Jó ideje csökken Magyarországon az emberölések gyakorisága, de 2020 fordulatot hozott. Budapesten több embert öltek meg januártól májusig, mint 2016-ban egész évben, és az országos adatok sem sokkal kedvezőbbek. Mindez összefügghet a koronavírus-válság és a karantén miatti feszültséggel, illetve a fokozódó családon belüli erőszakkal, de nehéz dolga van annak, aki ezt bizonyítani akarja.
A maradjotthonka, a maszkdivat, a járványszett és a maszkot is magába foglaló trikini jellemzi leginkább a koronasikket! A home office-ban töltött napot feldobhatja a karanténkovászolás, az esti karantorna után pedig jöhet a karantinivel kísért covideo-party. Veszelszki Ágnes nyelvész szótárba rendezte a járvány alatt létrejött új szavakat.
„A külvilág vonzott és frusztrált is egyszerre. Bármikor elhagytam az otthonomat, szinte azonnal visszavágytam, amikor visszaértem, meg újra ki” – mondja a fotós, akinek diplomaprojektjét beválogatták a New York-i International Center of Photography COVID-19 krízist feldolgozó, hamarosan nyíló kiállítására.
A járvány időszakában súlyosbodtak a nemek közötti egyenlőtlenségek a láthatatlan és a fizetetlen háztartási munka terén egy friss szociológiai kutatás szerint. A dolgozó anyák prioritásainak élén a gyerekek álltak, a keresőmunka éjszakai, hajnali vagy hétvégi feladattá vált. Ehhez képest a házas- vagy élettársuk élete sokkal kevésbé változott.
Az addiktológusok a karantén alatt sem hagyták magukra az alkohol- és drogfüggőket, de a betegekkel együtt alkalmazkodniuk kellett a megváltozott helyzethez. Az online kapcsolattartás a technológiai problémákon túl annyira bevált a felépülőknek, hogy a korlátozások feloldása után hosszabb távon is alkalmazni fogják ezt a módszert.
A vadállatok vadonbeli mozgását és viselkedését kutató etológusok és ökológusok szerint az új koronavírus kiváltotta pandémia soha vissza nem térő alkalom arra, hogy részletesen elemezni lehessen az emberi tevékenység és az állatvilág viszonyrendszerét.
Két brit kutatás is aggasztó megállapításokat tett a kényszerű távoktatás eredményeiről: az országban kétmillióan lehetnek azok a gyerekek, akiknek a karantén hosszú és unalmas vakáció volt csupán. Magyarországon becslések szerint százezren lehetnek a kimaradó gyerekek, és az oktatási egyenlőtlenség is tovább nőtt a járvány kezdete óta.
A hosszú bezártság és a szülők feszültsége óhatatlanul hatást gyakorolt a családban élő gyerekekre is. Különösen az óvodásokra, akik a körülöttük zajló események mögötti indokokat még nem képesek kognitív szinten feldolgozni. A gyerekkori szorongásban még nagyobb szerepet játszik a környezet, mint a gének, így a szülők sokat segíthetnek a helyes megküzdési minták átadásával.
Kifejezetten irracionálisnak tűnhet, hogy a járványnak egy látszólag súlyosabb szakaszában feloldjuk azokat a korlátozásokat, amiket a járvány sokkal enyhébb szakaszában vezettünk be. Mi a magyarázat?
Egyetemközi összefogással indult az Earth Project nevű brit kezdeményezés, amely a karantén idején megjelenő városi vadakról szóló beszámolókat gyűjti szerte a világból.
Egészen speciális kommunikációt és mentális állapotot igényel, hogy az ember egyedül ül egy szobában, és egy képernyőn keresztül próbálja a nézeteit közelebb hozni a többiekéhez. Kipróbáltuk a 2018 óta olajozottan működő városligeti Street Training internetes változatát, és levontuk a tanulságokat.
A globális mobilitási adatokból jól látszik, hogy a budapestiek többet maradtak otthon a karantén alatt januárhoz képest, mint a vidékiek, de más országokhoz és nagyvárosokhoz viszonyítva nem kiemelkedő a magyar óvatosság. A tavasz előrehaladtával fokozódott a mozgás is.
Összesen több mint 80 százalék azoknak az aránya, akik kifejezetten óvatosan vagy sehogyan nem nyitnak, annak ellenére, hogy a kormány hétfőn feloldotta a kijárási korlátozásokat.
Önfeledten a nyakadba veszed a kocsmákat, vagy továbbra is beklorokinozva és szkafanderben jársz, ha egyáltalán kimerészkedsz otthonról?
A megfelelő járványügyi korlátozások után mindenki azt fogja érezni, hogy túlzók voltak az intézkedések. De ha az ország újranyitása után továbbra is próbáljuk minimalizálni kapcsolatainkat, elkerülhető egy gyorsan kialakuló második hullám. Ahogy az eddigi siker, ez is rajtunk múlik.
A vírus miatti lezárások következményeként a babák biológiai szüleikkel már nem, örökbe fogadó szüleikkel pedig még nem lehetnek együtt, így az elmúlt heteket egyfajta ingerszegény senki földjén töltötték, ahol leginkább háton fekve, sírva töltik napjaikat.
Az Egyesült Államok vírusügyi operatív törzsének három tagja is érintkezésbe került egy fertőzöttel.
Nehéz dolog kovászt nevelni. Hol bepisil, hol büdös – ilyennek képzelek egy lisztből, vízből, baktériumokból és élesztőgombákból álló gyereket. Csaknem három hétnyi csirizkavarás, lisztméregetés, álmatlan éjszakák és ragadós befőttesüvegek után kipróbáltam, mit lehet kihozni a házi mikrobiológia csodájából, Tibiből.
Eredetileg csak a kapcsolattartás és a szinten tartás volt a célja, de kiderült, hogy a távoktatás a kutyáknál is működik, bár kétségtelen, hogy az ebek kissé másképp reagálnak a virtuális szituációkra, mint az emberek.
A fizikai kontaktus biológiai szükséglet, járvány idején mégis alternatívákat kell keresni, főként az egyedül karanténozóknak. A bőréhség nemcsak a stresszre és a vérnyomásra, de a vírusölő sejtek aktivitására is kihathat. Vannak azért vészmegoldások ölelés, puszi és kézfogás helyett.
A Magyar Alvásszövetség szerint a cirkadián ritmus sérülését azonnal fel kell ismerni, és helyre kell állítani. Ebben nyújt segítséget a naponta egy órán át tartó online alvásterápia.
Macskás, tevés, szörnyes, labirintusos, zsáképítős, játszóteres, vasutas, kalózos, zombis-túlélős, világjárványos játék, családdal, család nélkül, sőt egyedül is játszható változatokban: aki ezek között sem talál kedvére valót, az gyártson magának!
Mától elérhető az Apokrif irodalmi folyóirat ingyenes online különszáma, amelyben kortárs költők; írók, képzőművészek reflektálnak a világjárványra, a bezártságra és az izolációra.
Vietnámban az is előfordult, hogy egyetlen koronavírusos beteg miatt hermetikusan lezártak egy-egy 8-10 ezer fős települést. Nem is halt meg senki eddig COVID-19-ben, legalábbis a hivatalos adatok szerint.
Miért és hogyan kezdik az emberek megszegni a karanténszabályokat, és hogyan lehet a járványügyi stratégiákat a sikeres védekezés jegyében ehhez igazítani? Járókelő-effektus, a veszélyérzet hiánya, elhibázott hivatalos kommunikáció: a szociálpszichológusok tudják a választ, már csak hallgatni kellene rájuk.
A brit közszolgálati csatorna egy sor hírességgel készül története legnagyobb online oktatási programsorozatára a lezárások idején.
Johan Giesecke svéd epidemiológus-virológus szerint a helyes járványpolitika az, ha csak az időseket és más betegségeik miatt kockázatos állapotban lévőket védik, és csak a járványgócnak számító régiókban kell korlátozásokat bevezetni – mert mindez végül nyájimmunitáshoz vezet.
Esterházy Péter április 14-én lenne 70 éves, este előadás lenne a Radnóti Színházban. Az előadás azonban elmarad, helyette marad a karanténművészet.
Nem jó ötlet. Hogy miért?
Az elzártság, az egyéni és globális szintű hirtelen változások is hozzájárulnak ahhoz, hogy az átlagosnál többeket gyötörnek rémálmok vagy szokatlan álomképek. Szakértők szerint az egészséges alvási rutin kialakításával elkerülhető a komolyabb zavarok kialakulása.
Belga és holland kutatók azt vizsgálták, hogy a mozgó ember keltette légörvényben mennyi ideig maradnak a levegőben azok az apró nyál- és egyéb testnedvcseppek, amelyek méretüknél fogva akár SARS-CoV-2 vírusokat is tartalmazhatnak, és így fertőzhetnek.
