A november elején visszatérő Sencsou-18 legénysége által készített videóból kiderül, hol alszanak a kínai tajkonauták, és milyen növényeket termesztenek üvegházukban.
Egy próbafelvétel szivárgott ki, aminek nem kellett volna, a NASA és a SpaceX is a közösségi médiában hívja fel a figyelmet arra, hogy nem kell aggódni az űrhajósokért.
4K minőségben már most is meg lehet tekinteni a Földet egy műholdról, de az új kamerák segítségével még részletesebb felvételek készülhetnek, ráadásul az ISS eseményeibe is betekintést nyerhetnek majd a nézők.
A Tienkung űrállomás fedélzetén június óta terem saláta, augusztus óta pedig koktélparadicsomot és újhagymát is nevelnek. A növénytermesztés az oxigéntermelés és az élelmezés miatt is kulcsfontosságú a jövő űrmisszióiban.
A világcsúcsot az orosz Valerij Poljakov tartja 437 nappal. Rubio élőben is bejelentkezik az űrből, hogy kommentálja a rekordot.
Az egy kilométer átmérőjű, a világűrbe telepített naperőmű gigawattos mikrohullámokat sugározna a Földre, hogy a nap 24 órájában áramot termeljen. A kísérleteket a következő években kezdhetik, a sugárzás hatásai még nem tisztázottak.
A november végi legénységváltással hivatalosan is megkezdődhet a Tienkung űrállomás működése. Az ezer kísérlet elvégzését ígérő programot tíz évre tervezik, és később akár külföldi űrhajósokat is fogadnának a fedélzeten.
A növénytermesztés lehetséges módjait keresik a Föld légkörén kívül.
A becslések szerint jó eséllyel nem érint lakott területet a 25 tonnányi űrszemét, de ugyanannak a kínai rakétának 2020-ban elefántcsontparti falvakban landoltak a törmelékei, és Kína továbbra sem hajlandó biztosítani az űrszemét apró darabokra hullását.
Pénteken a történelemben először indul civil küldetés a Nemzetközi Űrállomásra. A SpaceX Crew Dragon Endeavour űrhajójának fedélzetén a profi amerikai parancsnok mellett ott lesz egy volt izraeli vadászpilóta, egy amerikai üzletember és a kanadai Mark Pathy is, akinek apai nagyszülei magyarok voltak. Ők fejenként 55 millió dollárt fizettek a kalandért.
Ebben a pillanatban két orosz és négy amerikai űrhajós tartózkodik az ISS fedélzetén. Az Ukrajna lerohanása miatt bevezetett szankciók és az orosz űrügynökség vezetőjének éles válasza ellenére egyelőre úgy tűnik, folytatódik az együttműködés a NASA és a Roszkoszmosz között.
A Nemzetközi Űrállomásról visszatérő űrhajósoknál alacsonyabb vörösvérsejtszámot mértek, mint induláskor. Ez az űrben egyelőre nem jelentett komoly egészségügyi kockázatot, bolygóközi utazásnál viszont még gondokat okozhat, ha pedig sikerül megfejteni a jelenség pontos okát, az a földi betegek kezelésében is segíthet.
Az űrkutatásban és a csillagászatban is mozgalmas év volt 2021. Beindult az űrturizmus, tovább fokozódott a hárompólusúvá vált, amerikai-orosz-kínai űrverseny, Magyarország asztrofizikai tesztműholdat lőtt fel, az Oumuamua nevű csillagközi objektumról pedig még a Harvardon is azt találgatták, hogy a Pluto jeges darabja vagy egy idegen civilizáció terméke.
A kínai állami média szerint a Starlink-programhoz fellőtt műholdak veszélyeztetik a kínai űrállomás, a Tienkung biztonságát. Kína hivatalosan is panaszt nyújtott be erről az ENSZ Világűrbizottságának, miközben egyes lapokban azt pedzegetik, hogy szándékos provokációról lehetett szó.
Az USA 2030-tól magára hagyja a Nemzetközi Űrállomást, és magáncégek által épített, alacsony Föld körüli pályán keringő űrkikötőkben vészeli át az új generációs űrállomás megépítéséig hátralévő időt. Az idő azonban szorít: ha nem tartják az ütemtervet, az a jövőbeli Mars- és Hold-missziók sorsát is megpecsételheti.