Éleződik az űrverseny: Oroszország bejelentkezett a Holdért
Rég volt ekkora együttállás az űrversenyben: egy nap eltéréssel jelentett be nemzeti jelentőségű hírt saját Hold-missziójáról az amerikai és az orosz űrügynökség, a NASA és a Roszkoszmosz. A különbség csak annyi, hogy amíg a NASA a 2020-as években már embereket küldene a Holdra, addig az oroszok ezt egy évtizeddel későbbre tervezik.
Az oroszok a Holdra, az amerikaiak a Marsra készülnek
A Donald Trump által kinevezett Jim Bridenstine vezette NASA idén áprilisban tette közzé a közeljövő amerikai űrexpedícióinak menetrendjét: a következő évtizedben újra embert kell küldeni a Holdra (1972 óta először), hogy az ottani kutatások felkészítsék az asztronautákat az első emberes Mars-misszióra. Ennek egyik első lépéseként az ügynökség november végén be is jelentette azokat a magáncégeket, amelyekkel együtt dolgozik majd a Holdra jutáson: a 9 kiválasztott vállalat a Holdon teszteli a Mars-küldetésekre szánt technológiákat, valamint az emberiség számára használható erőforrásait is feltérképezik.
Ahogy Bridenstine mondta a Hillnek: „Jelenleg egy űrállomást építünk, amit Gatewaynek hívunk, ez a Hold körül kering majd – gondoljanak rá úgy, mint egy újrahasználható parancsnoki egységre, amelyben emberi jelenléttel tudunk a Hold körül keringeni. Ezután szeretnénk újrahasználható landoló egységet építeni, ami oda-vissza tud utazni a Holdra. Úgy gondoljuk, hogy ezt 10 éven belül el tudjuk érni. A mottó: bizonyítsd, hogy lehetséges; szabadulj meg a kockázattól; bizonyosodj meg az emberi fiziológiáról; aztán menj tovább a Marsra”.
Oroszország ehhez képest szinte a semmiből jelentette be, mi a terve a holdunkkal. A nemzeti hírügynökség, a TASZSZ a NASA-bejelentés előtt egy nappal tette közzé a Roszkoszmosz hírét, miszerint 2040-ig bezárólag több lépésben hódítják meg a Holdat.
„A Hold-expedíciós programok célja a nemzeti érdekek védelme a világűrben. Az emberiségnek elsősorban azért lehetnek érdekesek az ilyen felderítések, mert olyan különleges területeket találtak, amelyek rendelkeznek a holdbázisok kialakításához szükséges körülményekkel” – adta hírül a Roszkoszmosz. Az orosz tudományos akadémia elnöke, Alekszandr Szergejev kihangsúlyozta, hogy bár „tudjuk, hogy a forrásaink végesek, és hogy geopolitikai helyzetünkből adódóan nem könnyű további forrásokhoz jutni”, a Hold-expedíció prioritást élvez az orosz űrkutatásban.
Három főbb lépcsőfokban állapították meg az orosz Hold-programot. Először 2025-ig bezárólag a következőket kell teljesítenie a Roszkoszmosznak:
- a technológiák tesztelése a Nemzetközi Űrállomáson;
- egy alapmodul elkészítése egy Hold körül keringő állomáshoz;
- a Federacija (Szövetség) nevű űrhajó tesztelése;
- a Federacija űrbe bocsátása ember nélküli misszió keretében;
- a Hold felszínének vizsgálata automatizált űrszondával.
A második lépés dátumát 2025 és 2035 között határozta meg az ügynökség, ekkor a landolás legmegfelelőbb technikájának felmérése, majd az első emberes Hold-missziók levezénylése lenne a feladat, illetve ebben az időszakban kezdenék el építeni a lakható holdbázisokat is. A 2035 utáni utolsó lépés szerinti vízióban pedig egy tisztességesen kiépített holdbázison, egy rendszer alatt szolgál együtt ember és robot, a Hold teljes felderítése érdekében.
