Az amerikai Energiaügyi Minisztérium Oak Ridge Nemzeti Laboratóriumának kutatócsoportja 3D-nyomtatással készült atomreaktormagot tervezett.

A reaktor működőképes, de még finomítgatják, 2023-ban tervezik szolgálatba állítani. Az új technológiával épült atomreaktormag 21. századi anyagokból épül, és beépített érzékelők és kontrollpanelek gondoskodnak a biztonságos működéséről.

A tervezett élesítésig hátralévő 3 évet a Kurt Terrani atom- és anyagtudós vezette kutatócsoport arra használja, hogy mesterséges intelligencia segítségével finomhangolja a prototípust, így növelve a megbízhatóságát és a hatékonyságát.

A formabontó megoldásról Thomas Zacharia, a kutatóközpont igazgatója azt mondta, hogy az 1950-es, 1960-as években kidolgozott módszertanra, nyersanyagokra és technológiára erősen alapozó atomenergia-iparág fejlődését az elavult eljárások nemcsak lassították, hanem elsősorban ezek miatt nem sikerült az atomenergia árát csökkenteni az utóbbi 5-6 évtizedben. A magas költségek pedig oda vezettek, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt 20 évben egyetlen atomreaktor épült.

Így készül a nyomtatott atomreaktormag:

Terrani szerint a hagyományos atomreaktor-építés leginkább idő- és pénzigényes része az egyes alkatrészek minőségbiztosítási eljárása. Mint azt a szakember a Wired magazinnak elmondta, ha bárki atomerőművet akarna építeni, a szóban forgó hivatali procedúra akár egy évtizedig is eltarthat és dollármilliárdokat emészthet fel csupán azért, mert minden egyes új alkatrészt már működő tesztreaktorokban validálnak, egyesével. Az idejétmúlt minőségbiztosítási eljárásnál a mesterséges intelligencia Terrani szerint nemcsak idő-, de költséghatékonyabban is el tudja végezni ugyanazt a munkát.

A gázhűtésű reaktor az Oak Ridge-ben az 1940-es évek elején épült, grafitmaggal működő atomreaktor 21. századi modern változata. Miközben az atomenergia hőskorában épült egykori reaktort röpke 9 hónap alatt hozták a semmiből üzemképes állapotba, az Egyesült Államokban pillanatnyilag épülő egyetlen új reaktor beüzemelési idejét a legoptimistább becslések is 12 évvel későbbre, vagyis 2032-re tippelik. Terrani szerint a 3D-nyomtatás, a mesterséges intelligencia és más 21. századi megoldások jelentősen lerövidíthetik ezt az indokolatlanul hosszú időt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Környezetvédő vs. atomtudós: Biztonságos az atomenergia?

Bodnár Zsolt tudomány 2019. július 17.

Elég szigorúak a paksi biztonsági előírások? Mennyire lehet Csernobilhoz kötni az egyes betegségeket? Tényleg visszaszállítják Oroszországba a radioaktív hulladékot Paksról? A kék sarokban Zagyvai Péter, az MTA atomkutatója, a zöld sarokban Perger András, a Greenpeace szakértője.

Hiába titkolózott Oroszország, most már biztos, hogy onnan indult útnak két éve egy hatalmas nukleáris felhő

Balázs Zsuzsanna tudomány 2019. július 30.

Kitartóan tagadták, most mégis kiderült, hogy egy oroszországi nukleáris üzemből származott az a ruténiumfelhő, amely 2017 végén szétterjedt Európa felett. Nem ez az első eset, hogy az orosz hatóságok nukleáris baleset ügyében titkolóznak.

Bezárják a hírhedt Three Mile Island-i atomerőmű még működő reaktorblokkját

Balázs Zsuzsanna gazdaság 2019. szeptember 23.

Az 1979-es nukleáris balesetről elhíresült Three Mile Island-i atomerőműnek múlt hét péntekig még volt egy működő reaktorblokkja. Az Exelon most végleg bezárta, példáját mások is követhetik.