A kínai koronavírus-járvány modellje azt mutatja, hogy a hatékony vakcina elterjedéséig a kormányoknak szorosan követniük kell az új esetek alakulását, a gazdaságot pedig csak fokozatosan szabad újraindítaniuk.
Az elmúlt napokban jelentősen csökkent a napi új esetek és a halálozások száma is az országban, és bár április 26-ig még biztosan eltart a kijárási korlátozás, a kormány már a következő fázist tervezi: a lakosság tömeges tesztelését és az egészséges fertőzöttek karanténközpontokba küldését.
Ahogy az emberek ráébrednek, hogy a szabad mozgásuk korlátozása nem néhány napig fog tartani, könnyen eluralkodhat rajtuk a szorongás érzése. A jelenség hasonló ahhoz, amikor valaki új országba költözik.
A Németországban fuvarozó Böröndi Géza saját magára hívta ki a mentősöket, de a vizsgálatok káoszba fulladtak: nem létező tüdőgyulladást állapítottak meg nála, elvesztek az eredményei, majd olyan tesztet végeztek rajta, amiről kiderült, hogy haszontalan. Nagy a fejetlenség járványügyben.
Azokban az amerikai városokban, ahol az 1918-as influenza-világjárvány idején gyors és szigorú járványügyi intézkedéseket hoztak, hamarabb helyreállt a gazdaság a pandémia lecsengése után, derítették ki a Fed és az MIT közgazdászai.
Az önkéntes vagy kevésbé önkéntes bezártság kihozza az emberekből az állatot, Kínától Brazíliáig jelentősen nőtt a családon belüli erőszakos esetek száma. Olyan családok is veszélyeztetettek, ahol eddig nem volt ilyen probléma.
Európában eddig több ország, köztük Franciaország, Lengyelország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország rendelt el kötelező karantént. És itthon mi a helyzet? A járványdinamikában használt SEIR modell segít meghatározni a lakhelyelhagyási tilalom bevezetésének optimális időpontját.
Argentína, India, Kína, Franciaország, Olaszország, Új-Zéland, Lengyelország, Spanyolország és az Egyesült Királyság vezette be a legszigorúbb járványügyi zárlatokat. Az indiai korlátozások bevezetésével hirtelen 1,3 milliárddal nőtt az érintettek száma.
Az Arcanum tizenötezer tudományos könyvet tett ingyen elérhetővé karantén idejére, a Mozaik tankönyveket kínál az otthoni tanuláshoz, az Agave pedig ingyenes magyar sci-fikkel és horrorokkal oldja a feszültséget. És persze még mindig ott van a Magyar Elektronikus Könyvtár, tippek karanténban élő könyvmolyoknak.
A szagló- és ízlelőképesség romlása már a fertőzés többi tünetének megjelenése előtt árulkodó jel lehet. Brit orvosok azt javasolják, hogy akinél ezek jelentkeznek, hét napra izolálja magát.
A koronavírus-járvány az egész világon kiürítette az utcákat – harminc képen mutatjuk meg a globális pangást, Atlantától Varsóig.
Amikor már éppen úgy tűnt, hogy Kína fellélegezhet, a koronavírus ismét megjelent az országban: ezúttal a külföldről visszatérő embereknél mutatták ki a fertőzést. Hasonló a helyzet a többi ázsiai országban is.
A NASA egyelőre nem halasztotta el az április 9-én esedékes következő ISS-missziót, vagyis két orosz és egy amerikai űrhajóst az űrbe küldenek a világjárvány sújtotta Földről. De mit tesznek annak érdekében, hogy ne szabaduljon el a koronavírus az űrállomáson?
A maradj otthon mozgalom zászlaja alatt vállalt társadalmi izoláció hasonló lélektani helyzetet idéz elő, mint a háborús kijárási tilalmak vagy a természeti katasztrófák, vélik amerikai pszichológusok és szociálpszichológusok.
Boccaccio óta tudjuk, hogy a járványok nemcsak pusztítani tudnak, de esztétikai természetű haszonnal is kecsegtetnek. Öt olyan vírusügyi irodalmi alkotást ajánlunk, amelyekkel el lehet ütni az időt, ha beüt a krach, és jön a karantén.
Tízezer, javarészt sorkatonai szolgálatát töltő svájci ítéltetett kényszerű laktanyafogságra.
A 84 éves nő és a 87 éves férfi egy nappal azután halt meg, hogy a kéthetes karantén lejárta után hatóságok megkezdték az utasok elengedését.