Oroszország azt tervezi, hogy új űrállomást épít az ISS helyére
„Oroszország mindig is vezető volt a pályára állított űrállomások megalkotásában, ezért el kell kezdenünk dolgozni egy új űrállomás építésén” – mondta a Komszomolszkaja Pravda rádiónak Dmitrij Rogozin, az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz vezetője.
Rogozin elmondta, hogy becslések szerint a Nemzetközi Űrállomásnak (ISS) a szerkezeti anyagok kifáradása és a modulok tervezett élethossza miatt körülbelül 7-10 éve lehet hátra. Bár Rogozin még óvatosan fogalmazott a rádióinterjúban, a propagandáért felelős RT már úgy hozta le a hírt, hogy Oroszország az ISS pótlását tervezi saját gyártású űrállomásával.
A orosz TASZSZ állami hírügynökség szerint azonban egyelőre nem tudni, hogy nemzetközi állomás, vagy kizárólag orosz űrhajósokat fogadó létesítmény, esetleg emberi jelenlétet már nem is igénylő űrállomás létrehozását tervezik, mivel elsőként csak a technikai részleteket dolgozza ki a Roszkoszmosz.
Botrányoktól sem mentes új vezetőt kapott az űrgyár
Az űrhivatal május 15-én jelentette be, hogy Igor Ozart bízták meg az űreszközök (űrhajók, rakéták, műholdak, űrállomások) fejlesztésével és gyártásával foglalkozó RKK Enyergija vezetésével. Rogozin most elmondta, hogy Ozar a támogatását élvezi, és biztos benne, hogy az Enyergija sikeres lesz az irányítása alatt, többek között az új űrállomás megtervezésében is. Ozar eddig a Szuhoj repülőgépgyártó vállalatot irányította, de azt februárban összevonták a MiG-gel, és az egyesülés vezetését az utóbbi cég vezérigazgatójára, Ilija Taraszenkóra bízták.
Egyes értesülések szerint Ozart azért küldték el a Szuhojtól több mint 20 év után, mert az utóbbi időben több meghibásodás és baleset is fűződött a cég nevéhez: a Szu-57 (vagy PAK–FA) szuperszonikus vadászbombázó első sorozatgyártott modellje januárban egy végső teszt során 8000 méter magasan repülve kontrollálhatatlanná vált, és a földbe csapódott; tavaly májusban pedig a Superjet 100 utasszállító gép kényszerleszállását követően 41-en meghaltak a fedélzeten lévő 78 emberből, és többen visszamondták a rendelésüket erre a modellre.
Az Enyergija élén Ozar felügyelete alá tartozik majd a Szojuz-gépeket leváltó új orosz űrhajó, az Orjol (korábbi nevén Fegyeracija) sikeres fejlesztése és tesztelése is – erre a tervek szerint 2023-ig kap időt.
Az Enyergija gyártja az ISS-re rendszeresen közlekedő két űrhajót (az emberek szállítására alkalmas Szojuzt és a teherszállító Progresszt), de jogelődje, az 1. sz. Kísérleti Tervezőiroda (OKB–1) felelt többek között a Szputnyik- és a Vosztok-programok eszközeinek megalkotásáért is.
A cég mostanában azzal került a hírekbe, hogy főkonstruktőre, így egyben az orosz űrprogram első számú tervezője, Jevgenyij Mikrin május 5-én koronavírus-fertőzésben meghalt egy moszkvai kórházban. A 65 éves szakembernél azután diagnosztizálták a fertőzést, hogy áprilisban a legutóbbi ISS-misszió indításának helyszínén járt.
Már a Nemzetközi Űrállomást is ketté akarták bontani
A Szovjetunió és Kína korábban már több, legfeljebb néhány évig szolgáló űrállomást pályára állított, de jelenleg az ISS az egyetlen aktív űrállomás. Az ISS öt űrügynökség (amerikai, orosz, japán, kanadai, európai) és összesen 15 ország közös projektje, de a nemzetközi űregyezmény értelmében jogilag a modulok fellövését vállaló USA és Oroszország felelős a létesítményért. Az állomáson szolgáló űrhajósok is javarészt a NASA és a Roszkoszmosz állományából kerülnek ki.
