milliárd forint értékben állami garanciát is biztosítanak, és átalakítják a Széchenyi tőkealap-kezelőt. Új alapokat is indítanak, lesz restrukturálási részalap. Ezek alapvetően kedvező lépések, ahogy azt előző cikkemben is kiemeltem. 

Szociális kedvezmények

A szociális kedvezmények között újra bejelentették, hogy 2021 februárjától fokozatosan visszaépítik a 13. havi nyugdíjat, amire 280 milliárdot biztosít a kormány. Itt nem világos, hogy pontosan milyen időtávra számítják ezt a költséget, mert a 2021 februárjában esedékes plusz egy heti nyugdíj a 2021-es költségvetést terheli majd 70 milliárd forinttal, és négy év alatt akkor kerül összesen 280 milliárd forintba, ha minden évben egyheti extra nyugdíjat adnak, négy év után pedig kivezetik a programot. Az igazi probléma, hogy ennek az intézkedésnek nincsen semmi köze a válság gazdasági vagy szociális kezeléséhez. Nem a nyugdíjasok kerülnek most igazán nehéz helyzetbe, ráadásul 2021 februárjában plusz egy heti nyugdíjat adni nem sokat segít a válságon. Emellett nem célzott, nem segíti kiemelten a rövid távon bekövetkező drágulás miatt gyorsan nehéz helyzetbe kerülő, alacsony nyugdíjban részesülő magyarokat.

A családi támogatások között meghosszabbítják a gyermekek otthongondozási díjára (GYOD) vonatkozó feltételeket: a jogosultság a veszélyhelyzet végét követő második hónap végéig nem szűnik meg és a családi pótlékra való jogosultság nem a 2019/2020-as tanév utolsó napjáig, hanem annak a hónapnak a végéig jár, amikor a veszélyhelyzet megszűnik. Ezek valamennyit segítenek a családoknak, de a családi pótlék 12 éve nem emelkedett, pedig a legnehezebb helyzetben lévő családok számára ez a jövedelemforrás jelentene segítséget, szemben a kormány által kedvelt családi adókedvezménnyel és családi otthonteremtési kedvezménnyel. Ezek a családok most a válság miatt tovább marginalizálódnak, és a kormány olyan sokat nem segít rajtuk. Eközben folytatódik a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye, az erre vonatkozó jogosultságot igazoló határozat nem hat hónap után jár le, hanem a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napon. Ez egy meglehetősen regresszív közpolitika, amely nem támogatja az igazán nehéz helyzetben lévő családokat.

A szerző a Harvard Egyetem PhD-hallgatója, további cikkei a Qubiten itt olvashatók.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: