Mennyit látott a mozgásunkból az elmúlt három hónapban a Google, amelynek operációs rendszerét, az Androidot a mobiltelefon-tulajdonosok túlnyomó többsége, nagyjából 85 százaléka használja Magyarországon, de az alkalmazások révén még az iPhone-felhasználók hollétét is képes követni? Többet mozogtunk-e a május 18-án, hétfőn bejelentett nyitás előtt, mint más országok, más megyék, más városok lakói?

Ahogy korábban írtuk, a Google azt számolja, hányszor látogatott egy-egy telefon, és vele egy-egy telefonhordozó tulajdonos olyan helyszínekre, amit be tud sorolni olyan kategóriákba, mint „park”, „közlekedési csomópont” vagy „munkahely”. Mivel saját otthonában majdnem mindenki tartózkodik, ezért ott azt számolják, mennyi időt tölt az átlagos telefon odahaza. A friss adatokat az idei év első öt hetéhez viszonyítják, kicsit igazítva egyéb ünnepekre és a hétvégékre. (A déli féltekén például ezért nőtt még februárban a munkahelyi látogatások száma, ahogy visszatértek az emberek a nyári vakációból.) Némi óvatosságra tehát szükség van az adatok értelmezésekor, hátha néhol már januárban is olyan sokat voltak otthon, hogy annál már most sincsenek többet, vagy talán néhány világvárosban a Google pontosabban meg tudja különböztetni a szórakozóhelyeket a gyógyszertáraktól, mint a falusi kisboltot egy lakóháztól.

Először is nézzük, volt-e olyan óvatos Budapest, mint a járvány által leginkább érintett nyugati városok. A húsvéti és május 1-i kilengések ellenére is látványos, hogy a budapestiek még tudták volna fokozni az óvintézkedéseket a vesztegzár idején. Talán csak Párizs lazított a múlt héten akkorát, ami felért a Budapesten akkor még érvényben lévő előírások szigorával.

Budapest és a járvány által leginkább sújtott városok

(A színes pöttyökre klikkelve az egyes görbék megjelenítése ki-bekapcsolható.)

A magyar megyéket egymással összevetve azonban továbbra is az a kép rajzolódik ki, hogy a budapestiek munkanapokon még mindig 20 százalékkal több időt töltöttek otthon, mint januárban, míg vidéken a kijárási tilalom feloldása után ez az arány inkább 9-15 százalékos volt.

Budapest és a vidék

Nagy rejtély, hogy a Kárpát-medence olvasztótégelyében hogyan nem szabadult el jobban a járvány, de ebben talán a korai és drasztikus lezárásoknak is lehetett szerepük. Mindenesetre talán a szomszédos országokkal a legjobban összevethetőek az adataink, és az látszik, hogy a karantén első nyolc hete alatt a magyarok mentek a legtöbbet vásárolni vagy szórakozni (az élelmiszerboltokat és a gyógyszertárakat nem is számolja a Google a kiskereskedelmi és rekreációs kategóriába.) Sok helyen beindult egyfajta lassú nyitás, de Magyarország így is az élbolyban maradt.

Magyarország és a szomszédos országok

A nők vezette országok sikeresebbek a válság kezelésében is, és néhányukban a múlt héten már többen tértek vissza a munkahelyükre, mint nálunk. Közülük Belgium maradt csak óvatos.

Magyarország és a nők által vezetett országok

A tekintélyelvű rezsimek állítólag kedveznek a rendfenntartásnak, és sok ilyen országban valóban jóval jobban is esett a kiskereskedelmi forgalom, mint a hibrid berendezkedésű Magyarországon. A brazil járvány terjedése ettől még nem sok jóval kecsegtet az északi félteke őszi időszakára sem. És persze van olyan ország, mint Fehéroroszország, amelynek újraválasztásra készülő elnöke és állambiztonsági szerve, a KGB tudna rendet tartani, csak nem akar.

Magyarország és a tekintélyelvű rezsimek

Kapcsolódó cikk a Qubiten: