Stagnált az energiaszektor kibocsátása tavaly, miközben a gazdaság növekedett

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

2019-ben az energiaszektor körülbelül 33 gigatonnányi szén-dioxidot juttatott a légkörbe, ugyanannyit, mint tavalyelőtt – derült ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) kedden kiadott jelentéséből. Ez azt jelenti, hogy a két előző év növekedése után megtorpant a kibocsátás, és az IEA kimutatása szerint mindemellett a globális gazdaság 3 százalékos növekedést tudott felmutatni.

A jelentés a fejlett gazdaságokban egyre népszerűbb megújuló energiaforrásoknak tulajdonítja a stagnálást, az Egyesült Államokban és az Európai Unióban egyre nagyobb teret nyer napelem és a szélturbina. Japánban és Koreában az atomerőművek váltják ki a szenet, a kibocsátás ezeken a területeken is csökken. 

A fejlődő országokban változatlan népszerűségnek örvend a szén, itt a továbbiakban a kibocsátás növekedésére számítanak. A jelentés csak az energiaszektort vizsgálta, így a többi kibocsátóról most nincs adat. Az alább megosztott részletes ábrából kiderül, hogy míg a narancssárgával jelzett fejlett gazdaságokban a 2018-as 11,7 gigatonnáról 2019-re 11,3 gigatonnára csökkent az energiaszektor kibocsátása, ugyanebben az időszakban a fejlődő országokban 21,6-ról 22 gigatonnára nőtt.  

Látható az is, hogy korábban is előfordult stagnálás, például a 2014–2016-os időszakban, és látható visszaesés is, igaz, hogy az a 2009-es gazdasági válsággal magyarázható.

A jelentésben arra is felhívják a figyelmet: hiába hangzik jól, hogy ha nem is javult, legalább nem romlott a helyzet; ahhoz, hogy tartani lehessen a globális klímacélt, a 2 Celsius-fok alatti felmelegedést, az emisszió 25 százalékos csökkentésére van szükség még ebben az évtizedben. 

Eddig alig történt valami

A klímakatasztrófa elkerüléséhez az ENSZ szerint a gazdaságnak 2070-re el kell érnie a zéró emissziót, 2030-ra pedig a jelenlegi kibocsátás felét. A tervek szerint így tartható lenne az 1,5 fokos felmelegedés: ez magában is aggasztó körülményeket hoz magával, de talán valamennyivel kevésbé pusztítóakat, mint a 2 fokos növekedés. 

Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára tavaly év végén figyelmeztetett arra, hogy a kitűzött csökkentésekben gyakorlatilag semmilyen előrelépés nem történt. A legnagyobb felelősség a fejlett országokat terheli: a gazdag országoknak jóval nagyobb mértékben kell csökkenteniük emissziójukat, mint a fejlődőknek, ahol erre anyagi okok miatt kevesebb mód adódik. 

A kibocsátás csökkentése lesz az ENSZ 2020-as klímacsúcsának legfőbb témája, a szakemberek szerint az emisszió visszaszorításához mindeddig példátlan nemzetközi összefogásra lenne szükség.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: