1996-os szintre lassítja a megújuló energiaforrások térnyerését a járvány Európában

A COVID-19 járvány miatt megtorpan a megújuló energiaforrások térnyerése a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss jelentése szerint. A nemzetközi szervezet tavaly az addigi tendenciák fényében még a megújulóenergia-kapacitás bővülésének 7 százalékos éves növekedését várta, ehhez képest a 2019-ben realizált eredményhez képest az IEA 13 százalékos visszaeséssel kalkulál 2020-ra. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a szektor idén az elvárt teljesítménynél 20 százalékkal alacsonyabb eredményt produkál.

A megújuló energiaforrások iránti kereslet az ezredforduló óta egyébként töretlenül fölfelé ívelt. Az IEA szerint a visszaesés hátterében az ipari ellátórendszer akadozása, valamint a finanszírozás nehézségei állnak – ennek oka pedig a COVID-19-járvány nyomán bevezetett járványügyi intézkedésekben keresendő. Tovább rontanak a helyzeten a szabályozási környezet és a világpiac működésének ugyancsak a járványügyi megszorítások miatt fellépő bizonytalanságai. 

Az ügynökség előrejelzései szerint Európában a világ többi részénél várhatóan jelentősebb lesz a visszaesés, itt akár a harmadával, az utoljára 1996-ban tapasztalt szintre is visszaeshet a tiszta energiaforrások százalékarányos növekedése. 

Faith Birol, az IEA vezérigazgatója elsősorban a kormányok felelősségét hangsúlyozta, mert szerinte a megújuló energia költségeinek a csökkentése önmagában nem fogja kihúzni a szektort a jelenlegi válságából. Birol szerint ahhoz, hogy a zöldenergia-beruházások 2021-re új erőre kapjanak, a kormányoknak közvetlenül kell támogatniuk a megújuló energiára alapozó projekteket. 

Kérdés azonban, hogy a gazdaságokat amúgy is jó eséllyel gúzsba kötő visszaesés mellett ez mikor következhet be, és milyen mértékű lehet. Mint arról korábban a Qubiten is hírt adtunk, félő, hogy miután a megújuló energiaforrásokra való átállás még mindig meglehetősen költséges, a kőolaj ára pedig folyamatosan zuhan, jóval kisebb lehet a politikai és a gazdasági akarat a váltásra. A klímavédelmi célok ráadásul az átlagemberek szemében is jelentősen leértékelődhetnek, ha a mindennapos megélhetésük forog veszélyben.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: