A Szellemflotta korábbi erőfeszítései arra irányultak, hogy a robothajók képesek legyenek emberi beavatkozás nélkül küldetéseket teljesíteni. A rakétakilövés az első arra utaló jel, hogy a robothajókat fegyverekkel is ellátják.
Az USA haditengerészete csak összezavarni szeretné ellenségeit a nem halálos hangfegyverrel, de innen már csak egy lépés a mikrohullámú fegyverkezés, ami a rejtélyes betegségekkel járó Havanna-szindrómát is okozza.
A Taktikai Ultrarövid Impulzusú Harci Lézer elnevezésű fegyverrendszer egymilliószor erősebb lehet bármilyen létező lézerfegyvernél, mivel a sci-fikben látottakhoz hasonlóan rövid impulzusokban bocsátaná ki a lézersugarakat.
A mesterséges intelligencián alapuló harci eszközök döntéshozatali ideje jóval rövidebb mint az embereké, ráadásul a gépek egyszerre jóval több dologra képesek koncentrálni mint a valódi bakák, ráadásul fáradhatatlanok, állítja az Egyesült Államok hadseregének fejlesztésekért felelős parancsnokságát vezető tábornok.
Egy titokzatos feltaláló olyan kísérleteken dolgozott a haditengerészetnek, amelyek során a fizika törvényeit meghazudtoló eszközök fejlesztésén dolgozott – többek között olyan téridő-módosító fegyveren, amihez képest egy hidrogénbomba egy petárdához hasonlított volna.
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy az USA kubai nagykövetségén tapasztalt rejtélyes tüneteket mikrohullámú támadás okozta. Bár a technológiát ma számos ország alkalmazza radarokban és elhárító fegyverekben, egy kis kreativitással emberek ellen is fordítható.
Szeptember 21-én, az ENSZ nemzetközi békenapján a koronavírus elleni harc mellett egy másik, egyre aktuálisabb problémáról is meg kell emlékezni: a távolságtartást a katonai szervezetek is erőltetik, így teret nyerhetnek a halálos autonóm fegyverek. Ezek technológiai alapjait az egyetemeken fektetik le, sokszor a hallgatók és kutatók tudta nélkül.
A mesterséges intelligenciával rendelkező, emberi felügyelet nélkül támadni képes fegyverek előzetes tiltása mellett érvel az a jelentés, amelyet az Állítsuk meg a gyilkos robotokat nevű kampány magyar aktivistái az egyetemeken és a parlamentben is terjesztenek majd.
A képzelt szituációban Oroszország megtámadott egy európai NATO-tagállamot, az USA pedig atomfegyverrel vágott vissza. A Pentagon a következő évtizedekben több mint egybillió dollárra számít a nukleáris fegyverkezésben.
Az USA védelmi minisztériuma visszavonna egy 2014-es moratóriumot, hogy újra bevethesse a taposóaknákat a világ bármely pontján. Az évente több ezer civil halálát okozó aknák tiltásáról szóló ottawai egyezményt 164 ország írta alá 1997-ben.
A mesterséges intelligencia vezérelte, önhatalmú fegyverek fejlesztése mára valós fenyegetéssé vált, a gyilkos robotok betiltásáért küzdő kampány magyar aktivistái most a 14 és 23 év közötti fiatalok véleményére kíváncsiak az ügyben. Kérdőív a cikkben!
Egy friss jelentés szerint a világ legnagyobb fegyvergyártó cégei még mindig nem vállalták nyilvánosan, hogy tartózkodnak a halálos autonóm rendszerek gyártásától, és az 50 vizsgált cég közül csak 4 nevezhető biztonságosnak.
Íme az az 50 cég, amely technológiai fejlesztéseivel és katonai szerződéseivel a legnagyobb veszélyt jelentheti a gyilkos robotok megalkotásában. A Google a legtisztább, az Intel aranyos drónhadserege a legijesztőbb.
Az Egyesült Államok hadserege olyan technika kifejlesztésén dolgozik, amely akár több száz mérföldről is képes parancsokat közvetíteni. Rossz helyen kolbászoló civilek, tüntetők ráncba szedésére is alkalmas lesz, de akár parancsot is sugározhatnak vele.
Már több mint 30 ország és az ENSZ főtitkára is kinyilatkoztatta, hogy az autonóm halálos fegyvereket még azelőtt be kellene tiltani, hogy hadrendbe állítanák őket. De be lehet tiltani valamit, ami még nem is létezik? Erről beszéltek a Campaign to Stop Killer Robots mozgalom hazai képviselői csütörtökön a CEU-n.
Több mint 2400 mesterséges intelligenciával foglalkozó kutató ígérte meg a gyilkos robotoktól való tartózkodást. Az ENSZ augusztusban tárgyal a tiltásukról.
A 2012-es Sandy Hook iskolai mészárlás után milliószámra vásárolták a fegyvereket Amerikában, így aztán legalább kétszer annyian haltak meg a következő hónapokban, mint a tömeggyilkosságban.