Stagnált az energiaszektor kibocsátása tavaly, miközben a gazdaság növekedett
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
2019-ben az energiaszektor körülbelül 33 gigatonnányi szén-dioxidot juttatott a légkörbe, ugyanannyit, mint tavalyelőtt – derült ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) kedden kiadott jelentéséből. Ez azt jelenti, hogy a két előző év növekedése után megtorpant a kibocsátás, és az IEA kimutatása szerint mindemellett a globális gazdaság 3 százalékos növekedést tudott felmutatni.
A jelentés a fejlett gazdaságokban egyre népszerűbb megújuló energiaforrásoknak tulajdonítja a stagnálást, az Egyesült Államokban és az Európai Unióban egyre nagyobb teret nyer napelem és a szélturbina. Japánban és Koreában az atomerőművek váltják ki a szenet, a kibocsátás ezeken a területeken is csökken.
A fejlődő országokban változatlan népszerűségnek örvend a szén, itt a továbbiakban a kibocsátás növekedésére számítanak. A jelentés csak az energiaszektort vizsgálta, így a többi kibocsátóról most nincs adat. Az alább megosztott részletes ábrából kiderül, hogy míg a narancssárgával jelzett fejlett gazdaságokban a 2018-as 11,7 gigatonnáról 2019-re 11,3 gigatonnára csökkent az energiaszektor kibocsátása, ugyanebben az időszakban a fejlődő országokban 21,6-ról 22 gigatonnára nőtt.
Látható az is, hogy korábban is előfordult stagnálás, például a 2014–2016-os időszakban, és látható visszaesés is, igaz, hogy az a 2009-es gazdasági válsággal magyarázható.
A jelentésben arra is felhívják a figyelmet: hiába hangzik jól, hogy ha nem is javult, legalább nem romlott a helyzet; ahhoz, hogy tartani lehessen a globális klímacélt, a 2 Celsius-fok alatti felmelegedést, az emisszió 25 százalékos csökkentésére van szükség még ebben az évtizedben.
Eddig alig történt valami
A klímakatasztrófa elkerüléséhez az ENSZ szerint a gazdaságnak 2070-re el kell érnie a zéró emissziót, 2030-ra pedig a jelenlegi kibocsátás felét. A tervek szerint így tartható lenne az 1,5 fokos felmelegedés: ez magában is aggasztó körülményeket hoz magával, de talán valamennyivel kevésbé pusztítóakat, mint a 2 fokos növekedés.
Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára tavaly év végén figyelmeztetett arra, hogy a kitűzött csökkentésekben gyakorlatilag semmilyen előrelépés nem történt. A legnagyobb felelősség a fejlett országokat terheli: a gazdag országoknak jóval nagyobb mértékben kell csökkenteniük emissziójukat, mint a fejlődőknek, ahol erre anyagi okok miatt kevesebb mód adódik.
A kibocsátás csökkentése lesz az ENSZ 2020-as klímacsúcsának legfőbb témája, a szakemberek szerint az emisszió visszaszorításához mindeddig példátlan nemzetközi összefogásra lenne szükség.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Új ENSZ-jelentés: Nagyjából elbuktuk a klímaváltozás elleni harcot
Már jövőre több mint 7 százalékkal csökkennie kellene a CO2-kibocsátásnak, ami egyelőre töretlenül nő. Mivel ez gyakorlatilag lehetetlen, a másfél fokos felmelegedési cél végképp elúszni látszik.
Íme 30 nagyváros, ahol már csökken a szén-dioxid-kibocsátás
Koppenhágának egészen elképesztő mértékben, 61 százalékkal sikerült visszafognia a kibocsátást, de a hatékonyan zöldülő városok között van Athén és Varsó is.
A párizsi egyezmény a legjobb esetben is alkalmatlan a klímacélok elérésére
A Barcelonai Egyetem friss kutatása szerint az egyezmény a legjobb esetben is fölösleges, mert nem átlátható, ha pedig az egyes országok vállalásait nézzük, sehogy sem jön ki a matek, nem teljesül a kitűzött 2 fokos cél betartása.