Dmitrij Rogozsin, a Roszkoszmosz vezére a Moscow Timesnak elmondta, hogy várhatóan 2019 februárjában lesz kész a végső dokumentum az orosz Hold-programra vonatkozóan.
Újraélnék a szovjet csodát
Bár a harmincas évek rakétakutatásából kifejlődő, az ötvenes-hatvanas évek történelmi mérföldköveiért felelős szovjet űrprogram úgy is méltó versenytársa volt az Egyesült Államokénak, hogy az utóbbit egy külön erre a feladatra kijelölt ügynökség, a NASA működtette, míg a Szovjetunióban a különböző tervezőirodák és hivatalok közötti belső verseny bomlasztotta az egységet.
Többek közt az első műholdat, egyben a Földről az űrbe bocsátott legelső eszközt (Szputnyik-1, 1957), az első bolygó körüli pályára állított állatot (Lajka kutya, Szputnyik-2, 1957), az első embert (Jurij Gagarin, Vosztok-1, 1961) és az első űrállomást (Szaljut-1, 1971) is a szovjetek lőtték ki a világűrbe.
Ma viszont leginkább a Nemzetközi Űrállomás (ISS) működtetésében vállalt részvételéről ismert az orosz űrprogram, amit az 1992-ben állami ügynökség formájában újraszervezett Roszkoszmosz irányít. Amellett, hogy az ISS fontos moduljait (Zarja, Zvezda) is az oroszok gyártották, 2000 óta minden évben volt orosz tagja az állomás személyzetének. Igaz, a némiképp általános nevű ISS először tervezett elnevezését is ők fúrták meg, a javasolt Alfa Űrállomás nevet ugyanis az oroszok sértőnek találták, mivel a Szaljut-1 volt az alfa, vagyis az első űrállomás.
Az oroszok Elon Muskra fújnak, de a korrupció lehet a hanyatlás oka
A Roszkoszmoszt hosszú évek óta érik kritikák amiatt, hogy feleslegesen fordít túl nagy figyelmet az ISS-re, miközben az ország űrkutatása hanyatlik – Vlagyimir Putyin 2016-ban magához is hívatta az ügynökség vezetőit, és felszólította őket, hogy „fontos lenne drasztikusan javítani az űrhajók és a hordozórakéták minőségét és megbízhatóságát”, valamint megőrizni Oroszország „egyre jobban fenyegetett vezető szerepét az űrben”.
A Hold-misszióra való toborzást 2017 márciusában jelentették be, ekkor Szergej Krikaljov, a Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központ vezére be is jelentette, hogy „senkit sem fogunk bőrszín vagy nem alapján diszkriminálni” – a kritériumok között mindössze annyi szerepelt, hogy a kívánt űrhajós 35 év alatti, a magassága 150 és 190 centiméter között, a súlya pedig 90 kilogramm alatt van, és persze átmegy a fizikai és pszichológiai teszteken. A tavalyi közleményben azt is jelezték, hogy a Hold bevétele után a Marsra is készülnek, ennek időpontját 2040 és 2060 közé jósolták.
Napokkal az után, hogy idén novemberben bejelentették a Hold-expedíció ütemtervét, az orosz főügyészség közleményben jelezte, hogy szisztematikus törvényszegést észleltek a Roszkoszmosznál: 2017 és 2018 első fele között több mint 1700 szabálysértést jegyeztek fel, és 16 büntetőeljárást indítottak, és az előző vezetőség valószínűleg dollármilliárdoknak megfelelő pénzt (összesen 760 milliárd rubelt) sikkasztott az ügynökség költségvetéséből.
Maga a Roszkoszmosz ezzel szemben az Oroszország elleni szankciókkal, a rubel gyengülésével, és kissé meglepően konkrét módon az Elon Musk vezette SpaceX sikertörténetével magyarázza saját hanyatlását. A szervezet friss éves jelentése szerint az amerikai kormány támogatását élvező SpaceX aláássa a nemzetközi űrpiacot – Muskék (egyébként több magáncéggel együtt) a jövő évtől küldenek majd fel űrhajósokat az ISS-re, míg a NASA szerződése az oroszokkal 2020-ban lejár.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: