Az egy kilométer átmérőjű, a világűrbe telepített naperőmű gigawattos mikrohullámokat sugározna a Földre, hogy a nap 24 órájában áramot termeljen. A kísérleteket a következő években kezdhetik, a sugárzás hatásai még nem tisztázottak.
A november végi legénységváltással hivatalosan is megkezdődhet a Tienkung űrállomás működése. Az ezer kísérlet elvégzését ígérő programot tíz évre tervezik, és később akár külföldi űrhajósokat is fogadnának a fedélzeten.
A növénytermesztés lehetséges módjait keresik a Föld légkörén kívül.
A becslések szerint jó eséllyel nem érint lakott területet a 25 tonnányi űrszemét, de ugyanannak a kínai rakétának 2020-ban elefántcsontparti falvakban landoltak a törmelékei, és Kína továbbra sem hajlandó biztosítani az űrszemét apró darabokra hullását.
Pénteken a történelemben először indul civil küldetés a Nemzetközi Űrállomásra. A SpaceX Crew Dragon Endeavour űrhajójának fedélzetén a profi amerikai parancsnok mellett ott lesz egy volt izraeli vadászpilóta, egy amerikai üzletember és a kanadai Mark Pathy is, akinek apai nagyszülei magyarok voltak. Ők fejenként 55 millió dollárt fizettek a kalandért.
Ebben a pillanatban két orosz és négy amerikai űrhajós tartózkodik az ISS fedélzetén. Az Ukrajna lerohanása miatt bevezetett szankciók és az orosz űrügynökség vezetőjének éles válasza ellenére egyelőre úgy tűnik, folytatódik az együttműködés a NASA és a Roszkoszmosz között.
A Nemzetközi Űrállomásról visszatérő űrhajósoknál alacsonyabb vörösvérsejtszámot mértek, mint induláskor. Ez az űrben egyelőre nem jelentett komoly egészségügyi kockázatot, bolygóközi utazásnál viszont még gondokat okozhat, ha pedig sikerül megfejteni a jelenség pontos okát, az a földi betegek kezelésében is segíthet.
Az űrkutatásban és a csillagászatban is mozgalmas év volt 2021. Beindult az űrturizmus, tovább fokozódott a hárompólusúvá vált, amerikai-orosz-kínai űrverseny, Magyarország asztrofizikai tesztműholdat lőtt fel, az Oumuamua nevű csillagközi objektumról pedig még a Harvardon is azt találgatták, hogy a Pluto jeges darabja vagy egy idegen civilizáció terméke.
A kínai állami média szerint a Starlink-programhoz fellőtt műholdak veszélyeztetik a kínai űrállomás, a Tienkung biztonságát. Kína hivatalosan is panaszt nyújtott be erről az ENSZ Világűrbizottságának, miközben egyes lapokban azt pedzegetik, hogy szándékos provokációról lehetett szó.
Az USA 2030-tól magára hagyja a Nemzetközi Űrállomást, és magáncégek által épített, alacsony Föld körüli pályán keringő űrkikötőkben vészeli át az új generációs űrállomás megépítéséig hátralévő időt. Az idő azonban szorít: ha nem tartják az ütemtervet, az a jövőbeli Mars- és Hold-missziók sorsát is megpecsételheti.
A Gateway űrállomás lakómoduljában helyet kapó kísérleti sugárzásmérő rendszertől az űrhajósok biztonságának garantálását várják, és a rendszer legfontosabb egységét az Energiatudományi Kutatóközpont a Remred Kft.-vel közösen fejleszti.
Az űrhajósok füstöt és égett műanyag szagát észlelték az űrállomáshoz idén csatlakozott új orosz modulban, a Zvezdában. A Roszkoszmosz szerint nincs nagy baj, megtartják a mára tervezett űrsétát.
Az elavult berendezések, a lejárt szavatosságú hardverek és az apró felszíni repedések az ISS létét fenyegetik. Az orosz szakértők szerint nincs rá garancia, hogy az űrállomás 2030-nál tovább húzná.
A háromfős legénységből ketten hét órát töltöttek az űrben vasárnap, hogy szereléseket végezzenek a Tienkung külsején. Bár az ország a Szovjetunió és az USA után harmadikként vállalkozott az űrsétára, utoljára 2008-ban lépett ki kínai űrhajós az űrbe.
Másfél hónappal a Mennyei Palota központi moduljának felküldése után máris érkeznek az első tajkonauták a fedélzetre, hogy a következő másfél évben felépülhessen az állomás, ami az ISS visszavonulása után hamarosan az egyetlen működő űrállomás lehet.
A Nemzetközi Űrállomást, az ISS-t néhány év múlva nyugdíjazzák, így a kínai Tienkung lesz az egyetlen állandó bázis az űrben, az USA pedig másodhegedűssé válik az alacsony Föld körüli pályán. Kína abban bízik, hogy magához csábíthatja az ISS-projekt eredeti támogatóit: az orosz Roszkoszmosz mellett az Európai Űrügynökség is közös projekteket tervez az ázsiai országgal.
A NASA sok őrültnek tűnő kutatást végez az ISS-en, most épp azt derítették ki, hogyan szövik a hálójukat a pókok a súlytalanság körülményei között. Az első, sikertelen kísérletet szökött pókok és túlszaporodott muslicák árnyékolták be.
Az űrturizmus közeledtével át kell gondolni a városok szerepét a sztratoszférán túli közlekedésben. Az űrkikötők a repülőterek szerepét vehetik át, és bár egyelőre csak egynapos szuborbitális kirándulásokat terveznek, idővel azt szeretnék elérni, hogy a Föld bármely pontjára akár egy óra alatt el lehessen jutni.
A világ harmadik nagy moduláris űrállomását két év alatt építené fel a kínai űrhivatal, amely egyébként is belehúzott májusban: nehéz hordozórakétát tesztelt, Mars-programot jelentett be, és a Hubble-űrtávcsőt is lenyomná egy új teleszkóppal.
Az állami űrhivatal, a Roszkoszmosz vezetője szerint a Nemzetközi Űrállomásnak 7-10 éve lehet hátra, ezért mint vezető űrkutató nemzetnek, Oroszországnak kell felépítenie az új űrállomást. Hogy az is nemzetközi lesz-e, egyelőre nem tudni.
Hatalmas a buli a Nemzetközi Űrállomáson: miután nemrégiben 12 palack bordeaux-i bort szállítottak az űrbe, most kannabiszszállítmány érkezik az ISS-re. A tudósok arra kíváncsiak, milyen genetikai mutációkhoz vezetnek a növényben az űrbéli körülmények.
Még nincsenek túl a szabotázsvádon, de egy felrobbantott vécé is a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó amerikai asztronauták lelkén száradhat. Legalábbis ha az orosz űrhíradókon múlik.
2022-ben kezdené működését a kínai űrállomás, amely fejlesztéséhez minden ország segítségét várják, cserébe a jelentkezők rendelkezésére állítják a saját technológiájukat. Az ENSZ már beállt a kezdeményezés mögé.