A magyar kormány szombaton és hétfőn két részletben jelentette be gazdasági programjának újabb lépését, amelyet kedden további lépések követhetnek. Ebben a cikkben először az intézkedések forrás oldaláról, majd a magukról a bejelentett intézkedésekről írok pontonként. 

Elöljáróban néhány általánosabb megállapítás: 

• Úgy tűnik, hogy a kormány még mindig nem ismerte fel, hogy ebben a válságban kiemelten fontos az időtényező. Minél gyorsabban kell lépni, mielőtt munkahelyek további tömegei szűnnek meg. Ha elkezd szétesni a gazdasági háló (munkaadó-munkavállaló, beszállító-felvásárló kapcsolatok, stb.), borzasztóan költséges lesz újra összerakni.

• A kormány intézkedései nem célzottak és nem megfelelően időzitettek. Már bejelentettek egy 2021. februári nyugdíjemelést, de még mindig nem kaptak szinte semmilyen segitséget azok, akiknek ezekben a napokban már nem jön meg a fizetésük, de ételt kell venniük, számlákat kell fizetniük. 

• Forrásoldalon viszont egyes szektorokat és szervezeteket úgy terhelnek jelentős mértékben, megtervezett költségvetéseiket felboritva, hogy ebből valójában nem származik érdemi állami bevétel.

• A kormány intézkedései egyszerűen túl kis jelentőségűek. Bár konkrétumok nélkül nehéz pontos számításokat végezni, látszik, hogy viszonylag kis összegek repkednek, nem vetettek be olyan nehéztüzérséget, mint a környező országok.

• A kormány matekja nem nagyon látszik működni. Azt mondják, hogy ,a költségvetési hiányt 1 százalékról 2,7 százalékra emelik. Mivel a 2020-as költségvetésben 4 százalékos gazdasági növekedés mellett terveztek 1 százalékos hiányt, nem látszik, hogy egy gazdasági visszaesés mellett hogyan lehetne csak 2,7 százalékos a hiány. Csak a gazdasági lassulás kb. 3 százalékos hiányt generálna, és ehhez jönnének még elvileg a gazdaságpolitikai élénkítő lépések költségei.

• Egy ilyen helyzetben elhibázott stratégia a hiányra koncentrálni, pedig a politikai szempontok mellett feltehetően ez áll az intézkedések hátterében, Ehelyett sokkal magasabb költségvetési hiányt kellene futtatnunk, nem pedig főként csak költségvetési átcsoportosításokkal (önkormányzatoktól elvont pénz) és adóemelésekkel (bankok, kiskereskedelmi láncok adóztatása) forrást teremteni.

• Ha pedig költségvetési átcsoportosításokat végzünk, valószinűleg okosabb lenne gazdaságilag nem vagy lassan megtérülő vagy akár fehér elefántnak számító projektekből átcsoportosítani, de az elsődleges szempontnak a költségvetési hiány terhére történő gazdaságösztönzésnek kellene lennie. 

Az intézkedések forrásai

A kormány először a gazdasági intézkedések forrásait jelentette be szombaton. A megnevezett források a következők:

• a multinacionális kereskedelmi láncokat terhelő adókból 36 milliárd forint,

• a bankoktól 55 milliárd forint,

• önkormányzatoktól  átirányított gépjárműadóból 34 milliárd forint,

• a politikai pártok állami támogatásának ötven százalékos elvonásából 1,2 milliárd forint,

• védekezés központi tartaléka 378 milliárd forint.

Ez összesen 504,2 milliárd forint. A járványügyi alapban összesen 663 milliárd forint lesz, a maradék 158,8 milliárd forint forrását eddig nem nevezte meg a kormány.

