Az először három éve meghirdetett, államilag finanszírozott programozó és rendszertesztelő képzést nyújtó kormányprogram három év alatt sem forrott ki annyira, hogy a jövő informatikusainak meghirdetett online képzés felvételijét le tudják zavarni a világhálón.
Kína-ügyi és oktatáspolitikai szakértők szerint a kommunista párt iránt elkötelezett Fudan megadhatja a kegyelemdöfést a romokban lévő magyar felsőoktatásnak. A budapesti campus 2024-es nyitása körül még sok a kérdés, de annyi szinte biztos, hogy a Fudan a diákok és a tanárok jó részét is elszipkázza majd a rövid pórázon tartott magyar felsőoktatási intézményektől.
Az ITM egy olyan új rendszer alapján változtatta meg utólag a legfontosabb alapkutatási pályázat, az OTKA nyerteseinek szakmai zsűrik által meghatározott sorrendjét, ami eddig ismeretlen mérőszámok alapján listázza a pályázókat. Több száz kutató tiltakozik a tudományos autonómiát veszélyeztető döntés ellen, de az új rendszert meghonosító Győrffy Balázs szerint az OTKA bírálóinak előre bemutatták a módszert, amely időt spórol a tudósoknak, így forradalmasítja az elavult bírálati folyamatot.
A Qubit birtokába jutott, angol nyelvű prezentációból kiderül, hogy a meglévő munkahelyek védelmére nem költ túl sok pénzt a kormány, inkább új munkahelyek létrehozására és befektetések támogatására helyezi a hangsúlyt. A magyar kormány kedden mutatta be az európai országok nagyköveteinek, hogyan igyekszik megmenteni a gazdaságot a járványhelyzet hatásaitól.
Hiába küzdött egy éven át a Magyar Tudományos Akadémia, a sorsát nem kerülhette el. Az Országgyűlés kormánypárti többsége kedden megszavazta az akadémiai kutatóhálózat és az akadémiai vagyon térítésmentes rekvirálását. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma délután tiltakozik.
Az Index megszerezte a Palkovics-tervet, aminek alapján augusztus 1-től gyakorlatilag államosítják a Magyar Tudományos Akadémiát.
A Magyar Tudományos Akadémia 191. ma kezdődött közgyűlése nem fogadta el, hogy a kormány kiszervezze alóla a kutatóhálózatát. Az akadémikusok csak abba mentek bele, hogy egy új, egyharmad részben a kormány delegáltjaiból álló testület irányítsa az intézeteket.
Az MTA vezetősége a múlt héten bejelentte: tudomásul veszi az innovációs miniszter ultimátumát. Fábri György tudományfilozófus szerint ez maga után vonhatja, hogy elengedik a bölcsészkutatók kezét. Prószéky Gábor nyelvészprofesszor szerint ugyanakkor a tudomásul vétel nem jelent elfogadást.
Az MTA fizikusai aggódtak, hogy a tudományfinanszírozás alapköltségeit nyirbálnák meg miatta, így elsöprő többséggel leszavazták, hogy a Mátrában épüljön meg az évszázad tudományos berendezése. A gravitációshullám-detektor megépítését ugyanakkor elengedhetetlennek látják, és szívesen részt vennének a munkálatokban, csak máshol.
A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési határozata szerint az akadémiai kutatóhálózat nem pályázik az új tudományfinanszírozási rendszerben, amíg érdemi egyeztetés nem történik az akadémiai intézmények sorsáról. A kutatók fizetése áprilisig elvileg biztosított, a kutatások sorsa bizonytalan.
Az MTA elnöke hosszú esszében magyarázza, miért fontos a tudományterületek belső logikájából fakadó alapkutatások állami finanszírozása. A magyar kormány a múlt héten lesöpörte az asztalról az akadémia vezetőségének a kutatások finanszírozására vonatkozó alternatív javaslatait.
„Kismértékű közeledés történt” az MTA és kormány tárgyalásain, de a lényeg változatlan. Közben az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége nyílt levélben fordult a magyar miniszterhez, kiállva a tudomány autonómiája és pénzügyi függetlensége mellett.