Arról már évek óta, de legalább a krími helyzet elfajulása óta szólnak a hírek, hogy a két ország szeretné a Földön túli együttműködését is minimalizálni – egy időben ezt úgy tartották lehetségesnek, hogy Oroszország leválasztja saját tulajdonú moduljait az ISS-ről, és arra építkezve hozza létre az orosz űrállomást.
A saját orosz állomásról szóló legújabb bejelentést megelőzte, hogy a NASA kilenc év után újra amerikai földről készül űrhajósokat küldeni az ISS-re. Miután 2011-ben megszűnt a NASA űrsiklóprogramja, a kazahsztáni, de orosz fennhatóság alatt álló Bajkonurból indították az ISS-missziókat, és az amerikaiak több milliárd dollárt fizettek a Roszkoszmosznak, hogy saját asztronautáik is helyet kapjanak a Szojuz űrhajókon. Igaz, Rogozin az interjúban azt állította, hogy „az amerikaiak utaztatásával megkeresett pénz nem érte meg a felelősséggel járó idegi megterhelést.”
Az űrkutatással foglalkozó magáncégek megjelenésével azonban a NASA előtt új lehetőség nyílt a költséghatékony űrutazásra, és most szerdán már élesben teszteli, hogy a SpaceX rakétája és űrhajója képes lesz-e szállítmányok után embereket is küldeni az ISS-re. Ha igen, akkor ősszel már a floridai Kennedy Űrközpontból utaznak az állomásra az amerikai űrhajósok, de a NASA a biztonság kedvéért még kicsengetett 90 millió dollárt egy októberi retúrjegyre a Bajkonur-ISS útvonalra.
Embert még nem küldenek a Holdra, de nem hagyják, hogy azt „bárki” kisajátítsa
A Roszkoszmosz vezetője a hidegháborús hangulat helyett egy barátságos űrverseny képét festette fel a rádióinterjúban.
„Nagyon örültünk, amikor az amerikaiaknál megjelent egy alternatív emberi utazásra alkalmas szállítórendszer. Ez egy természetes folyamat, el tudom képzelni, hogy egy ilyen erős nagyhatalom, mint az Egyesült Államok, mennyire aggódott az elmúlt kilenc év alatt amiatt, hogy nem volt lehetősége saját űrhajóin szállítani az asztronautákat a Nemzeti Űrállomásra. Szakmai sikert kívánunk nekik”
– mondta Rogozin, aki előremutatónak nevezte a NASA két legnagyobb partnere, a SpaceX és a Boeing által fejlesztett, többször felhasználható űrhajó koncepcióját, és egyben bejelentette, hogy a Falcon Heavyhez hasonló felépítésű Angara A–5 szupernehéz hordozórakéta a tervek szerint 2023-ra készül el.
Azt is elmondta, hogy ugyan a Roszkoszmosz nem engedhet meg magának mindent, amit szeretne, ezért az emberes Hold-misszió és a Mars-utazás tekintetében Oroszország valószínűleg lemarad az USA-val szemben, de azt nem hagyják, hogy idegen égitesteket sajátítsanak ki nemzetek, „bárkitől is származzon az elképzelés.”
Ez alatt minden bizonnyal arra utalt, hogy Donald Trump amerikai elnök április 6-án olyan elnöki rendeletet írt alá, amely a Holdon és más égitesteken található erőforrások kiaknázására vonatkozott, és amely leszögezte, hogy nem tekinti a világűrt az emberiség közös örökségének, így nincs szükség azt nemzetközi egyezményekkel szabályozni.
Az idén induló orosz Hold-program a Luna–25 szonda fellövésével veszi kezdetét, amit 2025-ig még két űreszköz követ majd a Holdra, és közülük az egyik már fúrásra és más felszíni műveletek elvégzésére is alkalmas lesz. Rogozin elmondta, hogy Oroszország nem kíván részt venni egy nagyszabású Hold-versenyben, és hogy a Roszkoszmosz előtt három fő feladat áll: az orosz fegyveres erők harci rakétarendszerekkel való ellátása, a gazdaság és az életszínvonal növelése (az internet, a navigáció és a telekommunikáció fejlesztésével), valamint az univerzum és a földi élet keletkezéstörténetének megismerése és feltárása.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