A források biztosításának szerkezete több szempontból is furcsának, problematikusnak nevezhető. A nagy kiskereskedelmi láncokra újból kivetett különadó és a bankoktól való pénzelvonás valószínűleg a külföldiek adóztatásának politikai reflexén alapszik. Természetesen méltányolandó szempont, hogy igyekezzünk inkább tőkeerős cégeket terhelni, és őket is kérjük a járvány elleni harcban való részvételre. A kiskereskedelmi láncok esetében szintén felmerülhet szempontként, hogy mivel most senki nem tud például étterembe járni, az élelmiszerboltok jelentős forgalomnövekedéssel számolhatnak. Közgazdaságtani szempontból ugyanakkor nem tűnik jó ötletnek kivételezni a különböző szektorok között, ha nem muszáj (például a bankok mellett miért nem szállnak be a telekomcégek is?), és szintén hatékonytalan a szektorok közötti kivételezés (például a multinacionális bolthálózatok mellett a hazai tulajdonú bolthálózatok is ugyanolyan ,,nyertesei” lehetnek a helyzetnek). Az is furcsa, hogy az állam különböző intézkedései egymással ellentétes hatásúak. A Magyar Nemzeti Bank jelentős segítséget nyújt a bankoknak, miközben a kormány a bankoktól von el pénzt. A kormány kiemelt programokat indít a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a logisztika megsegítésére, de közben az élelmiszerüzletektől von el pénzt.  

Szabad szemmel láthatatlan

Az önkormányzatoktól a jelenlegi helyzetben furcsának tűnik pénzt elvonni, hiszen az önkormányzatoknak fontos szerepük van a járvány elleni védekezésben, ráadásul a gazdasági visszaesés miatt rengeteg bevételi forrásuk kiesik. Az önkormányzatok költségvetését tehát tovább boríthatja ez az elvonás. Ráadásul mivel az önkormányzatok is közfeladatokat látnak el, amelyekre már betervezték ezt az adóbevételt, ezzel az intézkedéssel a kormány vagy ezeknek a feladatoknak az ellátását kockáztatja, vagy, ha visszapótolja a pénzt, nem generál igazi forrást. Már az önkormányzatoktól elvont 34 milliárd forintos összeg is alacsony nemzetgazdasági léptékkel mérve, a politikai pártoktól elvont 1,2 milliárd forint viszont az államháztartás számára szabad szemmel láthatatlan. Ellenben ez is már megtervezett költségvetéseket borít majd fel. A Kereszténydemokrata Néppárt utolsó hozzáférhető pénzügyi beszámolója szerint például 2018-ban a párt 205,5 millió forintos bevételéből 168,8 millió forint származott állami támogatásból. Ebből most kiesik 84,4 millió forint, vagyis a párt bevételeinek 40 százaléka. Nem látszik, hogy gazdaságpolitikai szempontból miért érdemes néhány szervezetet ilyen mértékben terhelni, miközben az államháztartás számára nem jelent értékelhető pluszbevételt ez a pénz.

A bejelentett intézkedések

A kormány a következő öt gazdasági programot jelentette be: 

• munkahelyek megőrzése bértámogatással;

• munkahelyteremtés beruházások támogatásával;

• kiemelt ágazatok (turizmus, építőipar, logisztika, élelmiszeripar, mezőgazdaság, film- és a kreatívipar) támogatása;

• vállalatok finanszírozása kamat- és garanciatámogatott hitelekkel;

• család- és nyugdíjasvédelem (13. havi nyugdíj négy lépésben). 

A munkahelyek megőrzése érdekében indított program, amelynek keretében az állam készen áll arra, hogy átvállalják a munkaadóktól a bérköltségek egy részét, amit a kormány “a bértámogatásnak egy speciális magyar formájaként” jellemzett, előremutató lépés. Elvben egybeesik azzal, amiről én is többször írtam (itt, itt és itt) és ami számos közgazdász kollégám is támogat. A legnagyobb probléma, hogy még mindig nem tudja senki, hogy pontosan milyen intézkedést hoz a kormány. És itt látszik, hogy mennyire nem ismerik fel a döntéshozók a jelenlegi válságban borzasztó fontos időtényező jelentőségét. Ahogy három hete írtam: „a gazdaságpolitikának most kell üzenetet küldenie: maradj otthon, mert számíthatsz rá, hogy kapsz fizetést. Ne csökkentsd a fogyasztásodat a kelleténél jobban, mert tovább jár majd a munkanélküli segély. Ne építsd le a munkavállalókat, mert pénzt kapsz tőlünk, és az állam fizeti a fizetésüket vagy annak egy részét, a cégedet pedig kamatmentesen hitelezzük.” Mindez azért lenne fontos, mert minél később teszi meg ezeket a lépéseket a kormány, annál nagyobb lesz a felbomló gazdasági kapcsolatok miatti kár. 

Budapest-Belgrád-Paks

A munkahelyteremtésre elindított 450 milliárdos beruházás támogatási program is jó lépés lehet. Ebben az esetben is furcsa, hogy semmilyen konkrétum nem derült ki a kormány bejelentéséből. Emellett elég nagy kockázat, hogy a kormány nem mindig értelmes beruházásokat támogat. Az elemzők szerint teljesen értelmetlen például a 750 milliárdos Budapest-Belgrád vasút, de például a Paks 2 projekt gazdasági racionalitása is erősen vitatható. A Budapest-Belgrád vasút is jóval többe kerül, mint 450 milliárd forint, Paks 2 pedig a sokszorosába - ebből az is látszik, mire lehet elég 450 milliárd forint beruházás a gazdaság újraindítása szempontjából. 

A kiemelt ágazatok (turizmus, egészségipar, élelmiszeripar, mezőgazdaság, építőipar, logisztika, közlekedés, film- és kreatív ipar) támogatása valószínűleg fontos lépés lehet, ha objektív és átgondolt szempontokat alkalmaznak. Nyilván az olyan stratégiai ágazatokat, amikre az ország ellátásához van szükség (pl. egészségügyi eszközök gyártása, logisztika, élelmiszeripar) mindenképpen meg kell erősíteni, ha maguktól nem tudnak biztosan talpon maradni. Mondjuk az, hogy egyszerre vet ki a kormány plusz adót egyes bolthálózatokra és támogatja az élelmiszeripart, a logisztikát és a mezőgazdaságot kiemelten, némileg ellentmondásosnak tűnik. Az pedig már nem triviális, hogy például a turizmus mennyire marad életképes középtávon egy jelentős gazdasági visszaesés esetén. Ha egyáltalán lehetséges, fontos lenne elkülöníteni azokat a szektorokat, ahol csak a társadalmi távolságtartás miatti rövidtávú leállás okoz gondokat egyébként teljesen életképes cégeknél (pl. egy étterem vagy színház) és azokat, amelyeknél a gazdasági visszaesés olyan középtávú károkat okoz, hogy már nem biztos hogy optimális pénzt önteni beléjük (ilyen lehet például a turizmus egy része). Emellett a nehéz helyzetbe kerülő dolgozókat természetesen mindenképpen meg kell segíteni. 

A nehéz helyzetbe kerülő vállalatok finanszírozása kamat- és garanciatámogatott hitelekkel több mint 2 ezer milliárd forint értékben jó lépés, főleg akkor, ha objektív szempontokat alkalmaznak az elbírálásnál.

A család- és nyugdíjasvédelmi program teljesen értelmezhetetlen szociális és gazdasági szempontból. Egyrészt a nyugdíjasok az a réteg, amelynek továbbra is biztosított a minimális megélhetése, hiszen nem ők veszítik el a munkájukat. Másrészt ez egy borzasztóan rosszul célzott intézkedés, hiszen az is kap pénzt, akinek 100 ezer forint a nyugdíja, és az is akinek 300 ezer. Ehelyett valamilyen minimumjövedelem-programban és minimálnyugdíj-emeléssel lenne értelme megsegíteni a legnehezebb helyzetben lévő nyugdíjasokat. Ennek az intézkedésnek ráadásul 2021. februárjában, tehát feltehetően a járvány után lesz bármilyen hatása.

A szerző a Harvard Egyetem PhD-hallgatója, további cikkei a Qubiten itt olvashatók.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás

link Forrás